A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-03-25 / 12. szám
a pagodák országa HfrUgynHcedgeic |eleaté.ei szórtat Nel tábornok, hadserugfőparancznok március katonai államcalnyt hajtott végre, letartéitatta U Nu miniszterelnököt és a kormány több tagját. A bonnal forradalmi tanács be.slentatte, bogy feloszlatták a burnuti ment alté- és falsöházát. Jelentések Saw Mylnt exredes, as éj katonai kormány tájékoztatási minisztere kijelentette, hogy Burma kfllpolitikája változatlan marad, továbbra is a semlegesség, az ENSZ alapokmányának tiszteletben tartása és az össze« országokkal való baráti kapcsolatok elvei vezérlik. A ^IpBurmal Unlö szövetségi köztérsasig Döl• kelet-Ázsléban s a tulajdonképpeni Burmán kívQl négy autonom államból és egy autonom területből áll. Az ország területe 695 800 négyzetkilométer, a lakosság száma meghaladja a 20 milliót. Burma régi történelmi múltú ország. Partjain már a XVI. században megjelentek a portugál hajósok. A terület gyarmatosítása azonban csak egy évszázaddal később kezdődik, mikor megjelennek az angol gyarmatosítók első kereskedelmi telepei. Az 1800-as évek végére Anglia teljesen meghódítja Burmát és beolvasztja Brlt-Indlába. Az 1930-as évek elején népi leikelés lángol lel az angol uralom és a feudális elnyomás ellen. 1937- ben leválasztják Brlt-lndiától és ettől kezdve mint őnállö gyarmat szerepel. A második világháború Idején Burma Japán megszállás alá kerül. A háború befejeztével Ismét angol gyarmat. 1947. Január 27-én Írják alá a Burma függetlenségét biztosító szerződés Londonban. A burmal kormány az ország függetlenségének kikiáltása óta semleges politikát folytat. E politika miatt az Egyesült Államok állandó nyomást gyakorolt a burmal kormányra. A semleges politika legismertebb megtestesítője U Nu miniszterelnök, akinek kormányát a most végrehajtott katonai puccs megdöntötte. A hatalmat átvevő Nel Win tábornok már 1958. szeptember 26-án is menesztette U Nu-t a miniszterelnöki székből. Burma fejletlen mezőgazdasági ország. Fő terménye a rizs, amely a lakosság legfontosabb tápláléka, s egyben az ország legfontosabb kiviteli cikke. Burma Thaiföld mellett a világ legnagyobb rizst exportáló országa. Az ország ipara rendkívül fejletlen, és főleg mezőgazdasági termékek feldolgozására és néhány színesfém bányászáéra szorítkozik. Pagan, a holt város, ahol néhány tucat épségben megőrzött és sok ezer pusztulásra Ítélt pagoda éli Burma, mélynek lakossága legnagyobbrészt buddhista, a pagodák országa — mintegy két és tél millió van belőlük. Legszebb és legnagyobb a rangúm Shwedagon pagoda, ennek falait szinarany lapok borítják; az Itt tél* használt aranyat tonnákra becsülik. Furcsa monumentalitásával hat Pagan; a város az évszázadok folyamán eltűnt — apró, faluvá zsugorodott össze. Az írrawadl partján csak hatalmas mező maradt pagodaromokkal, köztük néhány pálma, kaktusz és bokor. Az emberi települést — könnyű bambusz házacskákat — felmorzsolta az Idő vasfoga, csak a pompás pagodák maradtak meg, melyek közül néhányat mág ma Is Jökarban tartanak. Ámde ma is épülnek még pagodák. A múlt év december 9-én egyetlen napon 9999 kisebb pagodát nyitottak még, mindegyik 9 lépcsős, s a béke gondolatának szentelték őket. Maw-taw-ku, a kajfch lányok rituális tánca Modern utcai közlekedés Rangunkén Virág- é* gyertyaárutok n Shwedagon pagodában
