A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-10-30 / 44. szám

Afelszabadulás 6ta eltelt tizenöt esztendő színházaink életében is forradalminak mondható, gyökeres változást hozott. Ez a változás nemcsak a színházak lényegesen megnövekedett számában nyilatkozik meg, hanem abban is, hogy más lett a közönsége. s ugyanakkor minőségi változáson esett át maga a dráma is: az évek folyamán, de különösen a legutolsó esztendőben a polgári dráma kitaposott útjáról rátért a kort, a ma szocialista embere érzés- és gondolatvilágát tükröző szocialista dráma útjára. Az október 8—16-ka között itt nálunk Bratislavában megrendezett országos méretű fesztivál és a seregszemlét követő értekezlet sok fontos és lényeges kérdésre adott kielégítő választ; elsősorban arra. hogy a hazai szocialista drámának vannak már jeles eredményei, amelyek azt igazolják, hogy túljutottunk a pangás, a megállás évein, és színházaink, drámaíróink összefogása, közös munkája a jövőben még nagyobb eredményekkel bíztat. Színházaink helyesen ismerik fel, hogy a színházat mindig az eredeti darabok előadásai teszik naggyá, ahogy a színészt is nem egy tlzezredszer eljátszott Shakespeare vagy Moliére-hös neveli, hanem az az alak. akinek ő ad először életet. Az erős pozitívumok közé soroljuk a nézőt, színházaink új arculatú közönségét is, amely az előadás tényezőjévé, az lrő ösztönzőjévé válhat azzal, hogy aktív érdeklődéssel kíséri mindazt, ami a színpadon történik. A seregszemle ugyanakkor rámutatott a buktatókra, hibákra és veszélyekre is, amelyek főleg az új forma keresése, s olykori erőszakolt, nem eléggé szerves alkalmazása következtében adódnak elő. Nincs itt terünk, hogy hosszabb elemzésekbe bocsátkozzunk — ez szaklapba való tanulmány feladata volna — ezért csak röviden jelezzük, hogy a fesztiválon több olyan dráma került bemutatásra, amelyek már igényes művészi rangon adtak tanúságot arról, hogy drámaíróink tisztán látják feladatukat: segíteni, felszámolni a kispolgári maradiságot, leleplezni a múltat, az ártalmas erőket és tevékenyen résztvenni az új szocialista ember és annak új erkölcse kialakításában. Peter Karvaá Éjféli miséjét a nyitrai Kerületi Színház mutatta be jelesen. Az Éjféli miséről komáromi bemutatója idején lapunk már beszámolt, ezért csak röviden jelezzük, hogy az utolsó tizenöt esztendő legérettebb hazai drámájáról van szó, amely sikerét a szerző igazmondásának, páratlan drámaírói készségének, s mondanivalója eszmei tisztaságának köszönheti. Annak ellenére, hogy a dráma története tizenhat esztendővel ezelőtt játszódik le, mondanivalója: a kispolgár, a fasizmus kíméletlen leleplezése napjainkig ér s a jövöbe mutat. A seregszemlén bemutatott Kálmán apó feltámadása cimü legújabb müve, Ízes komédia, amely három derűs órát szerez a nézőnek, s amelynek legnagyobb erénye, hogy szókimondó és bátorhangú. FrantiSek Hrubín, a nagy cseh költő mindenekelőtt költőnek bizonyult a színpadon is. Augusztusi vasárnapjának csehovi hangulata a prágai Nemzeti Színház előadásában maradéktalanul érvényesülhetett. Karel Höger remek alakítása felejthetetlenné teszi a dráma hősét, a teremtő munkára képtelen, a mában semmiféle eszmét nem látó, s ezért elevenen halottá váló költőt. KarvaS és Hrubín után FrantiSek Pavliíek Szívek útvesztői című drámája keltette a legnagyobb figyelmet a brnői Július Fuéik színház kitűnőnek mondható előadásában. Pavliöek izgalmasan szép és nagyon emberi drámája talán KarvaS Éjféli miséje mellett az a játék, amellyel fokozott felelősségérzettel dolgozó műkedvelő együtteseink sikeresen meg tudnának birkózni. Meleg emberi hang, vérbő színes fantázia, de mindenekelőtt ízes népi humor és költői hevületü nyelvezet jellemzi Jan Drda A bűnös falu cimü komédiáját, amely arról szól, hogy a sátán erői már nem tudnak győzedelmeskedni az új, tiszta és becsületes életet áhító nép felett. Treptfajkszl, a vidéki kisördög a falu egész-Jelenet J. Topol ay, 6 napjuk cimü darabjából. Előadta a prigai Nemzeti Színház séges népi közössegében emberré válik s ezért a pokol ura kiűzi az alvilágbői és arra ítéli, hogy emberként emberek közt élje napjait. Sajnálatos, hogy ez a meleghangú népi játék előadása oly technikai igényeket támaszt, amellyel színjátszóink nehezen tudnának megbirkózni, noha éppen ez a komédia mondana ma a legtöbbet nézőinknek. Vratislav Blaiek Tű Iboldog karácsonyestje is a fasztlvál po; útlvumai közé sorolható. Igazságot kese ró főhőse felkelti rokonszenvünket, lebilincselő a darab meséje és kitűnő eszmei mondanivalója ls: vigyázzunk, az értékelésnél, fiatal lelkek tetteinek megítélésénél, mert egy elhamarkodott „hivatalos" vélemény beláthatatlan károkat okozhat. A hazai dráma seregszemléje Pavel Kohout Harmadi k nővér cimü songokkal, dalbetétekkel .lüszerezett komédiája vegyes érzelmeke t kelt a nézőben. A formabontás itt s .»kszor forma-Vratlslav Blaiek Túl boldog karácsonyest cfmű Pavel Kohout Harmadik nővér ciraii komédiája rontásnak bizonyul a halott anya szeredarabját a prágai Vígsztóház adta .16 a Zdenék Nejedig Re.llsta^Srinpad művész- peltetése gyaknm

' hiján van minde

n funkciónak és érzelgőssé te: >zi a cselekményt. De Kohout javára kell írnunk, hogy remek figurákat állit s: '.Inpadra, Igy Plachy doktor az utolsó eszt sndők egyik legjobban megírt színpadi alt tkja — néhány jelentében ls megkap ez a máskülönben kabarélzú játék. A nagy sikerek mellett aka it tévedés is, drámai akció, eleven párb eszéd helyett meditáció és moralizálás. Teljesen feleslegesnek bizonyult Peter Se ver A vonat nem vár című játékának előadása, noha nem vehető zokon a kassai Állami Színháztól, hogy kísérletképp i nüsoróra vette és otthoni színpadán sikerre I játssza ezt a talányos, formailag igen nyersen megoldott játékot. Kísérletekre ugyanis szükség .van és örvendetes tény, hogy a hazai cseh és szlovák színpadok egyike sem húzódik tőlük, mert kezdeményezések, kísérletek és útkeresések nélküli nem nőhet terebélyessé a hazai szoc ialista dráma fája. EGRI VI»'.TOR