A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1961-06-25 / 26. szám

Egy tanulmánykötet margójára N?mr6g látott napvilágot. A Magyar Tudományos Akadé­mia Irodalomtörténeti Intézete jelentette meg. Szerzője jeles hazai irodalomtörténeti kutató: Csanda Sándor, a filológia: kandidátusa, a nyitrai Pedagógiai Intézet tanszékve­zetője. A mű címe: A törökellenes és kuruc harcok költészeté­nek magyar-szlovák kapcsolatai. * Talán még egy éve sincs, hogy a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó magyar szerkesztősége kiadta Magyar-szlovák kul­turális kapcsolatok című, teljességre törekvő úttörő munkáját, s íme, ismét előttünk fekszik Csanda Sándor újabb könyve, amelyben a két nép közös történelmének egyik legszebb ha­gyományáról, a törökellenes és kuruc harcok magyar-szlovák kapcsolatairól mond el sok új, érdekes és értékes gondolatot. Szamos felbecsülhetetlen, mind a mai napig kiadatlan doku­mentációs anyaggal hitelesíti érveit, megállapításait, s marxista szemszögből több vitás kérdést tisztáz. Persze, a tudományos kutatás, az összehasonlító és elemző munka elképzelhetetlen* történeti háttér nélkül. Csanda tisztá­ban van ezzel. Csanda százötven oldalas tanulmányában a kuruc témájú szlovák versekből, illetve ezeknek vizsgálatából indul ki. A köl­teményeket négy nagy csoportra osztja: _1. Kéziratban ránk maradt XVII. századi kuruc versek. 2. Kuruc motívumokat tar­talmazó népdalok. 3. A kuruckor későbbi visszhangja a költé­­szetDen. 1 Hamisított, álkuruc énekek. Felfigyeltető, hogy fej­tegetései során dokumentumként tizennyolc olyan kuruc té­májú, de későbbi eredetű szlovák verset közöl, amely a szlovák irodalomban mindmáig teljesen ismeretlen. Ugyancsak újszerű és szívós kutatómunkából, elemzésből, összehasonlításból kö­vetkezik az a tanulság, amelyet a Matunák Mihály gyűjtötte szlovák hazafias történeti énekek és kuruc dalok vizsgálatából von le. A kuruc romantika és a burzsoá hazafiság tendenciájával a XIX. században nemcsak magyar balladádat, hanem ugyan­ebben a szellemben szlovák történeti és kuruc dalokat is ha­misítottak. Bizonyítékot talál arra, hogy az álkuruc és áltörté­neti énekek szerzője maga a gyűjtő és közzétevő, Matunák Mihály történész. Egyes versek elemzésénél rámutat arra is, hogy Thaly, Matunák és a kuruc romantika többi képviselő: saját nacionalista szemléletüket vitték bele a kuruckorba. Ezek a szlovákok részvételét a Rákóczi-felkelésben a XIX. századi magyar hazafiság alapján akarták megmagyarázni, pedig az elsősorban szociális okokkal, a vallásszabadságért és a kizsákmá­nyolás ellen folytatott küzdelemmel magyarázható, a szlovák álkuruc versek ennek a hamis felfogásnak a szülöttei. Azzal, hogy leleplezi a hamisítványokat és a nacionalista szemléletű kutatók hibáit, akik lebecsülték a mozgalom erősen haladó jellegét, a kuruc romantika téves szemléletét is feltárja. Véleménye szerint ez a felfogás az 1848-as szabadságharc ide­jén, majd annak bukása után, a részben visszafojtott izzó ma­gyar hazafiság és németellenesség légkörében alakult ki. A „neokuruc” szemlélet — írja — az időt és a társadalmi ha­ladást nem tekintve vont analógiát Rákóczi felkelése és Kos­suth szabadságharca között — s ez anakronizmus.” Ebből azt a következtetést vonja le, hogy különböző korok társadalmi jelenségei nem lefietnek azonosak, hanem csak hasonlók. A ha­ladó hagyományok nem alkalmazhatók egy későbbi időszakra újjáértékelés, továbbfejlesztés nélkül. Csanda Sándor tanulmányának nagy érdeme, hogy a kuruc költészet eredeti forrásai teljes egészükben elkülönülnek a ké­sőbbi nacionalista szemléletű feldolgozásoktól. így sikerül aztán kiküszöbölnie azt az ellentmondást, amely a múltban úgy ke­letkezett, hogy mindkét fél elfogultan, külön szlovák és külön magyar szempontból értékelte a Rákóczi-kor történetét és iro­dalmát, s a közös gyökerű nacionalizmusnak kétféle torzító tendenciája érvényesült. A könyv másik komoly tanulmánya Szilágyi és Hagymásl históriájával foglalkozik. A monda régebben nacionalista szem­léletű vitákra adott okot. Sokáig polemizáltak arról, hogy me­lyik változat az eredeti. Csanda igen elfogadtató érvekkel bi­zonyítja, hogy a szlovák változat a magyar szövegnek fordítása. Ugyanakkor arra is fényt derít, hogy a Szilágyi és Hagymási história magyar, szlovák, délszláv és román változata egy XVI. századi pozitív kulturális kapcsolat terméke, mely a későbbi kutatók szemléletétől eltérően, mentes volt a nacionalizmustól. Helyesen megismerni múltunkat, közös hagyományainkat, egyik legfontosabb feladatunk. Csanda Sándor nemrég megje­lent könyvében helyesen, marxista nézőpontból vizsgálja meg a kérdéseket. Stílusa világos, fejtegetése könnyen érthető, s ez arra jogosít fel bennünket, hogy ne csak értelmiségünk fi­gyelmébe ajánljuk tanulmányait, hanem mindenkiébe, akit tör­ténelmünk, közös hagyományunk érdekel. MACS JŐZSEF KKRESZTREJTVENY Közmondások »rsböl, Egy híres magyar költő egyik ismert verséből idézünk két sort, valamint elrejtettük a költő nevét és a vers címét is a vízszintes 1. és a függőleges 7., 13. és 20. számú sorokban. Beküldési határidő: július 2. A helyes megfejtők között könyvet sorsolunk ki. VÍZSZINTES Idézet a függ. 7. 8. Vízsz. 43., 13., A vízsz. 1. har­­sz. alatti versből, első rész a nyíl madik része.Ékezettel ^terüle­­irányában folytatva (zárt betűk: e9Ys^9* B©tű kiejtve. 18 Éke­­é, V, g, k)( 9. Tréfa. 10. Való. 11. zettel^alaminek az értéke«« Név- Énekhang. lf Rag. 13. A gondol- el0' 20} A vízsz' L m4soaik ra­kodás központja. 14. Dada magán- sze’ a' Irányában folytatva hangzói. 16. Költött történet. 18. (zárt betuk: b- d- s> r, s)- 22- A Vissza: a papírüzletek régebbi el­nevezése. 21. Mátyás Zoltán. 22. , . „ . Latin elöljáró (ért). 23. Vissza: Pénze!pe9 0=J). ,30. Ha ugyan névelő. 24. Ékezettel flúkház. 28 szlovakm^|3 Mag betű, 3Ö Meny-Angol sör. 2?. Hóléc. Ciba be- Akade.r»« titulus. 42. tűi. 31. Hulla. 34. Kiejtő kép­­..pen*E 4j) , ^ "°­zö. 35. Női név. 37. -Jói.'tői szlo-.^V«- Bu^ 4^alasz része, vakul. 3& D. I. F.(40. Ékezette! Q ^ J,°o cipész Wrszám. 41. Fű németül."l* '?5on s °y°m‘ J Olasz névelő. 4(1. Vízinövény/ 47: 55'. Szem?TVes nevmäs- a7- Vissza: Nem.sok, sem kevés., 41) Nem va- szam-le9y­lódÍ.(JJ?. Tana betűi. 53í Vissza: A 25- sz- rejtvény megfejtése: ............. ; vfkl függ. 7. vers költője. 25. Kínai hosszmérték. 28. Vissza: román fekvőKely. Gfcv Tamás 'Viktor.056, Addi9 nyújtózkodj, amíg a taka- Ékezette! kényelmes gyaloglás.XV röd ér: Akkor végy, amikor ad­nak; Szégyen a futás, de haszmos; FÜGGŐLEGES: 1. Bátor igéje, Ha nem csurran, csöppen, ékez. felesleges. \2? Betűpótlással A 24. sz. rejtvény megfejtői kö­­jó modor. 3. KSftőszáz római zül egy-egy könyvet nyertek: id. számmal. 4. Liget (hiányosan). 5. Heinrich Sándor, jfaszó; Bathó Já- Mutatószó (j=i). 6. Vízsz. 14. 7. nos. Losonc; Barczi István, Han- A függ. 22. sz. alatt elrejtett köl- va; Bohony Anna, Blava; Sárai Lász­­tő egyik ismert versének a címe. ló, Szőgyén. 14

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom