A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-03-26 / 13. szám
siNtr. ly Lupták igazgató: Komoly feladatok előtt állunk... ^ Tessék mosolyogni! Patyolattiszta fehérnemű — vidám mosoly — Na, vasaivá? — kérdezik a gyorsvasaló öltőzőfülkéjében a lányok. Ezt az újrendszerű mosóberendezést a vállalat récsei telepén szerelik fel _ Régi harcok színhelye — a svárovi völgy Hősök unokái A svárovi takácsok 1870 márciusában sztrájkba léptek. Követelték Liebieg bárótól, vonja vissza a munkások kizsákmányolását szolgáló intézkedéseit. Liebieg, a „gyapjúkirály”, valamikor maga is takácsmesterséget tanult. 1828-ban azonban Liberecben szövőgyárat alapított, mely csakhamar virágzásnak indult; később báróságot kapott, majd a libereci kereskedelmi kamara elnöke lett. Liebieg nem feledkezett meg a takácsok nehéz és fárasztó mimikájáról, „gondoskodott" róluk. Csakhogy az ilyen „gondoskodásból" a munkások nem kértek. A sztrájk áldozatokat követelt. Hat munkás életét oltotta ki a csendőrszurony. A svárovi textilmunkások sztrájkja a szervezett munkásmozgalom előhírnöke volt, amely aztán Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásához vezetett. Most szobrot emelnek az áldozatok emlékének, hogy a mai nemzedéket a régi munkásharcokra emlékeztesse. Azok a fiatalok, akik ma a takácsmesterséget választják, igazi gondoskodásban részesülnek, szakiskolákban készülnek fel hivatásukra. Ma a svárovi szövőgyár jelentős üzemmé fejlődőit, modern, önműködő szövőgépekkel szerelték fel. Oj munkamódszerek bevezetésével, szocialista versennyel és a szakképzettség állandó emelésével a svárovi takácsok a termelést 1945-től az addiginak néhányszorosára emelték. i A jövendő szövőnők szabad idejüket különböző szukkörök látogatásával töltik Három terv a sztrájk áldozatainak emlékművére