A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-22 / 21. szám

ITJ. ihail V. Nyeszterov (1862-1942), a kiváló orosz festő­művész nehéz és ellentmondásos alkotói pályát futott be: a legendákbői vett témáktői és a templomfestészettől — kortársai kitűnő, reális ábrázolásáig. Ezek a portrék az ember, az érte­lem, a tehetség, a merészség himnuszait zengik. Nyeszterov kiváló alkotásai: Sz. Jugyin sebész, P. és A. Korin festőmű­vészek, V. Muhina szobrászmüvésznő portréi. Az idős szovjet mester rendelésre nem festett arcképeket, ő csak azokat az embereket festette meg, akikhez szilárd jellemük és lelki gazdaságuk miatt vonzódott. Egyik legnépszerűbb alkotása a nagy orosz fizlológus tudós­nak, I. P. Pavlovnak 1935-b'en festett portréja, amely most az Állami Tretyakov Galéria gyűjteményét gazdagltja. Amikor Nyeszterov megismerkedett I. P. Pavlovval, a mű­vészt valósággal lenyűgözte ez a csodálatos ember, aki élete alkonyán is órákhosszat dolgozott laboratóriumában, és fürödni járt, bármilyen volt is az idő. Estefelé, miután kipihente magát, a kertjében a fáit ápolgatta, métát játszott a fiatalokkal, és élénk eszmecserét folytatott velük a művészetről. A művész és a tudós szoros barátságot kötött. Nyeszterov nem egyszer vendégeskedett Pavlovnál Koltusiban. Leningrád közelében, ahol a szovjet kormány rendelkezésére a nagy fi­ziológus és tanítványai részére felépítették a tudósok város­káját. Ott festette meg Pavlovot, aki ekkor mér a nyolcvan­hatodik évében járt, Nyeszterov pedig a hetvenharmadikban. A tudós az államtól ajándékba kapott új házának teraszán ül. Az asztalon paprllap, a folyamatban levő kísérletek eredményei­nek grafikonjával. Halvány reggeli napsugár világltja meg ösz haját, s ezáltal még élesebben kiemelkedik egészséges, napbar­nított arca. ökölbe szorított keze és fenséges, bölcs nyugalma a reá annyira jellemző feszülő energiáról és fáradhatatlanságról beszél. A terasz üvegtábláin túl a tudományos állomás fehér épületei — a tudós kedvencei — és a fiatal gyümölcsös fa­csemetéi színezik az égboltot, s számos színárnyalatban játsza­nak az aborszon meg Ivan Petrovics ruháján. A csillag for­májú, fehér virágok még jobban kihangsúlyozzák a kép álta­lános, világos üde hangulatát. Nyeszterov festés közben szeretettel szemlélte meg mindig fiatalos, tetterős, bölcs barátját. Ez a portré nagy sikert aratott 1937-ben a párizsi világ­kiállításon, és most is magára vonja a látogatók figyelmét a Tretyakov Galériában. SZ. KUZNYECOVA I. P. Pavlov portréja Képzőművészeti kislexikon Mihail Nyeszterov Vojtech Sedláöek: Táborozás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom