A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-04-08 / 14. szám

Tudod, mire Kriho fózse.f, az üzem vezetője: Sokkal könnyebb, mint a hab­gumi ... Ahogy kijön a gépből, azonnal feldarabolják uls%? Szingapúr — Geläute ... J6 néhány ezer kilométere* távolság. Szingapúrból hajó indul, véglgssántje a* Indiai-óceánt, átha­lad a Szuezi-csatornán, Földközi-tengeren te behálózik ez Eszéki-tengerbe te kikét Hamburgban. A hamburgi kikötőben torony­magas acéldaruk vagonokra rakják a fé­nyes vashordókat. A vagonok menetlevelén ez áll: Csehszlovákia, Gelánta. A szerelvény jó néhány napig dOcflg, álldogál! a vasút­állomásokon, amíg megérkezik a métyus­­fttldl síkságra. Megérkezett a tej! Nagy a sürgés-forgás a Gelánta melletti üzemen. Itt vannak a vagonok, megérkezett a kaucsukte], indul­hatunk! MaláJfOld forró napja kaucsuktejet ér­lelt a gálán téteknek. A másik nyersanyag már a ml napunk alatt keletkezett. Mezeinken lovak dolgoz­nak, legellőlnken tehenek te borjuk harap­ják a züld füvet, a szövetkezetek ólaiban sok, sok ezer sertés hlzik. Állatainknak nemcsak a munkáját, tejét te húsát hasz­náljuk fel, de a szőrüket is. Galántáre ton­­maszámra érkezik a brattslavai gyűjtőhe­lyekről a kókuszrosttal kevert állati szór. A kaucsuktejet (Lacentez) te az állati szórt vadonatúj gépsor dolgozza tel; a gé­pekből hosszú barna szinti anyag kúszik elő. Annyira új dolog, hogy talán még nincs Is tisztességes magyar neve (szlovákul gu­moltne), leginkább talán szőrguminak nevezhetnénk. Rugalmas, könnyű, pórusos anyag, a habgumlt hivatott helyettesíte­ni, mert attól sokkal könnyebb és olcsóbb. Egyelőre még csak próbagyártás folyik, kísérletezés, mert a malájföldi fehér kau­csukte J bizony meglehetősen kényes nyers­anyag. Ha nem Jó összetételben keverik össze, megkeményedik és a fecskendőpisz­tolybe ragad. Bútoriparunk máris nagy ér­deklődést mutat az új műanyag iránt, ame­lyet leginkább hever ők és fotelok fllftré­­szónek ruganyossá tételére használnak majd. Hónapokkal ezelőtt bejárta a világsajtót a hír, hogy Leonytd Rogozov szovjet orvos a Déli Sarkon gyors vakbélmütétet volt kénytelen végrehajtani — Önmagán. Az orvos a sikeres műtét után felgyógyult és most érkezett vissza Moszkvába, az­zal a fényképpel együtt, ame­lyet /. Verescsagin, a sarkvi­déki államás egyik dolgozója készített erről a rendkívüli mű­tétről (MTI - Külföldi Kép­szolgálatI A maga nemében páratlan ez n toronydara, amelyet szov­jet szakemberek alkottak. Síne­ken, de közvetlenül o talajon Is változtatja helyét. Bármely irányban mozog, miközben sa­játságot sítalpaikra támaszko­dik. A sínekről nagyon köny­­nyen vált át a sítalpakra. A dé­ré távirányítása hordozható nyomógombos pult vagy pul­tok segítségével történik, amelyek a toroayfülkében van­nak elhelyezve. A gépezet tíz tannyaj terhet emel tel 23 mé­ter magasba. Sínen percenként 30 méter, talajon óránként 200 méter sebességgel mozog. Mtstina védekezik A Szicília szigetén levő Messina városát 1908-ban szörnyű sze­rencsétlenség sújtotta. Az akkor 160 ezer lakosú helység a föld­rengés következeiében egyetlen éjszaka elpusztult fis több ezer ember életót vesztette. A most 220 ezer lélekszámú Messlnában nincs háromemeletesnél magasabb ház. Itt ugyanis különleges építésügyi rendszabályokat léptettek életbe, nehogy egy újabb földrengés alkalmával hasonló katasztrófa adódjék. A felsőbb emeletek tudvalévőén érzékenyebbek, ős a rezgés hatására ha­marább leomlanak. Minden ház alapját teknöszerű betonra építik, mely nagyobb, mint a héz alapterülete. A teknőt homokkal töltik meg, erre betonlemezt fektetnek, 8 ezen nyugszik a héz nem magas, masszív betonvéza. Földrengés esetén homokréteg tompítja a lökéseket, tehát csökkent erővel hat az épületre. Azonkívül a ház korlátozott mértékben kilenghet anélkül, hogy összeomlana. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom