A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)
1961-09-17 / 38. szám
Kinyitotta az ajtót. Enyhe lejtésű folyosón keresztül egy jóval kisebb barlangba jutottunk. Itt már nem volt kék tó, hatgy hordok évről évre egy marék Kincset a pince rejtekébe én is, És a halom női — s lenn magam alatt ismert rakéták. Én azonban jól maguk alá fűthetek. Még nem ismeri az egész készletemet. Így már a dolog nem szórakoztat. Nyugodtan és biztonságosan szeretnék kereskedni. — Akkor talán legjobb lenne, ha a Holdra repülne — jegyeztem meg gúnyosan. — Az már igen 1 Ez egyáltalán nem nevetséges. A Hold túl kicsi ahhoz, hogy saját atmoszférát tudjon megtartani. Én azonban raktárakat építhetek a felszíne alatt. Nem fogunk levegőhiányban szenvedni. És a bolygók közti repülésre is jobb alkalmatosságom van, mint a most nem valami raktárféle lehetett, jobban I.átom, mi nékem hódol, mert mi ne mondva egész kis város, ahol a házak helyett hatalmas szekrények állottak, szintén abból a rejtélyes, fényes fekete anyagból. Az utcák tökéletesen egyenesek voltak, akárcsak az amerikai városok tervrajzain. Bailley kinyitotta az egyik szekrény ajtaját, egy elmés szerkezet segítségével kihúzott egy fiókot és megmutatta a tartalmát. Mogyoró nagyságú csillogó golyócskák feküdtek egymás mellett. Érdeklődéssel vártam a magyarázatát. — Talán tudja — kezdte Mr. Bailley —, hogy egy liter víz normális hőfokon hét liter ammóniák gázt nyel el; nulla foknál az elnyelt ammóniák mennyisége Hódolna nékem? Mint valami démon Uralkodom e helyről a világon, Ha kedvem szottyan, kastélyt rakatok ... kér— Ezt komolyan gondolja? deztem kissé értetlenül. — Teljesen komolyan. — Akkor hát Ön levegőkereskedést nyit? De ha jól emlékszem, az előbb azt mondotta, hogy már kereskedik is? Igen kereskedem. Mégpedig nagyon Nincsen fölöttem úr, mindenki csak Szolgál s a vágyaknak nincsen hatalma Rajtam. Nyugodt vagyok. Tudom mit érek: sikeresen S nekem elég ez öntudat... — És megtudhatnám kivel? _ ^ . .. , — A Marssal — felelte.- ff. ; -«I..L A Marson _ Én nem vagyok költi. Hanem Pus- “«n»"?,» « Hgnyomto mint nálunk. Seekin. — Az nem számít. Egészen jól van ezernegyven literre emelkedik, közben megfogalmazva. Puskin? Ügy rémlik a mi természetesen a víz térfogata nem nagyobbodik. Bólintottam: — A gáz a víz molekulái között helyezkedik el. — Pontosan így van. A gáz molekulái közötti hézagok a molekulák nagyságához viszonyítva meglehetősen nagyok. A molekulák elhelyezkedését a naprendszerben lévő égitestek elhelyezkedéséhez hasonlíthatjuk — nagyságukhoz vizsonyítva egyik a másikától óriási távolságra vannak. Ha olvasta Flammariont, akkor bizonyosan emlékszik még, hogy mit mondott az üstökösökről. A ritka gázokból álló, sok százezer köbkilométernyi térséget elfoglaló üstököst egy gyűszűbe is ^ el lehetne helyezni, ha az anyagát alkotó gkzokat cseppfolyós halmazállapotúvá változtatnák .. Hát ilyen gyűszűk ezek is, melyeket maga előtt lát. Az okos Engelbrechtnek sikerült a folyékony levegőt különösen szilárd anyaggá változtatnia. Egv ilyen fiókban több levegő van, mint abban a hatalmas tóban. Próbáljon felemelni egy golyócskát. Megpróbáltam kiemelni a golyót a fiókból, de nem sikerült. Bailley nevetésben tört ki. rencsétlen marslakók, levegőhiányban szenvednek. Ezért igen jól megfizetik ezt az árut. Őrült! — gondoltam magamban. Még csak ez hiányzott nekem. — És ők jönnek Önhöz, vagy ön küldi a Marsra kereskedelmi ügynökét? — Miért? Különleges ágyúval a Marsra lövőm ezeket a töltényeket, amelyek ott a becsapódáskor levegővé változnak. A marslakók ugyanolyan úton juttatják hozzám ellenértékként terméküket az ílt. — II? Mi lehet az? — Óriási energiát tartalmazó rádióaktív elem. Ez az energia hajtja összes gépeimet, ennek az energiának a segítségével lövik ki ágyúim a lövedéket a Marsra. Az il energiát szolgáltathat a rakéta számára is, mellyel a Holdra fogok utazni. — Miért nem jönnek a marslakók a levegőért személyesen? A Mars idősebb égitest földünknél, így hát a marslakók a technika terén már biztosan túlszárnyaltak bennünket. — Igen, túlszárnyaltak. Sajnos, nagyon gyenge a szervezetük. Már hatszáz évvel ezelőtt bolygóközi repülésekkel kísérleteztek. Minden ilyen úton azonban va-Bvronunk és Walter Scottunk epigonja (amennyien elpusztultak, mivel nem bírvolt. A befejezés azonban másképp le- lók ki az ezzel kapcsolatos fáradalma— Mennyit nyom egy köbméter közön- hetne. Nekem nem elég csupán a hata- km- Repülés közben a test a súlytalanlom tudata. Én kapitalista vagyok, ke- sag állapotában van. Ez az állapot káros reskedő. Kereskednem kell és kereske- hatással volt vérkeringésükre, és egyéb dek is... Levegőkereskedő! Hahahaha! Életműködésükre. És a merész űrhajósok Ez egy ötlet, mi? sorra elpusztultak: egyesek az úton, raá— És kivel kereskedik? — kérdeztem, sok rögtön a Marsra való visszatérésük — Kivel is kereskedhetnék? — rob- után. E betegséget leváticónak r.evezbant ki vátalanul mr. Bailleyből —, talán ték eÉ csak nem a maguk állami kereskedelmi — Hogyan szerzett minderről tudoválialatával? mást, és hogyan teremtette meg velük — Akkor hát külföldi cégekkel? Nem az összeköttetést? mondhatnám, hogy ez törvényes dolog. Mr Bailley elkomorodott. szovjet területünkön telepedett séges levegő nyugalmi állapotban? kérdezte. — Körülbelül egy kilót. — Egy és negyed kilót. Ez a golyó egy köbkilométer levegőt tartalmaz I A szekeret, melynek rakománya csupán egyetlen ilyen golyó lenne, egy lő nemigen húzná el. Egészen megrémültem. Amint láttam, ijedtségem Balleynek nagy örömére szolgált A mi szovjet területünkön . , . — Igen, Engelbrecht megéri a pénzt, ie... ~ EléS az hozzá, hogy megteremtetamit kifizetek neki — ismételte. — Most £s feldolgozom az Önök pompás íem- Remélem> ez elé8 magának. Ha nem már talán elhiszi, hogy a meglévő levegő orosz levegőjét, megszegem a külkeres- blszl’ megmutatom az ilt. Különben egynyersanyagot nem is olyan lehetetlen föl- kedelem monopóliumát és így tovább és szeí. ,szf?1,a*Ú)a „volt’ am "f a, ,Marsró1 dolgozni. El tudom képzelni, milyen két- így t0Vább. Én Angliával, Németország- küldeményt átvettem. Ez akkor törségbeesés támad a világban, ha az embe- gal, Franciaországgal fogok kereskedni, J*)1* .amikor társával a mocsárból kirek fulladozni kezdenek I tőkét gyűjtök össze és maguk elveszik bu,í És mr. Bailley a csillogó golyócskákra tőlem, mi? Én Angliába megyek és ma- Mindez olyan különös volt, bogy nem mutatva patetikus hangon így szólt: guk forradalmat robbantanak ki ott és tudtam hitelt adni Bailley szavainak, innon iraihat m i- 11 a nyakamra lépnek, megfosztanak tőkém- s szórt még néhány ellenvetést tettem: ur a om a vi ago . tői mi? — mondotta mr. Bailley egyre — Az ilyen küldeménynek szükségkép-Meglepett, hogy csaknem szó szerint fokozódó haraggal. — Nem! Elég! Az pen át kell repülnie a Föld levegőburismételte Puskin Fukar lovagjának sza- egész világot a fajé tetejére állították, kán. S ezért át kell tüzesednie. sőt vait Átvettem a szót, s elszavaltam neki Nincs a világnak az az eldugott része, gőzzé kell válnia. a költeményt. ahol ne fenyegetne a vörös veszedelem. (Folytatjuk) 12
