A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-10-09 / 41. szám

in Magdát a romániai magyar dolgozók került riport írásairól ismerték meg. bihari falvak gyakori látogatása lehetővé számára, hogy figyelemmel kísérje nem­a felszabadulás után végbement szociá­lis változásokat, az új élet szinte kézzel fog­ható és tapintható jelenségeit — közben meg­figyelte a paraszti lélek vívódásait, ezt a min­denképp drámává sűrűsödő, csak valóban író számára tapintható és észlelhető valóságot. Igy született meg a Százházas lakodalom — egy tehetséges Író első színpadi müveként. Nemcsak egy távoli magyar nyelvi közösség kulturális életének szabad kibontakozásáról tesz bizonyságot számunkra. Egyben arról is meggyőz bennünket, hogy a szocializmus prob­lémái lényegükben mindenütt azonosak — le­yen az Románia, Bulgária, Csehszlovákia vagy a messzi Kina. Simon Magda parasztjai kétségtelenül ma­gyar parasztok. Azok mindenestül: jellemük­ben, vérmérsékletükben, gesztusaikban — de mindenek felett emberek — egy hatalmas, a világtörténelemben sose tapasztalt átalakulás megélői és cselekvői. A mü mondanivalóját egyetlen egy mondatba sűrítette a szerző és Szilágyi Imre szájába adta: „A vagyon többé nem terem becsületet." Csaknem két ember­öltő telt el azóta, hogy Marx Károly a tőkés társadalmat jellemezve ezt irta: „A birtoklás tudala helyettesítette az ember minden érzé­két." S mi mindennek kellett történnie, hogy Simon Magda épp fordítottját mondathassa egy bihari paraszttal, emberrel. Az, ami tör­tént — az a forradalom. Simon Magda müve a maga szerény eszközeivel, bihari rekvizitu­maival és kulisszáival világképet rajzolt. Kár, hogy dialógusain túlontúl megérzik az újság-Író — a napi sajtóba Illő naiv argumentáció. Ezért hat nálunk valamelyest elkésett műnek a Százházas lakodalcm. A konfliktust előidéző motívumok hitelesek, és hiteles emberábrázolása ls. A íeánykéréssel megteremti a drámát kibontakoztató helyzetet. Rácz Károly és Szilágyi Imre — egykori ve­télytársak a szerelemben — ugyanúgy Rozi — most Szilágyi Imre felesége és Erzsi, id. Rácz Károly felesége — újra találkoznak. Újra fel­lobognak a rég elfelejtett szenvedélyek és ve­télkedés, csakhogy más körülmények között. A két férfi — egykor mindkettő földmunkás paraszt — más-más életutat tett meg. Id. Rácz Károly házassága révén jómódú gazda lett. Szilágyi hü maradt szegénységéhez, s a szo­cializmus oldalára állt — ő a falu legmeg­becsültebb embere — szövetkezeti elnök. A fiatalok — Piroska, Szilágyi Imre lányának és líj. Rácz Károlynak szerelme, fogas kérdés elé állítja a két apát: ki kivel tartson? A földéhes, robusztus, konzervatív id. Rácz a maga" portáján szeretné látni Piroskát. Szi­lágyi Imre meg megfordítva — a szövetkezet­ben Rácz Károly fiát Ha ez Igy esnék — a jómódú és tekintélyes Ráczot követné a szövetkezetbe a többi gazdaember is. Csakhogy id. Rácz Károly túlontúl konok ember — az a fajta, aki napszámos létére a módos gazda­lány feleségéből Is cselédet csinált — nem hajlik, hát törnie kell. Fia nem kapja meg oly könnyen a lányt, s ez keserűségében fel­lázad apja zsarnoksága ellen; elhagyja öt a cseléddé züllesztett feleség is. Magára maracf, akár a szedett áq. S hiába csábítgatja egykori szerelmét. Rozit, aki most Szilágyi felesége. A drámai folyamatot és konfliktust á • két ellentétes irányban mozgó emberi sors és jel-Szentpétery Aranka (Rozi) és Ha tvani László tette csak lem hozza létre. Szilágyi, az egykori béres, az emberi méltóság és emberiesség csúcsaira jut — a módos gazdővá lett Rácz Károly éppen megfordítva — elvadul, lezüllik és mindenkit elvadít magától. Miután megtört, csak Szilágyi Imre nyújthát neki keezt és meg is teszi, s idáig hiteles a dráma. Ront rajta a happy­end-Irü zárójelenet. A két retroszpektlv kép beiktatása is tulajdonképpen szerkezeti hiba. Lassítja, szinte megállítja a drámai folyama­tot Konrád Károly Szilágyi Imre szerepében ugyanolyan valóságos, élétteljes paraszt jelle­met alkotott, mint Dobozy Imre Szélviharában. A felszabadult ember méltósága, emberi tisz­tasága nyert kifejezést minden mozdulatában, arcjátékában és hanghordozáséban. A harma­dik felvonásban talán túlságosan megcsende­sedett — részben a szerző hibájából is. Ala­kításából hiányzott bilonyos gradáció, s ez a hiányosság azt az érzetet kelti a nézőben, hogy a konfliktust nagyon korín feloldotta. Id. Rácz Károly alakitóját, Hatvani Lászlót eddig már két neki való szerepben láttuk: Bródy Sándor Tanítónőjében és Karvas Péter Éjféli miséjében. Mindkettő robusztus, vad indulatokkal terhes jellem. Azok alakításánál tudott mértéket tartani. Most ez a jő tulajdon­sága csorbát szenvedett. Idősebb Rácz Károly gazdagon árnyalva került ki a szerző tojla alól. Konok, nyakas volta mellett súlyosan vívódó, érző lélek. Hatvani túlzásaival elmos­sa ezeket az árnyalatokat, s ezért egyre na­nagyobb, görcsösebb erőfeszítéseket kell tennie, hogy a jellem belső ellentmondásait érzékel­tesse. Jó volna, ha a jövőben más típusú fi­gurák alakításával is próbálkozna, hogy érzel­mi skáláját gazdaoltsa és elkerülje az egyolda­lúság veszedelmét. Szentpétery Aranka Rozi szerepében vala­hogy túlságosan fiatalnak hatott. Gesztusai, mozgása, érzelmessége nem jellemzők a pa­rasztasszonyra. Szentimentális regényekbe illő, boldogtalan asszonnyá játszotta át az egészsé­ges észjárású, egykori scmmáslányt, aki ugyan trucból ment hozzá Szilágyihoz, de aki jó ura volt neki, s már megszűnt sóhajtozni. A há­zasok együttélésének nem egy szenvedélyes szerelem az alarria, hanem a közös élet küz­delmeiben kialakult mély emberi kapcsolat. Énnek az érzékeltetése hiányzott Szentpétery Aranka alakításából. Nédasdy Ottilia Piroskáját pedig a fiatalos lendület és a szerelme hiteles átélésének hiánya rontotta le. Gyurkovics Mihály valahogy nem illett oda robusztus apjához. Alakításának mégis vannak derűs, hiteles pillanatai. Talpraesett, mai fia­talembert valósított, aki tisztában van apja konok földhöz ragaszkodásának hiábavalósá­gával. Lelkes Magda leigázott oarasztasszonya kis­sé érthetetlen — javarészt a szerző hibájából aki csak Rácz Károly erőszakos jellemével indokolja' megalázottságét. A valóságban for­dítva szokott megesni az ilyen emberek élete: nem a módos gazda leányából lesz a cseléd, hant-.Ti a szegény fiúból béres. A szerző nem konvencionális alakot akart gyúrni, ám szán­déka nem egészen sikerült. Palotás Gabi öreg szomszédasszonya jó hu­morú epizódfigura, akit a szerző és színész egyaránt hús-vérré avattak. Fellegi István rendezői koncepciója a mü eszmei mondanivalójának megértésére támasz­kodott. BÄBI TIBOR (id. Rácz Károly). Konrád József (Szilágyi Gyurkovics Mihály (Uj. Rácz Károly) és N4-dasdy Ottilia (Piroska). Százházas lakodalom a MATESZ-ban Imre) és Hatvani László (id. Rácz Károly).

Next

/
Oldalképek
Tartalom