A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-04-22 / 16. szám

A moszkvai Politechnikai Múzeumban a közelmúltban egy Igen érdekes automa­tát mutattak be. Az N. Alexandrov mérnök által szerkesztett beszélő automata 500 kü­lönböző kérdésre ad kimerítő ,feleletet, mégpedig szóban és képekben. Tánckotta Az emberek betűket találtak jel, hogy feljegyezzék az emberi beszédet, s hang­jegyeket, hogy megörökítsék a zenét. Ez a szó: koreográfia" annyit jelent, mint „mozgások feljegyzése". De hosszú Ideig kellett kísérletezni, amíg sikerült e fel­jegyzést módszert kidolgozni. D. Dzsavrls- VÜU, a Grúz SZSZK érdemes művésze éve­ken át kereste a tánc grafikus ábrázolá­sának olyan rendszerét, amely könnyen olvasható, könnyen rögzíthető és egybe­hangolható a hangjegyekkel. Munkája eredménnyel járt. A tbiliszi balettiskola tanulót kónnyen Jetáncolják” azt a fel­jegyzést, melyet az osztály táblájára fel­írtak. Egyelőre e módszer segítségével 4 csupán a népi és a jellemtáncokat lehet grafikusan ábrázolni, de a munka tovább folyik, és kónnyen meglehet, hogy az új rendszer általánossá válik. Képünk a Mttulurt nevű grúz tánc kot­táját" mutatja be. Sportplsxtoly versenylováét »lámára Két vadászlegyver: egy önműködő é* egy négylövetű puska .fi Iái 1 cfl ■ A A? feu»« Jy A Ezek a fegyverek egyaránt Jő szolgála­tot tesznek annak, aki vadászni vagy cél­­balőnl szeret, de ugyanolyan jó barátai a műgyűjtőnek, a szép tárgyak szerelmeié­nek is. Egyesítik magukban a kitűnő fegy­ver Jő tulajdonságait: a formai tökélyt és a művészi- kivitelezést. A tulal fegyverek ilyenek. Tula, ez a közép-orosz város, a XVIII—XIX. században az ország ha­talmas fegyvergyára volt. Fegyver­gyára az Idén ünnepli fennállásának 250. évfordulóját. A gyár múzeumában megtekinthető a fegyverek története. Ml mindent lehet látni a kiállított tárgyak között: Van Itt lándzsa, kováspuska, mus­kéta, kováskarabély, Berdan-puska ... A műszaki fejlődés tökéletesen megvál­toztatott mindent, a fegyver szerkezetétől kezdve egészen a gyártási eljárásokig. A haladás azonban nem dobja félre, sőt felhalmozza mindazokat az értékeket, amelyeket az emberiség létrehozott. A tu­­lalak, mintegy örökségként adják át egy­másnak nemzedékről nemzedékre a fegy­­verkészltés tudományát. Eleinte csak egyesek űzték ezt a mes­terséget, egy-két kézműves mérte össze tudását, mesterségbeli virtuozitását, Tulá­­ban nem csupán kovácsolták a fegyvere­ket, hanem valóságos remekeket készítet­tek: cizellált töltény tárakat, puskatusákat, amelyeket gazdagon díszítettek elefánt­­csont-, arany-, ős gyöngyházberakásokkal. A játékos alkotókedv olykor öngyújtó nagyságú pisztolyokat produkált, ame­lyekkel azonban nem volt tréfa a célbalö­­vés. Ilyen „csuda dolgok” láttán nem kellett hozá sok, hogy olyan legendák keletkezzenek, mint amilyen a kancsal tulal Levsáról, a Balkezesről szóló törté­net is. Ez a Le vsa még az óperencián túli, felhúzható játékbolhát is meg tudta patkolnl. Idővel a fegyverkőszltés mestersége ha­li rítt áf8§6k gyománnyá, közüggyé vált. Ma a gyárban külön továbbképző tanfolyam mű­ködik, ahol a legtapasztaltabb öreg mes­terek avatják be az ifjúságot a mesterség titkaiba. A tulaiak munkái sokszor kaptak díja­kat a világkiállításokon, legutóbb például Brüsszelben. 1957 óta 50 nagy kiállítást és nemzetközi vásárt jártak meg a tulal fegyverek, amelyek között a lehető leg­különbözőbb fajták találhatók: egy-, köt­és háromcsövű vadászpuskák, egymás mellett vagy egymás fölött elhelyezett csövekkel, azután egylövetű és Ismétlő sportpisztolyok és puskák. A kiállítási darabok persze első osztályúak. Hírnevü­ket a szovjet sportlövész-bajnokok Igazol­ják, akik többnyire tulal fegyverekkel ér­ték el kitűnő sorozataikat. Ex a miniatűr revolver tökéletes lőfegyver Több mint egy kilométer hosszú vasúti hid .épült az Oka foly6n Gorkij közelében. Ez a bonyolult szerkezetű hatalmas vasbeton létesítmény itfibb mint tizenhárom nylléesxerkezetbOl és ivbfil áll. Ezeket a parton szerelték Össze éz óriás torony darákkal emelték be a folyó tOlfitt. A híd tfibb száz kilométerrel megrövidíti az utat Gorkijból a Szovjetunió déli részeibe. A szovjet paleontológusok e Zeravsan folyó medencéjében, a Pamlr­­hegység nyúlványain óriási állatok hatalmas karmos lábalnak, farok és bánodéinak megkövesedett lenyomatait ledőlték fel. Megállapí­tották, hogy a kóvületek azoknak a Jura-kert gyfkszerá dinoszau­ruszoknak a maradványai, amelyek 200 millié évvel ezelőtt «ltok a FOldOn. A páratlan leleteteket az tlzbég SZSZK Gaoláglai Mázoumá­­ban állították ki kOzzszemláre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom