A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)
1961-12-03 / 49. szám
ap mint nap olvashatunk a sajtóban a Délafrikai Unió fasiszta fajvédő politikájának szomorú .eredményeiről”. A világ közvéleményének erélyes tiltakozásai ellenére a Brit Vllágkőzösségből kivált Délafrikai Köztársaság kormánya minden emberi jogot megtagad az ország több mint 9 miliő fekete lakójától. A jogait követelő négereket rezervációkba zárja, ahol hihetetlen nyomorban, emberhez nem méltó körülmények között élnek ennek a mesés, természeti kincsekkel rendelkező országnak szerencsétlen páriái, a valamikor oly büszke, harcos bantuk. A rezervácíók, az ún. „bantusztan”-ok csaknem kivétel nélkül az Unió terméketlen, sziklás vidékein vannak, mégis nagyarányú bennük a túlnépesedés. Jóllehet a bantusztanok az ország területének csak 11,9 százalékát teszik ki, a pretóriai kormány mégis az Unió lakosságának nem kevesebb mint 38 százalékát zsúfolta össze ide. (Az ország területének fennmaradó 88,1 százalékát a búrok már a múlt .században, röviddel Transvaal meghódítása után „fehér” farmterületeknek minősítették, ahonnan véres harcokban kiűzték az őslakosságot.) A bantusztanok kényszerű túlnépesedése mér korábban tömeges kivándorláshoz vezetett. Férfiak százezrei, sőt milliói hagyták el a szörnyű életfeltételek miatt a hazai kraalokat és — abban a reményben, hogy majd valami pénzt tudnak küldeni a hátramaradottaknak, — állást vállaltak a fehérek farmjain és városaiban. Legtöbbjük arról álmodozott, hogy egy s/.ép napon majd magával viheti feleségét és gyermekeit, de ezer közül talán ha egynek sikerült. Túlságosan alacsonyak voltak a bérek, azonkívül a fehér urak kezdettől fogva szigorú ellenőrzés alatt-18 A zosza nők, akik keresztény bitre tértek, fekete szoknyát és szfnes blúz! kaptak a , hittérítőktől Ehelyett azonban még ma is durva gyajébél szőtt okkersárga takarába burkolják magokat. Nyakakon amulettként zsinórt viselnek csecsemőinket a háta kon hordják. — Egy a sok xosza özvegy közül. A hordákban erjed az Illegálisan főzött „kaftersör“. Az özvegyek ntolzé kenyérkereseti lehetősége. De ezt Is írlgyllk tőlük a fehér nrak. Hivatalosan csak nekik szabad sort főzni! _______ tartották a rezerváciőkból való kivándorlást. Asszonyokat és gyerekeket csak vonakodva engedtek be a „fehér” területekre. A világosbőrű „boss”-oknak nem volt erre szüksége. Bányáikban és gyáraikban csak férfiakra volt szükségük, ezekre Is csak addig, amíg friss erőben tudtak maradni. Amint összeroppantak a gyilkos munkafeltételek következtében, hazatoloncoltatták őket... Az a körülmény azután, hogy a bantusztanokban majdnem kizárólag csak asszonyok, gyerekek, fizikailag tönkrement visszatért férfiak és nyomorékok maradtak, a mezőgazdasági termelés teljes szétzülléséhez vezetett. A törzsek azelőtt jól gondozott földjei tönkrementek. A legelők elsteppésedtek. Esőzések mély „dongákat”, vízmosásokat vájtak a hegyoldalak humusz fedőtalajába. Ezek a vízmosások évről évre jobban pusztították a termőtalajt,, pusztultak a legelők s katasztrofális mértékben csökkent a törzsek szarvasmarhaállománya: az állatok éheztek, s száraz nyarakon elhullottak az éhségtől. Mivel azonban a rosszul táplált, legyengült ökrökkel és bivalyokkal nem lehetett jól, elég mélyen szántani, visszaesett a mezőgazdasági termelés, s ezzel bezárult az ördögi kör... Most ott élnek az asszonyok gyermekeikkel a csupasz kőkunyhókban és várják, mikor tér vissza a férj, a családfenntartó. A legtöbb asszony azonban hiába vár erre. A férj távozása után rendszerint egypárszor még küld néhány pennyt. Talán él még a férj valahol, az asszony azonban sohasem látja viszont többé. Nem keres annyit, hogy családjáról gondoskodjék, vagy talán talált más asszonyt magának a fekete munkások külvárosi telepén. .. Mit tudhatja azt a xosza özvegy? —fal— Még ina is a legsötétebb tudatlanság és min: denféle babonák rebságában élnek a ..bantusztanok" lakúi. Ex az ifjú beteg volt. A törzs varázslója levágta a fiú kisujjának k't perecéi, hogy a seben keresztül eltávozzék testéből a „lfiz démona". Képzett orvos és tanító alig akad a rezerváctúkban. Boldog menyecske — vajon meddig marad vele a férje? «