A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-05-21 / 21. szám
A iiata) Jcvm Gahdji A nagy ibrand-btui £ntk a N/iirka galambról saeyvry gazdagok Bosszú. J. A. Süniem filmje £L h é t film je i A nagy ábránd ’A 1937-ben, mikor a második világháború árnyal mér rán^e-ls zedtek Európára, készítette el a franciák kiváló rendezője, Jeán Renoir, ezt a filmet. Figyelmeztetésnek szánta — és világsikert áratott vele. Mély humanizmusa, nagyszerű jellemábrá-' zolása, erős háborúellenes tendenciája, valamint olyan kitűnő művészek mint az akkor még fiatal Jean Gabin, Erich von Stroheim, Pierre Fresnay játéka révén, ma is felülmúlhatatlan értéket képvisel. h»| Egy német táborban francia, angol hadifoglyok várják a háború végét. A tábor parancsnoka, von Rauffenstein, a legnagyobb előzékenységgel bánik a tisztekkel, főleg Boeldieu márkival, akit mint arisztokratát magával egyenrangúként kezel. Mindkettő művelt ember és jó hazafi — és mégis két különböző karakter. A film egyik legmegrenditőbb jelenete éppen az, amikor Boeldieu, aki fedezi honfitársainak szökését és közben Rauffenstein golyójától halálosan megsebesül, bevallja ellenfelének, hogy kereste a halált, mert a háború az ő osztályuknak a végét jelenti. A foglyok közül kettőnek sikerül a sVájci határt elérni és azzal a nagy illúzióval térnek vissza hazájukba, hogy ezután a népek békében fognak élni egymással. £nek a szürke galambról Dr. Ivan Bukovőan és Albert MarenClk forgatókönyve hat kis költői elbeszélést fűz össze. A második világháború utolsó évéből kiragadott pillanatfelvételek három kisfiú kalandjain keresztül a gyermek szemszögéből ismertetik a Szlovák Nemzeti Felkelés történelmi eseményeit. L. Chudik, K. Machata, J. Sovák játsszák a főszerepeket. Külön ki kell emelni Palö Polaőek, Pal'o Mattoi és Vladimir BreCka gyermekszereplőket, akiket Barabás rendező valóban kitünően választotta ki. A gyönyörű felvételek V. Jeílna művészetét dicsérik. I Szegény gazdagok Jókai Mór klasszikus regényéből készített filmet a magyar filmprodukció, Bán Frigyes rendezésében. Ha Jókai rendkívüli képzelőerejének sokféle színét nem is lehet a maga gazdagsá-' gában tökéletesen filmre vinni, a Székelyföld rettegett banditája, Hátszéki báró — Fatia Negra kalandos története keretében sikerült a múlt század társadalmának fény- és árnyoldalait lényegében jellemezni. Benkő Gyula, Deák Sándor, Mádi Szabó Gábor, Lang József, de különösen a női főszereplők: Krencsei Mariann — Henriette és Bara Margit a szép Anica szerepében valóban jeles alakítást nyújtanak. Bosszú J. A. Bardem, a kiváló spanyol rendező művészi realista filmben mutatja be a természeti kincsekben oly gazdag, napsugaras Spanyolországot és ennek a hirtelen hevülő, bonyolult természetű, a vérbosszút jogosnak tartó népét, akiket a munkanélküliség állandó vándorlásira kényszerit, hogy gazdag ültetvényesek kiszolgáltatottjaiként keressék meg mindennapi kenyerüket. A népszerű Raf Valloné, Carmen Sevilla, Jorge Mistratóés i ’ a többiek pompás játéka feledteti, hogy színészek elevenítik meg az alakokat ebben a súlyos kérdéseket tárgyaló filmben. SIMKÖ MARGIT Erich von Strohvlm \ nag.v »brind ban
