A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)
1961-12-03 / 49. szám
Miért szálka az Az ország gyáriparának fele Havanna környékére összpontosult. A forradalmi kormány megszünteti ezt az egészségtelen helyzetet, Ku baszerte űj üzemek épülnek Az önkéntes népművelők egyik központja Varaderben. Itt szerelik fel az Írástudatlanság ellen harcba indulókat "iBk T yugtalanító hírek érkeznek Earn, tin Amerikából. Az imperialistájául barát erők brazíliai, majd ecuadori kudarca után az USA nyílt katonai beavatkozással kísérli meg fenntartani a reakciós dominikai rendszert a diktátort Trujillo család távozása után. Akár fegyverrel is útját akarják állni az ország demokratikus átalakulásának. Közben a nyugati sajtó a Kuba elleni újabb agresszió gyors előkészületeiről ad hírt. A zsoldosok készen állnak Több mint húszezer amerikai pénzen toborzott és felszerelt zsoldos készen áll a reakciós közép-amrikai kormányok Segítségével létesített kiképzőtáborokban (lásd a térképetI) egy Kuba elleni újabb invázióra. A Washingtonban kiagyalt tervek szerint valamilyen ürüggyel ezúttal beavatkoznának ezek a bábkormányok is, az USA pedig a segítségükre sietne. A hírügynökségek jelentéseiből nyilvánvaló, hogy az USA vezetői a csúfos kudarccal végződött partraszállástól sokkal nagyobb akcióra készülnek. A lerohanás terveit magasrangú amerikai katonatisztek dolgoztak ki, ők vezetik a kiképzést ős a költségeket Washington fedezi. A banditák készen állnak, csak éppen a kedvező politikai légkör megteremtésével van baj. Az Egyesült Államok nyomására ugyan Venezuela megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Kubával, de az ország népe óriási tüntetéseken ítéli el a kormányt Az Amerikai Államok Szervezetének néhány tagja is a szennyes amerikai terveket támogatja, de a szervezet legjelentősebb országai (Brazília, Ecuador, Argentína, Chile) ellenzik az intervenciót. Az imperialisták azonban nem nyugszanak, minden eszközzel megkísérlik a Kuba elleni újabb kalandhoz szükséges légkör megteremtését. Miért szeretnék az imperialisták elsöpörni a kubai foradalmat? Egy amerikai újságíró így fogalmazta meg tömören; „A kubai példa az USA számára szinte felmérhetetlen következményekkel járhat.” Igen, a kubai példa megmutatja Dél-Amerika elnyomott millióinak a függetlenség, felemelkedés járható útját. A hős kubai nép az imperialista provokációk, az ellenforradalmi szabotázsok nyugtalanító légkörében elszántan, lelkesen építi országát. Az 1959-es évet a szabadság évének nevezi a kubai nép, 1960 a föld reform éve, 1961 pedig a n é p m five 1 ő s éve. A forradalom megkövetelí, hogy megtanulj olvasni! — hirdeti a jelszó. Az új társadalmat nem lehet írástudatlan emberekkel felépíteni. Az átkos diktatúra súlyos örökséget hagyott az országban: az 1953-as népszámlálás adatai szerint a lakosság enyharmada soha nem járt iskolába, 29 százaléka pedig csupán 1—2 osztályt végzett el. Az egész ország soha nem látott lelkesedéssel fogott az írástudatlanság felszámolásához. Közel 350 ezer „aífabetizadores populäres”, vagyis önkéntes népnevelő több mint egymillió lakost tanít írás-olvasásra. A sajtó, a rádió és a televízió is óriási segítséget nyújt a nemes népi mozgalomnak. Kubában az a szokás, hogyha valaki megtanulja a betűvetést, levelet Ir Fidel Castrónak. Ez a több mint egymillió levél a kubai forradalom egy nagyszerű korszakának örök dokumentuma. Fő feladat: az iparosítás: A kubai dolgozók fegyverrel kezükben építik hazájukat, jelszavuk: Szervezz, termelj és takarékosdj! Az időn a legfőb kubai termékből, a cukorból hét millió tonnával termeltek többek, mint 1952- ben. De az üzemekben is mendenütt szinte ugrásszerűen növekszik a termelés. Például a hatalmas arihaavanai textilgyár egy hatodával termel többet, mint két éve. A földosztás eredményei is megmutatkoznak. Az eddig külföldről behozott zöldségfélékben, gabonaneműekbén már önellátó Kuba. A szigetországban jelenleg 620 földművesszövetkezet tevékenykedik. Most vitatja meg a nép az első hároméves tervet, amely 1962—65-ig Kubát földművelő országból fejlett Iparral ren-A térképen jól láthatók az amerikai pénzen és amerikai tisztek vezetésével az ellenforradalmi zsoldosok kiképzésére létesített táborok las Vilas tartományban a Manuel Saaguily állami gazdaság dolgozót a gazdag ananásztermést szüretelik imperialisták szemében delkező agrárállammá változtatja és jelentősen növeli a lakosság életszínvonalát. Testvéri segítség A kubai nép harca nem könnyű. Az USA igyekszik minél nagyobb nehézségeket okozni és a lakosság között elégedetlenséget kelteni. A kubai dolgozók leleményessége, szívóssága és a Szovjetunió, valamint a többi szocialista ország testvéri segítsége azonban lehetővé teszi a felvetődő problémák megolodását. A kubai nép tudja, hogy nehéz harcában mögötte áll a legyőzhetetlen szocialista világrendszer és minden szabadságszerető nép. Ezen az erőn összeomlik az Imperialisták valamennyi intrikája, és Kuba népe fáklyaként mutatja Latin-Amerika elnyomott népeinek az új élet felé vezető utat. Sz. B
