A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)
1961-12-03 / 49. szám
Párperces inter|ú Buzita község (kassai járás) Délkelet-Szí o vákia magyarlakta vidékén, a Kanyapta-csa torna mentén fekszik. Határának nagy része valamikor a Szentimreyek és más birtokos famíliák tulajdonát képezte. Szentimrey Pál, Ahaüj Torna vármegye alispánja még 1944- ben is buzitni kastélyában lakott. Aztán jött a mindent újjá teremtő fordu at, és mint mindenütt, úgy Buzitól! is megváltoztak az élet külső és belső összetevői. A Szentimreykastcly jelenleg egy több gazdaságra tagolódó állami birtoknak a központja. lie nem az állami gazdaságokról akarok itt most szólni, hanem a csupán néhány éve működő buzitai Egységes Földmüvesszövetkezelről, amely máris több kiváló eredménynyel dicsekedhetik. Mindjárt az első években kertészetet létesítettek, ami igen jól kezdett jövedelmezni a szövetkezetnek. A tagság látta, hogy érdemes a dologgal foglalkozni, ezért elhatározták, iiogy iskolázott szakembert állítanak a kertészet élére. E célból Kineczko Dezső szövetkezeti tagot két évre a vágsellyei mezőgazdasági szakiskolába küldték. Visszatérte után az eredmény nem maradt el, vezetési; alatt a kertészet fellendült, és ma már Kmeczko elvtárs a buzitai EFSZ elnöke. Tőle tudok meg néhány adatot a szövetkezet életéből; — Hány hektáron gazdálkodnak? — 720 ha a szövetkezeti határ kit* fedése, ebből 5118 ha a szántóterület — mondja Kmeczko elvtárs —. Gabonatermési átlagunkat nagyon lerontja két távolabb eső dűlőnk rossz fekvése, ill. talajminösége, úgyhogy búzából csak 22,, rozsból 21, árpából 23, zabból pedig 21 q átlagos hektárhozamot értünk el. — Mivel magyarázható mégis, hogy a sző vetkezeti tagok jól keresnek és elégedettek? — Szövetkezetünk áttért a szilárd, ill. részbeni szilárd jutalmazásra, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy ez egy munkaegységre előirányzott 18.— Kés ből 12.— Kés t ki is lizetüuk minden hónapban. A hátralévő 6 — Kést aztán jutalomdíjak formájában kapja meg a tagság. Ezzel az intézkedéssel elértük, hogy a tagok szívesen dolgoznak a szövetkezetben. — És miliői teremtik elő a szükséges pénzalapot a munkaegységek fedezésére? — Hol éhből, hol abból. Ez evben pl. jól sikerült a takarmánykáposzta-mag termesztése, hát most abból pénzelünk. Hárem hektáron 61 q M l minőségű eisöosztályű káposztamagunk termett: 1 q ára 12 litiU Kcs. Nem nehéz tehát utána számolni, hogy éppen háromnegyed millió korona jövedelmünk volt belőle. De jól sikerült a lóheminag termesztés.; is, hektárunkét 250 kg átlagos eredményt értünk el. Annak is szép ára van, úgyhogy az. eladott 118 mázsáért közel fél millió koronái kaptunk. — Milyen szép eredményekkel dicsekedhetnek í — júl sikerült a kukoricatermésünk is. Az eddigi begyűjtött területekről átlag 70 -75 mázsás hektárhozamot értünk el. Hál a jövő évre milyen terveik vannak? — Elsősorban is nagyobb súlyt fektetünk a zöldségtermesztésre. Ezúttal nem takarmány káposzta-magot, hanem jó minőségű korai ká pusztát akarunk idejében piacra hozni, mivel annak augusztus végéig a szokottnál magasabb ára van. No meg aztán néhány évvel ezelőtt betelepítettünk 2,5 ha területet szőlővel. Reméljük. ha a jövő évben ismét meglátogat bennünket, már egy kis saját termésű sző vetkezeti borral is meg tudjuk kínálni KOVÁCS BÉLA Hol as ember? A pervouralszkiji csőgyárban a lehető legszélesebb körű automatizálás mellett folynak a munkafolyamatok. Riportunk az üzem munkásairól beszél, akiknek a helyére automatagépek kerültek. A hengerműben a legmeglepőbb, hogy jóformán sehol nem látni benne munkásokat. A gépegységek mégis egy óramű pontosságával dolgoznak. A hegesztőgép alá futószalagon jutnak a csövek, de a berendezést vezérlő pultjánál nem áll senki. Ugyanígy nem látunk embert a futószalag vezérlő pultjánál és a kemencéknél sem. Hová tűntek a munkások, akik másfél éve még itt voltak? Ivan Kabancejev volt művezető beszélgetés közben ezt mondta: „A teljes automatizálás után az Igazgatóság tanfolyamra küldött, hogy fejlesszem a szakképzettségemet. A tanfolyamot elvégeztem, és a mint hengerész dolgozom. Mint művezető ISO—170 rubelt kerestem havonta. Ma mint hengerész megkeresek 230—250 rubelt.” Ivan Butyjajev a kemencéknél dolgozott és automatizálás idején részt vett vezérlő pultja automatizálásában. Ma mester és egyidejűleg az Uráli Politechnikai Intézetben tanul. 1963-ban mérnök lesz. Azelőtt munkája során sokszor kellett a fehéren Izzó kemencébe néznie. Ma fotocella figyeli helyette a kemence belsejét. Az automatlzáciő mellett foglal állást, azért mert megkönnyíti a munkát, mert kiemelte őt a vezérlő pult mögül, és lehetővé tette, hogy tanulhasson. „Akárcsak más üzemekben, a mi üzemünkben is élénken érdeklődtek az emberek az automatizálás iránt" — mondta Fedor Danilov Igazgató. „Megkönnyíti a munkát, lehetővé teszi a szakképzettség színvonalénak emelését és magasabb keresetet eredményez. Senki sem fél, hogy az automatizálás miatt el kell hagynia az üzemet. Mindannyian tudják, hogy az automatizálással kapcsolatban száznegyvenöt munkást más műhelyekbe helyeztünk át előbbi munkahelyéről, de senkit nem bocsátottunk el. Ellenkezőleg, üzemünkbe még ebben az évben 2622 dolgozót — munkásokat, technikusokat, mérnököket — veszünk fel. A Kvéty riportja nyomán
