A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-07-10 / 28. szám

HOSSZ17 SZÜRKE SÄV AZ ÜT. Ugye ismerősen cseng a cím? Yves Montand egyik legnépszerűbb sanszonjának kezdőioralt kölcsönöztük ki, amelyben a gépkocsivezetőket figyelmezteti, hogy Jól vigyézzanak. Erre szükség ls van, mert bizony aokan közülük megfeledkeznek a kőtelező övatoaségröl, elmulasztják a közlekedésrendészeti elölrésok betartásét, könnyelműségüknek vagy nemtörődömségüknek gyakran emmerélet ls áldozatul esik. MICSODA BALSZERENCSE! Júrban a Jilemnlcky utcában parkolt a járőrautó. A közlekedésügyi felügyelőség két tagja, Frantliek Prailvka és Rudolf Skadra; kezében t stopjelzötébléval elfoglalják őrhelyüket az országúton. Az első negyedóra viszonylag eseménytelenül telt el. Aztán ... MP-55-86 rendszémtáblás robogó hajt keresztül a községen. Gyorsasága nem haladja meg a negyven kilométert, A vezető rögtön reagál az állj jelzésre. Nem így a robogó. Csak hüsz méterrel távolabb sikerül lefékeznie. — Micsoda balazerencse — kecmeredlk le vezetője az ülésről — éppen most hibásodott meg a fék. Pedig eddig jól működött. A beható vizsgálat azonban magállapltja, hogy a robogónak ogyik fékje ainca rendben. - Képzelje caak el, ml történik, ha robogöja elé ugrik egy gyerek. — Jegyzi meg Prailvka elvtárs. . A vezető elképzeli — és lehorgasztja a fejét. Az első féket helyben meg kell javítania éa engedélyt kap, hogy harminc kilométeres sebességgel haza hajthasson. Húsz korona pénzbírságot fizet és kötelezi magét, addig nem ül a robogóra, amíg a fékek nem működnek kifogástalanul. utazási parancsba és halkan fütytyentett. — A bejegyzéa szerint a maguk kocsija mér régen a garázsban pihen. — Lelkiismeretes ember a mi gépkocsivezetőnk — magyarázta az egyik kocsikísérő — előre beírta az érkezés időpontját, nehogy megfeledkezzék róla. Prailvka elvtárs néhány szót kanyarint az utazási paranosba és továbbot Int. A többi már a Pozemné stavby közlekedésügyi előadójának a dolga .. . szik az árokban — újságolta egy tlz év körüli szőke gyerek. — Ugorj csak be az autöba és mutaad mag, hol — szól rá Prailvka elvtárs és félhangosan megjegyzi. — A arácokra vigyázni kell, szívesen átdobják az embert; Oj Ismerősünk, Bohui, azonban Igazat mondott. Az árokban egy eszméletlen fárfl fekszik. Halántékából szivárog a vér. Felemeltük, Ogy-ahogy magéhoz tért. Dőlt belőle a kocsma gőze. — Semmire sem emlékszem — magyarázza MIiko L. — piáltam, nem tagadom, au, de fáj — kapott a jobb karjához — aztán felültem a kerékpáromra. De hogy ml történt utána, nem emlékszem. — Es hol a kerékpár? — A felesége már hazavitte — szólt közbe Bohui. A két rendőr összenéz. Nyilván egyet gondoltak. Töprengésre nem alkalmas az Idő, a sebesültet orvoshoz kell szállítanunk, összeszorulunk a kocsiban és hajrá, Pezlnokba, VÉRES INTERMEZZO Az egészségügyi Intézet várótermében vagy tizen várakoznak. Egy alacsony, kövér asszony hétéves kislánnyal a karján idegesen járkál tel s alá. Időnként görcsös zokogás tör kl belőle. A lányka bal bokáján k'ötés. mely csupa vér. — Ml történt? — érdleklődünk. AKIK MEGELŐZTÉK AZ IDŐT A teherautó, melyet Prailvka elvtárs leállított, téglát szállított. A rendőr egy pülantlst vetett az Sebena Mlchal tiszt eligazítást tart a járőr két tagja, Prailvka Frantliek és Skadrs Rudolf száméra A rendőrség közelekedésügyl felügyelőségének tagjai éjjel-nappal talpon vannak, éber szemmel vigyázzák az utakat, hogy a hibákra, hiányosságokra felhívják a figyelmet és elejét vegyék a katasztrófának, melynek utolsó állomása nem ritkán a temető. Egyik útjukra elkísértük őket. Az útirány: Bratislava—Módra— Pezlnok. A jirőrkocsl már előállott, kédves olvasók: utazzanak velünk! Enyém a motorkerékpár — én vezetem. (Balrél a tulajdonos) — Kerékpáron hoztam haza Zdenkét a .szőlőből és a hátsó kerékbe akadt a lába. — Látják, polgártársak — fordult a figyelő emberek felé Prailvka elvtérs —, milyen szomorú következménnyel járhat, ha nem tartják be az előírásokat. Ha a kerékpár vázéra ülőkét szereltek volna, erre a balesetre nem kerül sor. Zdenkét kórházba utalja az ügyeletes orvos, Ivan Dobrovoda. Ugyanazzal a mentőautóval szállították Bratislavéba MIiko L.-t ls, akinél a doktor kulcscsonttörést állapított meg. A könnyelműség és az Ital — újabb áldozatokat követéit... Skadra elvtérs ránk kacsint. Elindulunk feléjük. — Kérem a gépjárművezetői jogosítványt — hangzik az udvarles felszólítás. A vezető felegyenesedik. — Nekem nincsen, a barátom sofőr. — De ön vezette a motorkerékpárt. Miért nem ült barátja a kormányhoz ? — Kérem — tiltakozik az utas — az Igaz, hogy én rendelkezem jogosítvánnyal, de a motorkerékpár az övé! Vita nincs. A szabálysértő ellenvetés nélkül kifizeti a harminc korona bírságot és mehetnek tovább. A start előtt természetesen helyet cserélnek. ENYÉM A LABDA, ÉN VAGYOK A CSAPATKAPITÁNY Akik megelőzték sz Idot.. .!' EMBER AZ ÁROKBAN Myslenlcénél jártunk, amikor váratlan esemény történt. Bennünket állítottak le. — A kányáméi egy férfi fek-A járőr folytatta szolgálati útját. Hosszú szürke sáv az országút és az úton sok gépkocsivezető hajlamos könnyelműségre és ezzel saját s embertársaik életét kockáztatják. Arra kérjük őket, qondoljanak gyakrabban Yves Montandra, sanzonjára, melyet nekik és róluk énekel s mely azzal fejeződik be: élni szép, élni jö! » i MURÁNYI JŐZSEF Foto Richter így végződik, ha s gépkocsivezetők nem tartják be s közlekedésrendészeti előírásokat... A közelgő motorkerékpár az MR-80-85 rendszámtáblát viseli. Vezetője az ellenőrzés előtt ötven méterrel hirtelen lefékez és a karburátorral kezd foglalatoskodni. Éppen moit hibásodott meg mondja a robogó vezetője