A Hét 1961/1 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1961-03-05 / 10. szám
Csendes f Özvegy Kúszó Bálintné már megfőzte a vacsorát, és most üldögél a konyhaasztal mellett. Nyitott könyv fekszik előtte, de nem olvas, mert gondolatai úgy kergetik egymást, hogy a szíve is belesajdul. Ügy van ez már ebben az életben, hogy amikor se nem hullámzik, se nem viharzik, az édesanya szívében akkor is hullámokat vet, vihart támaszt a fiáról való gondoskodás. Mert valami baj van a Gézával. Nemsokára belöti harmincadik évét, koponyája két oldalán keskeny sziget nyúlik, szélesedik a sűrű, kemény szálú fürtök közé, és Géza még mindig pártatanul él a világban. Igaz, itt van ez a Tardos Erzsi. Formás, dolgos, csendesszavú és a Géza már egy éve tapossa az Oj-sor sarát, ahol a Tardosék háza áll, de komoly szót még nem mondott. Pedig egy sorból nőttek, hiszen valamikor Tardosék nem gondolhattak saját házra, üveges tornácra, meg Kászóék sem álmodoztak kétkapus házról. Közben Kúszó Géza az autóbusz ablakát törülgeti, hogy kilásson az elsuhand alusi este tájra, pedig jól ismer ott minden bokrot az öreg kúttól egészen a Lapos-dűlőig. De az ember jobban tud elmélkedni, töprengeni, ha c'sak bámul a sötétbe és nem lát semmit. Tegnap beszélt a lánnyal. Elmondta, hogy szereti és egybe köthetnék sorsukat, ha Erzsi is úgy akarja. Jó ember ő, mosolygós, szeret otthon ülni, meg szépen keres. Ismerik a nevét az egész járásban. Azt is elmondta, hogy ha Erzsi a felesége lenne, a városba mennének lakni, ahol minden csupa fény, ahol öt mozi van, ahol ezer íze és színe van az életnek. Eladja a házat — mondta Erzsinek, és elmennek a faluból, mert ő már városi ember. Ott keresi a kenyerét, ott tanulta mesterségét — ott akar élni. Hosszú, vérforraló csókokat is váltottak, amelyektől kigyullad a szív, gyorsabban száguld a vér, amelyek derékroppantó ölelésre lendítik a férfikart. De Erzsinek még a lázas csókokkal tavaszira lobbantott téli este sem lágyította meg akaratát: nem megy a városba! Itt a falu, amely nevelte, itt a patak a kertek alatt, amelyben a babaruhákat mosta, itt vannak a végtelen szántóföldek és a föld mélyében az emberkézre váró magok. Itt éltek az apák nyomorban, bajban, hát Erzsi is itt akar élni az újban, a jóban, mert örül mindennek, ami növekedik; kalásznak, házfalnak, embernek és fecskefiókának egyaránt. — Dehát mit csinálhatok én a faluban — kérdezte a lánytól szinte kiabálva. Tizennégy gépe van a szövetkezetnek. Ha elromlik valami, a városba kell vinni. Sokba kerül. Időbe, pénzbe, pecsétes papírba, telefonon harsogott sürgetésbe. Ha egy ilyen szakember, mint Géza itt dolgozna közöttük, akkor könnyebb lenne az élet. Ezt mondta a lány. Az édesanyja is eszébe jut. Hatvanadik évét tapossa. Néha meg-megfogja a derekát, hogy „jaj, de fáj, jaj de hasogat”, meg hogy „öregszem, édes fiam, kellene már valaki a házhoz". Mit tegyen? Vissza a faluba? De... ha a városba menne... új épületben kapna lakást. Fürdőszobával! Sima utcák, villogó neon-fények, ostornyeles lámpák... Leszáll az autóbuszról. Nézi a falut. A házak mintha éreznék a tekintetben rejlő haragos kutatást, szinte simogatják. Megáll, rágyújt, és miközben kifújja az első korty füstöt, elbámul az akácos felé. — Ott estem le a fáról nyolc éves koromban — mormolja jóleső mosolygással. Csonkáék kertje előtt is megáll. Régi almalopások emléke mélyíti, tartósít ja arcán a mosolyt. A művelődési otthon ablakai világosak. Itt volt valamikor a kacsaúsztató. Itt csókolózott először’ életében ... a Beke lánnyal__a mindenségit, a Beke Mariskának már két gyereke van! Ő meg csak így vénlegényként... se kicsi, se nagy ... nem élet ez! De itthon maradni? Igaz, nagyon kell itt az ember, ezért maradt itthon az Erzsi is. Ma már csoportvezető a kertészetben. Az Erzsi! Kúszó Géza előtt elvillan a lány képe, és látja, szinte izzó fények-, be öltözötten látja Tardos Erzsit. A két meleg-barna szemét, hajtincsei játszi táncát, vágyakat ringató dereka lágy mozgását. Hát igen — úgy látszik választania kell. Az is igaz, hogy szép ez a falu, szépül, színesedik, meg azután... köhnyíí a városba bejutni az autóbusszal, ha már az embert nagyon elkapja a városjáró kedv. Falu! * Kúszó Géza eldobja a cigarettát, és egyre gyorsuló léptekkel elindul Tardosék háza felé. Özvegy Kúszó Bálintné türelmetlenül nézi a falon ketyegő órát. Több mint fél órát késik a Géza. De mielőtt még öreg szíve megrémülhetne, ’nyílik az ajtó és belép Géza, mögötte meg a pi'ruló-boldog Tardos Erzsi. A férfi nézi édesanyja ráncos arcát, aztán halkan megszólal: — Itthon maradok, édesanyám >.. itthon maradunk! Özvegy Kúszó Bálintné csak megsimogatja Erzsi piros arcát, aki ettől a mozdulattól úgy nekilelkesedik, hogy kikapja az öregaszony kezéből a tányért, teli meri illatos levessel és leteszi Géza elé az asztalra. A férfi lassan, nyugodtan kanalazza a levest, és talán nem is érzi a két női szempár boldog, sugaras cirógatását. Csendes falusi este van. PÉTERFY GYULA A Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó ♦ legújabb magyar nyelvű kiadványai Fábry Zoltán: Palacposta A szlovákiai magyar irodalomnak a határokon túl is ismert és elismert jelentős írástudója, Fábry Zoltán új könyve a „Palackposta” érdekes, izgalmas, különös és nagyon is aktuális írás. Régi és új történelem keveredik benne, és mondanivalója a jövőbe ható. Azt bizonyítja, hogy aki a múlttal összekötő vonalat elmetszi, sose érhet a jövőbe, rosszul emlékezik a múltra, tehát rosszul sejti a jövőt. 340 oldal, egészvászon, 17,80 Kcs Jirí Wolker: Huszonnégy évet élt A magyar olvasóközönség már ismeri Jifi Wolkernek, a tragikus sorsú írónak, a szocialista humanizmus nagy cseh költőjének nevét, a magyar sajtóban elszórtan megjelent egy-egy verse bizonyára emlékezetében is maradt. Ezuttál első ízben veheti kezébe Wolker válogatott verseinek nagyobb szabású, minden fontosabb költeményét telölelő gyüjtetményét, és ezzel átfogó képet kap a fiatalon, huszonnégy éves korában elhunyt költő művészetéről. 152 oldal, egészvászon, ára 15,20 Kcs A. V. Fric: Karai Pukú A. V. Fric, aki bejárta és átkuttatta Dél-Amerika beláthatatlan ősrengetegeit, világviszonylatban is a leghíresebb utazók és felfedezők közé tartozik. A „Karai Pukú” c. könyvben A. V. Fric saját fiatalkori élményeit írja le, amikor hosszú időt töltött a Granchákóban a kagyujev indiánok között. 'Számos érdekfeszítő kalandos történet teszi színessé ezt a könyvet, amelyeket a szerző nem az íróasztal mellett gondolt ki, hanem saját tapasztalatainak gazdag tárházából merített. 224 oldal, fél vászonkötés, ára 20,30 Kcs Móricz Zsigrtiond: Rózsa Sándor a lovát ugratja. I, II Olcsó könyvtár, 504 oldal ára fűzve 6,— Kcs Móricz Zsigmondi Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét I, II. Olcsó könyvtár, 496 oldal, ára fűzve 6,— Kcs Apitz: Farkasok közt védtelen Bruno Apitz a fasiszta uralom éveit különböző internáló táborokban töltötte, hosszú ideig volt a buchenwaídi koncentrációs táborban. Regénye színhelye ez a tábor. 476 oldal, félvászon, ára 20,50 Kcs Erdődy János: Aretino Velencében A XVI. századi Itáliában, az olasz reneszánsz világában játszódik Erdődy János regénye. Főhőse Pietro Aretino, a „Világ titkára”, a „Fejedelmek Ostora”, ahogyan kortársai nevezték ezt a rendkívüli embert és művészt. Az író többet nyújt regényesen szőtt életrajznál; a bonyolult kor egészének bemutatására törekszik. 428 oldal, félvászon, ára 18,— Kcs Lev Kasszil: Hókirálynő Az Orosz Hómezők Királynője, a Fehér Horizont Csillaga, a Téli Ösvények Úrnője, az Uráli Hóvirágok mostoháiertvére — ilyen nevekkel illették a nyugati lapok azt a kis tanítónőt, aki kemény küzdelmek árán — sívilágbajnok lett. Ilyen nagy rangot nem adnak ingyen és a regény főhősének is keményen meg kellett küzdenie magával amíg. .. — de ezt már a regényből tudja meg az olvasó — amely tizenkét éven felüli ifjúságunk kedvec olvasmányává válik. 268 oldal, félvászon, ára 12,90 Kcs Tinyanov: A követ halála Tinyanov regénye szinte. forradalmi tett a történelmi regény írásban. A mű főértéke az eszmei töretlenség, amelyel az antihumanista és antidemokratikus kor jelenségeiből optimizmus és pesszimizmus érveit megfontolván, levonja a következtetéseket. Tinyanov elérte, ami csak alig néhány világirodalmi rangú prózaírónak sikerült, hogy a maga, eleven valóságában állítson elénk egy nagyjából benső, intellektuális tartalmú történetet, amely a nagy orosz író, Gribojedov életének utolsó éveit tölti k'i. 484 oldal, egészvászon, ára 28,— Kcs 12
