A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-22 / 21. szám

A felszabadult munkások és parasztok addig nem teszik le a fegyvert, míg veszély fenye­geti az ország függetlenségét. A győzelmes forradalom országa Az utóbbi hónapokban a forrongó földrész — Latin Amerika számos országa nagy törté­nelmi eseményről emlékezik meg: 150 évvel ezelőtt kezdték meg felszabadító független­ségi harcukat a spanyol uralom lerázásáért. A történelmi múlt Argentina, Nicaragua, Bra­zília, Kolumbia jelenében újra életre kél: ma ezek az országok ismét elkeseredett küzdel­met folytatnak nemzeti függetlenségükért és szabad gazdasági életükért. A harc most új körülmények közepette, az erők megválto­zott világviszonyának hatása alatt a szabadsá­guk legfőbb veszélye — az amerikai Imperia­lizmus behatolása és egyeduralma ellen folyik. A spanyol hódítók — örökébe mér régen a2 amerikai monopóliumok ural léptek. Bár agya­fúrtabb módszereket és eszközöket alkalmaz­nak céljaik elérésére, könyörtelenségükben nem különböznek dicstelen elődjeiktől, A „jő szomszéd" — ahogyan magát az USA nevezi — persze „hivatalosan" nem avatkozik az említett országok belügyeibe. Elég ha ott vannak „helytartói", akik tűzzel vassal viszik keresztül gazdáik akaratát, s kiszolgáltatják az ország népgazdaságát az amerikai mono­póliumoknak, amelyek Igy mesés összegeket keresnek. A latin-amerikai bauxit, horgany, réz, berllium fele, sőt kétharmada az USA-ba irányul, amely tetszés szerinti alacsony árat szab meg a szállítóknak. Ez viszont a fenn­álló gazdasági viszonyok miatt nem tudja kin­cseit másképpen értékesíteni. A szabadságharcos hagyományokra visszatekin­tő latin-amerikai nép ismét nemzeti érdekei védelmében kénytelen slkraszállnl. • • • A példamutató Kuba népe nagy nemzeti és társadalmi reformok megoldása- közepette em­lékezik meg történelmének fontos mozzanatá­ról, az 1895-ös forradalmi felkelésről, melyben Jósé Marty, a neves forradalmár költő ls éle­tét fildozta. Kuba sokáig alkudozás tárgyát képezte a két hódító — Spanyolország és az Egyesült Államok között. A kubai nép 1895-ös felkelését csak most, több mint fél évszázad elmúltéval koronázta győzelem, amikor a „július 26" elnevezésű nemzeti felszabadító mozgalom harcosai 1959. Január 1-én elűzték az amerikal-bérenc Ba­tista diktátort és demokratikus nemzeti -kor­mányt alakítottak a kikiáltott független köz­társaságban. Az új kormány legfőbb Intéz­kedése az amerikai monopóliumok tulajdon­jogának alapos korlátozása, részben pedig a2 idegen kézben levő vállalatok és ültetvények államosítása volt. A közeli években több mint 2 és félmillió paraszt jut földhöz.' A földbirto­kok terjedelme nem haladhatja meg a 30 ca­ballériát (1 caballéria — 13,42 hektár). Kubának a mai napig elszánt, sok áldozatot követelő harcot kell folytatnia a vereségükbe bele nem törődő Imperialisták mesterkedése! ellen. Kuba népe azonban nem retten meg. Gazdasági téren komoly üzlettársra lelt a Szov­jetunióban, mely mindkét fél szempontjából elónyös kereskedelmi kapcsolatokat vett fel az országgal. Kuba népe most a forradalom vív­mányait szilárdítja. Megalkuvást nem Ismerő harcos -kiállásával, a nép minden rétegének hazafias összefogásával fokozatosan kivívja a teljes győzelmet és világítótoronyként mutatja a latin-amerikai országoknak az amerikai be­folyástól való felszabadulás útját. L. L. ket&en éoes, Ttöa Jiíinh A szabadságát sok vér és szen­vedés árán kivívó vietnami nép népszerű államelnökének, a párt vezérének Ho SÍ Minh elvtársnak 70. születésnapját Ünnepli, Ho Si Minh elvtárs s nemzet­közi kommunista mozgalom egyik tekintélyes képviselője, népének és munkásosztályának viszontagságos életű harcosa. Közép-Vietnam egyik falujában született 1890. má­jus 19-én. A kis Nguyen Aj Kuo­kot (Ho Si Minh családi neve) ha­jólnasként jutott kl Franciaország­ba, abol megismerkedett a mar­xizmus-leninizmus nagy eszméivel. A Versailles! béketárgyalások ide­jén már emlékiratot juttatott el • bizottság tagjaihoz és az indo­kínai népek függetlenségének meg­adását követelte. 1920-ban a Fran­cia Szoctaliata Párt kongresszusán a gyarmati népeket képviselte, majd a szocialisták kettészakadá­sakor csatlakozott az újonnan ala­kult Francia Kommunista Párthoz. Aktiv tevékenységet tejtett ki a Kominternben. Forradalmi tevé­kenységéért a francia gyarmati hi­vatalok 1920-ben távollétében ha­lálra ítélték. Sokáig élt Kínában és forradalmi szervezetet alaldtott az ott élő vietnami fiatalokból. Kezdeményezésére 1934. januárjában egyesült a bárom Indokinal kom­munista párt, melynek utódja s mostani Vietnami Dolgozók Pártja. A vietnami nép szabadsághar­cinak éveiben Ho Si Minh elv­társ személyesen irányította a néphadsereg és a partizánok had­műveleteit. Az indokínai fegyver­szünet megkötése után tevékenyen részt vett a gazdasági épftés, az új élet szervezésében. Aktiv, ér­demdús munkálkodásával hozzájá­rult ahhoz, hogy » Vietnami De­mokratikus Köztársaság napjaink­ban határozottan a szocialista át­alakítások útjára lépett. L. L. Katonai diktatúra Laoszban A partizánok eljen harcoló kor­mánycsapatok katonáinak ellátása nem kielégítő, ezért a polgári la­kosságot sarcolják Laosz. vagy ahogy másként nevezik, Pathet-Lao, ez a mintegy másfélmillió lakosú Indokínai ki­rályság Délkelet-Ázsia azon or­szágainak epvike, amelyek iránt az amerikai imperializmus különös ér­deklődést mutat s Igyekszik min­denáron érdekkörébe vonni. Az ország Hátsó-Indiában Kína, Viet­nam. Kambodzsa, Sziám és Bur­ma között fekszik, vagyis kitűnő stratégiai ugródeszka lehet a né­pi Kína és Vietnam felé. Ezért szeretné az amerikai külpolitika Laoszt bevonni a SEATO néven ismert Délkeletázsiai Tömbbe. Az amerikai stratégiának ez az igyekezete az ország politikai éle­tében is visszatükröződik: már jó néhány hónapja polgárháború dühöng Laoszban a királyi kor­mány hibájából, amely letért a bé­kés semlegesség útjáról, megsér­tette a genfi egyezményt és az országot teljesen függő viszonvba hozta az amerikai imperializmus­tól. Az amerikai Instruktorok vezette és a legmodernebb amerikai fegy­verekkel felszerelt királyi hadse­regnek mind ez Idáig nem sikerült megsemmisítenie a Hazafias Arc­vonal partizánegységeit, amelyeket a népi tömegek nagymértékben támogatnak. A katonai hadművele­tek e sikertelensége ós a nép egyre fokozódó edljenállása végül ls nézeteltérésekhez vezetett a kormányban, melynek legreak­ciősabb elemed' a végén már oly messzire menük, hopy mér Imperialista intervenció tervével kezdtek foglalkozni, hogy teljesen kezükbe kaparintsák a hatalmat. Ebben a helyzetben került sor a múlt év decemberének közepén a Sananikone-kormány átalakítására, amelyet elhagytak az ún „nemzeti érdekek védelmére alakult bizott­sáq", a legreakciósabb USA-barát parlamenti frakció képviselői, „kommunista-barátsággal" vádol­ván Sanánikonét. Az események ezután mér gyor­san követték egymást. Sananikone az év végén benyújtotta lemon­dását s a hatalom egy maroknyi reakciós tábornok kezébe került. Ma minden jel arra vall, hogy a katonai diktatúra az ország tel­jes fasizálásához vezet. Ezért a Hazafias Arcvonal kiáltványt adott ki, melyben harcba szólítja a né­pet a reakciós katonai klikk ellen és felhívja a királyt, hogy vessen véget a diktátorok uralmának. Nagy veszélyben van ma a laoszi nép s csak ha egyetlen hatalmas antifasiszta frontban tömörül, si­kerül megszabadulnia a reakciós diktátorok uralmától, léphet ismét a békés semlegesség, a független­ség s a demokrácia útjára. Embertelen kegyetlenséggel bánik a királyi hadsereg a partizánokkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom