A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-04-22 / 16. szám
padi bolygóját a XX. század tudományos vívmányéival sikerült elérni. Münchhausen báró Tonyíkkal együtt útnaik indul, hogy szülőföldjüket felkeresse. Azonban nem e Tonylk korabeli, hanem a Münchhausen báró korabeli földön kötnek ki, mégpedig a konstantinápolyi szultán palotájának közelében. Ott élik át első kalandjukat, mely egy egész sor hihetetlen történet okozójává válik. A szultán udvarából megszöktetik Blancát — a szépséges velencei rabnőt. Tettüket szükségképpen meg kellett valósltanlok, mivel a romantikus beállítottságú báró nem szalaszthatott el egy olyan pompás alkalmait, ahol hősiességét kézzelfoghatóan bebizonyíthatta, és mivel rövidesen Tonylk önzetlen mentőakciója is érzelmi motívumokkal bővül. Itt kitűnik azonban, hogy a bárónak nemcsak a gondolatai romantikusak, hanem az- érzelmei is, 6e a maga módján Igyekszik elnyerni Blanca szerelmét Üldözőik alól úgy menekülnek meg, hogy vadul száguldó paripájukat egy magas szikla tetejéről a tengerbe ugratják, ahol mindhármukat fedélzetére veszi egy közelben horgonyzó hajó. Ezen a tengeri alkalmatosságon szörnyű csatát vívnak a szultán hajóhadával. Mentőcsónakjukat a vihar egy cathel gyomrába sodorja, ahol a hajótöröttek egy kalózszkúneren találnak menedéket. Miután sikerül klszabadulnick a hal gyomrából, a báró meglehetősen különös kalandot 61 át a Noh nevezetű madárral, úgyszintén a tenger fenekén. Aztán hősiesen védelmezik a glbraltáxl erődítményt, majd a bárónak ágyúgolyón történő felderítő repülése után mind a hárman visszatérnek a Holdra. Természetesen mindegyikük a maga módján: Tonylk és Blanca ürrepüló szkafanderben, a báró mag a palota egyik karosa zókében. Bürger MÜnchhausen-motlvumal sokkal Igényesebb követelményeket támasztottak a megfilmesítéssel szemben, mint Zeman elűző Verne-variációi. A Münchhausen báró a játék-, trükk- és rajzfilm kombinációja. Zeman filmjének e három jellegzetes eleme a műben teljesen egyenrangú. Vessünk most néhány pillantást a film rajzolt, képzőművészeti részére. E tekintetben Zemannak fűként Dóré Illusztráció! szolgáltak alapul. A film képzőművészeti részében a díszletek nemcsak egy a valóságban nem létező — csupán a szerző által kigondolt — világ légkörének klalepltását szolgálják, hanem egyúttal fontoe drámai elemek is. Természetesen Itt a színak Is a drámelság fokozását szolgálják. Zeman felfogásában a színes ábrázolásnak merőben más funkciója van, mint a többi színes, filmben. Az ábrázolás Itt nem leíró jellegű. Zeman igyekezett függetleníteni az egyes színek funkcióját, és fezért úgy használja ókét, akár a festő a vásznon. Mivel a díszletek sem természetesek, színük sem természetéé; úgy vannak színezve, hogy a cselekmény folyamán előtérbe kerüljön belső tartalmuk. A filmben az egyes környezetek színben Is különböznek egymástól. A Münchhausen báróban a különböző érdekes trükk-megoldásokon kívül fontos szerepet játszik a kővetkező tdnyezó — a színész. E filmben a színésznek a szokásostól teljesen eltérő módon kellett játszania. Zeman ugyanis — mivel játék-, trükk- és rajzfilm kombinációjáról volt szó — különleges követelményeket támasztott a színészekkel szemben. Ezért az élgárdából csokis olyan színészeket választott ki, akik kitűnő mozgáskultúrával rendelkeznek. Münchhausen báró szerepének eljátszására sikerült megnyernie egyik legkiválóbb színészünket. „Münchhausen báró egy különleges figura, s ezért a megszokottól eltérő módon kell megszemélyesíteni — mondotta munkájáról a film főszereplője, MlloS Kopeck?. — A báró minden hőstette irreális, azért alakításomban én Is következtésen eltávolodtam a valóságtól. Ezzel kapcsolatban számos nehéz feladatot .kellett megoldanom. A legnehezebb talán az volt, hogy tudatosítani kellett magamban, hogy minden legkisebb mozdulat valamit jelent, minden szemrebbenés valamit kifejez. A hóét állandóan egy jellegzetes síkban tartani — ez bizony nem könnyű feladat. A Ilim forgatása két évig tartott, s nekem ez alatt az Idő alatt mindig ugyanannak a Münchhausen bárónak kellett lennem.“ Hogy olvasóinknak némi elképzelésük legyen azokról a nehézségekről, melyekkel a színésznek meg kell birkóznia a trükk-Hímek forgatása köziben, felelevenítünk egy jelenetet, amikor a színész a felvevögőp előtt áll é3 olyasvalamire kall reagálnia, ami a valóságban nincs Is mellette, MUoá Kopeck? az egyik jelenetben egy vízi csikón ül. Körülötte különféle tengeri szörnyek nyüzsögnek, játszik velük, beszél hozzájuk, utánuk tekint — s mindez egy üres műteremben történik. A színész mögött csupán fehér körfüggöny van. — „Akkor még egyáltalán nem tudtam, milyenek is lesznek tulajdonképpen azok a tengeri állatok“ — meséli Kopeck?. Így készült a legtöbb felvétel, mivel a film trükk részét egészen máshol forgatták és az összekopírozásra csak jóval később került sor. A Münchhausen báró bizonyos mértékben hátrányban van az Ördögi találmánynyal szemben, mivel már nem számíthat a néző spontán meglepetésöre, noha annál jóval tökéletesebb alkotás. A külföldi filmvállalatok egymást megelőzve igyekeznek megszerezni a Münchhausen báró vetítési jogát, jóllehet képviselőik még nem Is lát? ták Karel Zeman e legújabb művét. Egyszerűen bíznak benne. Es joggal.
