A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1961-12-10 / 50. szám

Nezval költői játé­kának bemutatója ctallsta erkölcsünk kialakításá­hoz. Atlantisz legendás földjén tíz fivér uralkodik, köztük a zsar­noki, kegyetlen Atlasz, vala­mennyi fejedelem felett áll. A testvérek mind alávetik magukat Atlasz kényúri hatalmának, csu­pán az igazságszeretö, bölcs Ga­­deirosz tanúsít ellenállást, és amikor Atlasz hatalmi gőgjében A szlovák Nemzett Színház drámai együttese ezekben a na­pokban hónapos késéssel tartotta az üj évad első bemutatóját. Nagy késéssel nyúlt Vltézslav Nezval Atlantisz című költöl já­téka után. Aktuálisabb lett volna bemutatása évekkel ezelőtt, köz­vetlenül első cseh előadása ide­jén vagy akár tavaly, az alkotó ereje teljében elhúnyt nagy cseh költő születésének hatvanadik évfordulóján. De jobb későn, mint soha és ezért örömmel üdvö­zölhetjük az utolsó esztendők egyik legszebb költői játékát szlovák színpadon. Mai társadalmi életünkben — ahol egyre ritkul és gyengül a tudatos és nyílt reakciós erők összecsapása a szocializmus erői­vel — mindjobban előtérbe ke­rülnek a szocialista együttélés benső, etikai problémát és a legtzgatóbb feladat Itt az, ho­gyan csap össze a fejlett társa­dalmi forma az elmaradott egyé­ni tudattal. Szólhat a dráma sze­relemről, vagy gyűlöletről, bol­dogságról vagy boldogtalanság­ról, hűségről vagy árulásról, ha­talmi harcról vagy lemondásról, maiságát és értékét az döntt el, mennyire érinti az ember lelki­­ismeretét és magatartását a meg­próbáltatás ama pillanataiban, amelyben nemcsak a maga egyé­nt, hanem egy közösség sorsa is fordul. Legmélyebb rokonszen­­vünket azoknak a drámáknak a hőset keltik fel, akik ilyen er­kölcsi konfliktusban emberül megállják a helyüket és oly mértékben aggódunk értük, amtly mértékben féltjük az ügyet, amelyhez sorsukat kapcsolják. Nezval Atlantisza — azért ma­radandó értékű, világirodalmi rangú alkotás, mert etikai kér­dést állít érdeklődésünk gyújtó­pontjába, a hatalom visszaélőit ostorozza, marasztalja el és konf­liktusában mélyen érinti az em­ber erkölcsi világát. Es itt nem számit az, hogy meséje nem a mában, hanem a történelem­előtti időkben játszódik valahol a mesék és legendák soha nem látott, ismeretlen földjén. Mat és Időszerű dráma, mert a benne taglalt erkölcsi probléma mai és mert eszmeisége hozzájárul szó-Éva Kristinová és Stefan Figura Viliam Zéborsk^ és Zdena Grüberové Jozef Kronsr és Hana Meliéková hadat üzen az athénieknek, fellá­zad ellene. A görögök szabadság­­harcát a tábolyult kényúr azzal akarja megtörni, hogy egy foglyul ejtett athénit üzenettel vtsszaküld a hazájába: vigye hírül, hogy egy szörnyű fegyverrel elsöpri őket a föld színéről, ha nem ha­jolnak meg akarata előtt, s nem veszik át Atlantisz földjének vi­rágzó, magas kultúráját. Az at­héniakat azonban nem félemlítt meg a fenyegetés, folytatják har­cukat életük értelméért, szabad­ságukért. Az Uralkodó fivérei­nek józan intelmei ellenére ét a tömeges pusztítás fegyverével; a rettenetes fegyver azonban két­­élünek bizonyul, nemcsak az Atlantisz partjáig elhatoló görö­göket semmisitt meg, hanem At­lantisz harcosait Is, megrepeszti a földet, melyet elönt a tenger. A pusztulás utolsó napján az Uralkodót megöli kedvese, a meg­csonkított kezű Kleito, és Ga­­detrosz elmondja Intelmét: embe­riség, óvd magad hasonló őrü­lettől, ne tűrd, hogy a tudomány felfedezéseit ellened fordíthassák. Dióhéjban ez az Atlantisz me­séje a szépségről, a gazdag­ságról, amely egy mániákus ural­kodó hatalmi tébolyának esik ál­dozatul. Eszmeiségében Nezval játéka mintha egyenes folytatása volna Capek Fehér kórjának, mely a világháború előestéjén muta­tott rá a hatalommal való vtsz­­szaélés veszélyére. Nezval talán elmarasztalható, hogy játéka szer­kezetileg nem tökéletes alkotás, s tnkább költői játék, mint drá­ma; a kelleténél erősebben ke­rül előtérbe a szép szó mű­vésze, mint a drámaíró, aki játéka bonyodalmaiban a mai ember új eszményen és erkölcseit akarja megvilágítani. De a hiányért bőven kárpótol a költő. Tibor Rakovsky valóban Ihle­tett rendezésének legnagyobb ér­deme, hogy éreztetni tudja, mi­lyen fájdalmas, ha az erőszak és önkény a nemes, a gyengé­den szép és a mélyen embersé­ges ellen fordul. A játék azon­ban nemcsak a rendezés, hanem a színészi produkció tekintetében Is ktváló. Ladtslav Vychodtl poé­­ztst árasztó színpadképei egye­nesen bűvöletbe ejteneki kevés rekvtzltumot használ, de ezzel a kevéssel is a tökéletes egész érzését kelti. Különösen szép a háttér körfüggő spirális vonalai­val, amely pompásan emelt a já­tékteret és kitűnő fényhatásokra ad alkalmat. Nezval költői játéka úgyszól­ván a színház valamennyi művé­szét foglalkoztatta, hiszen a ki­válóan vezetett karban is élbell színészek játszanak. De külön ki kell emelnünk Éva Krtstinovát, akt Kleito szerepében művészi pályájának talán legszebb játé­kát produkálta. Minden túlzást kerülve meglepő sztvhangokat ta­lált a gőgös, zsarnok asszony Igaz emberré válásának rajzához. Mikulás Huba Is mélyen embert és megrendítő Gadetrosznak, az írótól kissé szónoklássá sikerült nehéz szerepében, és az Uralko­dót játszó Villám Záborsktj is nagyszerű volt. A népes együt­tesben egy-egy szép alakítással kiemelkedik Zdena Grúberová, Stefan Kvlettk, Jozef Króner és Hana Mellöková. EGRI VIKTOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom