A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-10-09 / 41. szám

in Magdát a romániai magyar dolgozók került riport írásairól ismerték meg. bihari falvak gyakori látogatása lehetővé számára, hogy figyelemmel kísérje nema felszabadulás után végbement szociális változásokat, az új élet szinte kézzel fogható és tapintható jelenségeit — közben megfigyelte a paraszti lélek vívódásait, ezt a mindenképp drámává sűrűsödő, csak valóban író számára tapintható és észlelhető valóságot. Igy született meg a Százházas lakodalom — egy tehetséges Író első színpadi müveként. Nemcsak egy távoli magyar nyelvi közösség kulturális életének szabad kibontakozásáról tesz bizonyságot számunkra. Egyben arról is meggyőz bennünket, hogy a szocializmus problémái lényegükben mindenütt azonosak — leyen az Románia, Bulgária, Csehszlovákia vagy a messzi Kina. Simon Magda parasztjai kétségtelenül magyar parasztok. Azok mindenestül: jellemükben, vérmérsékletükben, gesztusaikban — de mindenek felett emberek — egy hatalmas, a világtörténelemben sose tapasztalt átalakulás megélői és cselekvői. A mü mondanivalóját egyetlen egy mondatba sűrítette a szerző és Szilágyi Imre szájába adta: „A vagyon többé nem terem becsületet." Csaknem két emberöltő telt el azóta, hogy Marx Károly a tőkés társadalmat jellemezve ezt irta: „A birtoklás tudala helyettesítette az ember minden érzékét." S mi mindennek kellett történnie, hogy Simon Magda épp fordítottját mondathassa egy bihari paraszttal, emberrel. Az, ami történt — az a forradalom. Simon Magda müve a maga szerény eszközeivel, bihari rekvizitumaival és kulisszáival világképet rajzolt. Kár, hogy dialógusain túlontúl megérzik az újság-Író — a napi sajtóba Illő naiv argumentáció. Ezért hat nálunk valamelyest elkésett műnek a Százházas lakodalcm. A konfliktust előidéző motívumok hitelesek, és hiteles emberábrázolása ls. A íeánykéréssel megteremti a drámát kibontakoztató helyzetet. Rácz Károly és Szilágyi Imre — egykori vetélytársak a szerelemben — ugyanúgy Rozi — most Szilágyi Imre felesége és Erzsi, id. Rácz Károly felesége — újra találkoznak. Újra fellobognak a rég elfelejtett szenvedélyek és vetélkedés, csakhogy más körülmények között. A két férfi — egykor mindkettő földmunkás paraszt — más-más életutat tett meg. Id. Rácz Károly házassága révén jómódú gazda lett. Szilágyi hü maradt szegénységéhez, s a szocializmus oldalára állt — ő a falu legmegbecsültebb embere — szövetkezeti elnök. A fiatalok — Piroska, Szilágyi Imre lányának és líj. Rácz Károlynak szerelme, fogas kérdés elé állítja a két apát: ki kivel tartson? A földéhes, robusztus, konzervatív id. Rácz a maga" portáján szeretné látni Piroskát. Szilágyi Imre meg megfordítva — a szövetkezetben Rácz Károly fiát Ha ez Igy esnék — a jómódú és tekintélyes Ráczot követné a szövetkezetbe a többi gazdaember is. Csakhogy id. Rácz Károly túlontúl konok ember — az a fajta, aki napszámos létére a módos gazdalány feleségéből Is cselédet csinált — nem hajlik, hát törnie kell. Fia nem kapja meg oly könnyen a lányt, s ez keserűségében fellázad apja zsarnoksága ellen; elhagyja öt a cseléddé züllesztett feleség is. Magára maracf, akár a szedett áq. S hiába csábítgatja egykori szerelmét. Rozit, aki most Szilágyi felesége. A drámai folyamatot és konfliktust á • két ellentétes irányban mozgó emberi sors és jel-Szentpétery Aranka (Rozi) és Ha tvani László tette csak lem hozza létre. Szilágyi, az egykori béres, az emberi méltóság és emberiesség csúcsaira jut — a módos gazdővá lett Rácz Károly éppen megfordítva — elvadul, lezüllik és mindenkit elvadít magától. Miután megtört, csak Szilágyi Imre nyújthát neki keezt és meg is teszi, s idáig hiteles a dráma. Ront rajta a happyend-Irü zárójelenet. A két retroszpektlv kép beiktatása is tulajdonképpen szerkezeti hiba. Lassítja, szinte megállítja a drámai folyamatot Konrád Károly Szilágyi Imre szerepében ugyanolyan valóságos, élétteljes paraszt jellemet alkotott, mint Dobozy Imre Szélviharában. A felszabadult ember méltósága, emberi tisztasága nyert kifejezést minden mozdulatában, arcjátékában és hanghordozáséban. A harmadik felvonásban talán túlságosan megcsendesedett — részben a szerző hibájából is. Alakításából hiányzott bilonyos gradáció, s ez a hiányosság azt az érzetet kelti a nézőben, hogy a konfliktust nagyon korín feloldotta. Id. Rácz Károly alakitóját, Hatvani Lászlót eddig már két neki való szerepben láttuk: Bródy Sándor Tanítónőjében és Karvas Péter Éjféli miséjében. Mindkettő robusztus, vad indulatokkal terhes jellem. Azok alakításánál tudott mértéket tartani. Most ez a jő tulajdonsága csorbát szenvedett. Idősebb Rácz Károly gazdagon árnyalva került ki a szerző tojla alól. Konok, nyakas volta mellett súlyosan vívódó, érző lélek. Hatvani túlzásaival elmossa ezeket az árnyalatokat, s ezért egyre nanagyobb, görcsösebb erőfeszítéseket kell tennie, hogy a jellem belső ellentmondásait érzékeltesse. Jó volna, ha a jövőben más típusú figurák alakításával is próbálkozna, hogy érzelmi skáláját gazdaoltsa és elkerülje az egyoldalúság veszedelmét. Szentpétery Aranka Rozi szerepében valahogy túlságosan fiatalnak hatott. Gesztusai, mozgása, érzelmessége nem jellemzők a parasztasszonyra. Szentimentális regényekbe illő, boldogtalan asszonnyá játszotta át az egészséges észjárású, egykori scmmáslányt, aki ugyan trucból ment hozzá Szilágyihoz, de aki jó ura volt neki, s már megszűnt sóhajtozni. A házasok együttélésének nem egy szenvedélyes szerelem az alarria, hanem a közös élet küzdelmeiben kialakult mély emberi kapcsolat. Énnek az érzékeltetése hiányzott Szentpétery Aranka alakításából. Nédasdy Ottilia Piroskáját pedig a fiatalos lendület és a szerelme hiteles átélésének hiánya rontotta le. Gyurkovics Mihály valahogy nem illett oda robusztus apjához. Alakításának mégis vannak derűs, hiteles pillanatai. Talpraesett, mai fiatalembert valósított, aki tisztában van apja konok földhöz ragaszkodásának hiábavalóságával. Lelkes Magda leigázott oarasztasszonya kissé érthetetlen — javarészt a szerző hibájából aki csak Rácz Károly erőszakos jellemével indokolja' megalázottságét. A valóságban fordítva szokott megesni az ilyen emberek élete: nem a módos gazda leányából lesz a cseléd, hant-.Ti a szegény fiúból béres. A szerző nem konvencionális alakot akart gyúrni, ám szándéka nem egészen sikerült. Palotás Gabi öreg szomszédasszonya jó humorú epizódfigura, akit a szerző és színész egyaránt hús-vérré avattak. Fellegi István rendezői koncepciója a mü eszmei mondanivalójának megértésére támaszkodott. BÄBI TIBOR (id. Rácz Károly). Konrád József (Szilágyi Gyurkovics Mihály (Uj. Rácz Károly) és N4-dasdy Ottilia (Piroska). Százházas lakodalom a MATESZ-ban Imre) és Hatvani László (id. Rácz Károly).