A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-08-14 / 33. szám

Vladimír Cech új filmjének főszereplő­je Miriam Hynková, mint a mozivászon legtöbb fiatal és új leányalakja a prágai színművészeti főiskola hallgatója. Termé­szetesen már jóval előbb, mielőtt még színinövendék lett volna, készült jövendő foglalkozására. Mint a Főiskolás művész­együttes konferanszié ja kezdte. Ebben az időben filozófiát tanult, de közben a szín­padhoz sem volt hűtlen. Gyakran szere­pelt a népi alkotóversenyek színpadain. Különféle ünnepségeken, kultúrműsorokon, a városi könyvtár estjein szavalt. Mind­ezek a fellépések - vagy hatszáz - kitű­nő előkészületnek bizonyultak a felvételi vizsgára. A DAMU első évfolyamát sike­resen elvégezte úgy, hogy Balík rendező filmjében, a Bombában jelentős szerepet kapott. Miriam ekkor már a filmnél sem volt egészen újonc, mert egy hallgatótár­sa - aki rendezőnek készült — vizsga­filmjében ó játszotta a főszerepet. Ter­mészetes hát, hogy a Balík rendező által felajánlott szerepet örömmel és lelkese­déssel fogadta el és nagy munkakedvvel kezdett hozzá a forgatáshoz. Fiatal anyát alakított, aki a bomba robbanása idején éppen a női klinikán fekszik és első gyer­meke születését várja. Miriam szerepe alapos tanulmányozásába fogott. Megnézett több orvosi filmet. Napokig tartózkodott a prágai állami kórház szülészeti osztá­lyán, hogy megszokja a környezetet és jeleneteit minél tökéletesebben alakíthas­sa. Forgatás közben, amikor már jónéhány jelenetével készen voltak, Miriam Hynko­vá súlyosan megbetegedett. A bénulás egész évre .ágyhoz láncolta. Napjait Jánske Lázné-ban töltötte. Várt és remélt, re­mélte, hogy rövidesen felkelhet és vissza­térhet tanulótársai közé. hogy újból játsz­hat. Természetesen már nem a Bombá­ban, Balík rendező kénytelen volt helyet­tesről gondoskodni, hogy filmjét befe­jezhesse. Azonban legalább az iskolához akart visszatérni minél hamarább. Ebben az időben kollégái a DISK színpadán kezd­tek játszani. Miriam még nem játszhatott. Talán azért is, kicsit elvesztette az ön­bizalmát. Ebben az időben Vladimír Cech kisebb szerepet kínált neki a Fekete zász­lóaljban. A lány számára, aki egy évig ágyban feküdt, óriási jelentőségű dolog volt ez. Ojból hinni kezdett abban, hogy visszatérhet a színészethez. Alig hogy fel­épült, azonnal játszani kezdett néhány te­levíziós adás kisebb-nagyobb jelenetében. Aztán eljött az idő, hogy újból eszébe jutott a filmrendezőknek - s még hozzá egyszerre többnek is. Nehéz választás előtt állt Miriam. Melyik szerepet fogadja el, hogy igazán jót alkosson. Cech filmje mellett döntött - az „Elsők és utolsók" mellett - Slávka, a fiatal feleség sze­repét választotta. Igényes szerep ez, mert a film története elbeszélő karakterű és pszichológiai beállítottságú. De a fiatal lány éppen itt próbálhatta ki színészi ké­pességeit és a Zdenék Stépánekhez hason­ló színészek mellett értékes ismereteket szerezhetett. Ez a film, napjaink öregjei­nek és fiataljainak a Hradőaniban leját­szódó története, az ifjú színésznő számára azért is jelentős volt, mert régi diáktársai játszottak benne. Partnere Miloi Hlavica volt, a DAMU nemrég végzett hallgatója, jelenleg a Realista Színház tagja. Miriam Hynkovának nem ez az egyedüli filmje. Az Öt egy millióból cimü film egyik jelenetében is játszott. Kisebb szerepben játszik Miloé Nesvadba oldalán a Szerel­mesek a ládában cimü filmben. Es az is­kola? A DISK-ben állandóan játszik. Ter­mészetes, hogy ezekre a szerepeire nagy gondot fordít, mert a főiskolán rövidesen végez és szeretne egy komolyabb színház­hoz bejutni, ahol tovább tanulhatna. Lel­kiismeretességét, alaposságát, és a szí nészef iránti szeretetéi ismerve nem ké­telkedünk abban, hogy pályáján, melyei hivatásául választott, még sok siker vár rá. HOFMANOVÁ <VLdánI illemtan A más gyereke Ugyanis másnak is van. Gyermekko­rában mindenkinek vőTBfcÖ pajtásai. S ezek megvélogatásába Is^SíT is bele­szóltak. Nem mindig lelkeren^S| nem is mindig hasznosan. Ezt^^T felnőttkorból visszatekintve - klHffjh^Bllapíthatja. jjyermek cs^*^L^valás*Shatja ját­aki jéjrfTtóán és néllíüpa /rmninrTTIr га, Á a zj iiletííhasznosságár. Svője szipipc/itjáböl. (Kisgyerme van itt sió, aem kamaszokról, ná kminden rnárGaásJsflPP történik. Jférkedni, W-pnj _lösszeveszni .a saját an^jfchd^ szaladni panaszra obnyire pillafc^olía»üve. Ilyenkor az anyák egyrésze a következőket csinálja'' Mérgesen rászól a másik gyerekre: miért bántotta Pistikét? Sőt: ha Pistike eset­leg joggal bőg, mert a másik gyerek úgy lökte meg, hogy elesett, megütötte a térdét, az vérzik, és most be kell majd jódozni, ami csípni fog, mint ezt tapasz­talatból tudja... — ilyenkor a sértett fél anyja gyakran még rá is üt a sértő fél kezére vagy hátsórészére anélkül, hogy az ügy előzményeiről érdeklődnék. Sértő fél, mondjuk Palika, most még hangosabban bőg az eredeti sértettnél, s szalad saját anyjához „ez a néni meg­vert" felkiáltással. Mire a másik nő, Zrínyi Miklósként kirohan konyhájából, esetleg főzőkanállal kezében, e szöveg­gel: - Hugy jön maga ahhoz, hogy az én A Ballada a katonáról cimü szovjet filmből közismert Zsanna Prochorenková a fesztivál efiyik nagyon szimpatikus, fiatal vendége volt. Karlové Varyban а XII. Nemzetközi Filmfeszti­válon Töröcsik Mari kapta a Legjobb egyéni teljesítmény nagydíját, a Kölyök főszerepéért. gyermekemet bántsa ? - Én a maga gyerekét? Nevelje job­ban a kölykét, hogy az ne lökje el a má­sikat! — Maga engem ne tanítson! Vagyok én olyan művelt nő, mint maga! - Ha nem hallgat el azonnal... Es kész az udymú nagtyjelenet. Abla <ok nyílnak, a /orsókon megjelenik i közönség. A kiiffiyffteajvan modgtHkjajjfrít j szerepét á tve^Űfem^M il&Wug jWfljg r ?s а léd tájánáls ra^Kőrszerűtlen' Г""^ / L_1 •»j Vagyok én olran úri^-.nejtt.rtiaga! Maga? N^^epédfclarkú! ^vágjja­zr Korszerűen: Ha a sértő fél, akinek gyermeke ellökte Pistikét, történetesen nem népi szárma­tású, ezt kapja: — Azt hiszi, hogy a naga gyereke még most is uraskodhat a 'iammal? Mire az „úrinő" visszaordít: — Az én uramnak is van azért egy-két oarátja jó helyen... És kész a harag. Az jgybe bevonják a férjet, a barátokat — ,a jó helyen"... Holott milyen egyszerű ett volna rögtön az első bőgés felhang­:ásakor az első odérő anyának odahúzni •nagához mind a két gyereket és megkér­dezni tőlük: - Mi baj? És rögtön adni békítésül egy-egy falat :sokit vagy savanyú cukrot mind a ket­:őnek és mellékelve egy barackot a fe­lükre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom