A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-24 / 4. szám

BABI TIBOR Hajnali tala Ikozá s Meghajnallott. Szemedben hirtelen kihunyt a láz, s egész lényed olyan lett, mint a lebontásra váró dunaparti ház. Igen, a szemed! Valami kihunyt benne — elégett, mint a kormos villanyégök linóm fémszála. Fénye tán elég volt egyetlen rövid éjszakára. Most mint e vén falak, úgy árasztod te is a szürkeséget. Mi volt ez? Egy kis kiruccanás? Engem bizony íróasztalomnál ért a hajnal. Szeretem én is a bort, de mondd, a bor igazán megvigasztal? Pedig szomjazom én is . . . Olykor meginnám a tengert — ha tenger volna, s fényt is. Milyen ital oltja el e szomjúságot. . . ! ? Egy nap tán poharamba öntöm a világot . . . ! Nem tudom, miért állok szóba veled? Szép álmokat! Az éjszakát majd nappal kipihened — ma úgyis vasárnap van: estig halott leszel, s szemfedőd lesz a paplan. Ügy kell neked! Nem szánlak, ha így múlatod a napot, s úgy kell nekem is, mert Iám, józan vagyok. Miroslav Svandrlík: Hősiesség Értekezleteket vagy a kultúrházban, vagy az „Ágról -szakadtakhoz" címzett kocsmában szoktunk tartani. A kultúrház kedélyes, meleg és olyan tiszta, akár a pohár. Ezzel szemben az „Ágrólszakadtokhoz" címzett kocsmában a falak nedvesek, a padlót köpések éktelenítik, az abroszok szennyesek, a mennyezetről lógnak a pókhálók. A kultúrházban jóleső nyugalom várja a vendéget, a világon senki sem zavar bennünket. Az „Ágrólszakadtak" című kocsmában ezzel szemben a söntésből olyan lárma tódul felénk, hogy az ember a saját szavát sem érti. A legcsúnyább botrányoknak az öreg Hamejza az okozója, aki az ötödik pohár sör után egyszerre csak visszaemlékezik első szerelmére és a vendégek előtt megesküszik, hogy megskalpolja és letépi a nö fejét. Azután már megelégszik annyival, hogy jól elagyabugyálja az öreg Zabenecet — ebben nincsen semmi különös, hiszen ö mindenkivel verekszik. A kultúrházig alig pár lépést kell gyalogolni, ezzel szemben az „Ágrószakadtákhoz" címzett kocsma a pokol jenekén van, túl a falun. Olyan rossz az út odáig, hogy nincs nap, amikor valaki ki ne ficamítaná a bokáját, vagy dk árokba ne fordulna. Rossz emberek is vannak, egyik-másik eltüzeli a patak pallóját, ilyenkor szegény vendégek kénytelenek a patakba gázolni. Aztán még ezen a környéken veszettkutya narnzdnlkodik és félelmetes uaatást csav. A kultúrházban ingyen értekezhetünk. Ezzel szemben az „Ágrólszakadtakhoz" címzett kocsmában hatvan koronát kell fizetni, takarítással együtt. A gondnok gorombaságait is le kell nyelnünk, akinek az a véleménye, hogy többet keresne, ha a szobában kártyázók ülnének. Röviden és tömören összefoglalva a tényállást: A kultúrházban kellemes a légkör, ezt a helyiséget az isten is arra teremtette, hogy ott komoly problémákról tárgyaljanak. Tiszta öröm ilyen környezetben beszélgetni és az „Ágrólszakadtakhoz" címzett kocsmában pont az ellenkezője tapasztalható. Kultúrát ott se nem látni, se nem hallani, hogy a higiéniáról ne is beszéljünk. A környezet a szürke, szomorú múltra emlékeztet. Egyszerűen undorító! És a gondnok — Közép-Európa leggorombább embere. Minden amellett beszél, hogy értekezleteinket a kultúrházban tartsuk meg. Ennek ellenére mi szabályos időközökben az „Ágrólszakadtakhoz" címzett kocsmában ülünk össze, ahol értekezleteinket hihetetlenül nehéz körülmények között tartjuk meg De mi hősiesen ellenállunk, kibírunk minden viszontagságot. Más út számunkra nincsen. Mert a kultúrházban nincsen sör. Füiú. Báiinuzi Endre A meseíró nyúl Látván, hogy mostanában mindenki mesét ír, így elmélkedtem magamban: könnyű nekünk embereknek mesét írni, hiszen felvérteztük magunkat mindenféle technikai eszközzel és az erdei vadak nem árthatnak nekünk. De tegyük fel például, hogy a nyúl írna mesét az elefántról meg a kis kutyáról. Leírja hamar a cí• mét, aztán elkezd hosszasían morfondírozni: — Ejnye, pont a legerősebb állatról, az elefántról kell nekem mesét írni!... Igaz, pozitív figurának ábrázoltam, de az ördöfj vinné el, mégiscsak mese, ki tudja, hogy fogja érteni. A nyúl gyorsait áthúzta a címet és ezt írta fölébe: „A teve .meg a kiskutya". De ettől sem lett könnyebb a lelke. — A terve gonosz állat! — elmélkedett magában félhangosan a nyúl — száz év múlva is módját ejti, hogy visszafizesse nekem. Jobb lesz: „A ló meg a kiskutya!" ... A ló? De hiszen a lónak patkója van! Vajon nem lenne-e jobb, ha a szamarat választanám ? Hm ... a szamár sem jó. A kecske? A juh? Az ördög vinné el, egyik se megjelelő! A nyúl feszülten gondolkozott, majd hirtelen jelkiáltott örömében: — Megvan! A mókus! A mókus! . . . Magától értetődik, a mókus nem árthat nekem! Tehát „A mókus meg a kiskutya" . . . Hm, a kiskutya! Bizony mintha ez sem lenne a legmegfelelőbb . i. — Miért nem? — szólt közbe felesége, a nőstény nyúl, aki egészen beleélte magát férje alkotói gyötrelmeibe. — Hiszen a kiskutya kicsi! — Ma még kicsi, de meg fog nőni! — felelte szomorúan a nyúl. EMIL ROBOV • Megzenésített Petőfi-versek. V. M. Juganov szovjet zeneszerző megzenésítette Petőfi Sándor négy költeményét, s a moszkvai rádió niüsorra tűzte őket. • Rodin indexen. Angliában nagy szenzációt keltett a cenzúra döntése, mely szerint nem szabad piagáton felhasználni Rodin „A csók" címíi szobrát. E szobor reprodukciójával akarta propagálni a filmterjesztő vállalat Louis Malii rendező „Szerelmesek" című filmjét. • Könyv a japán művészetről. Konsztantyin Szimonov szovjet író új könyvet adott ki „Elbeszélés a japán művészetről" Ciliién. A könyv lebilincselő módon .ogialkozik a legrégibb idők japán művészetével, a hagyomány s japán színmüvészettel. • Oj szlovák zenemüvek bemutatását tervezi a bratislavai Nemzeti Színház. Az 1960 61 idényben betanulja a színház karmesterének. Ladislav Holoubeknek. ...A család" című operáját. A zenedráma cselekménye a mai faluban játszc'Jlk. — Másik újdonság lesz „A nemes bolond" c. balett, melynek zenéjét Simon Jurovsky szerezte Margita Figuli librettójára. • Hemingway ..Az öreg halász és a tenger" c.. Nobel-díjas elbeszélésének kibővítésén dolgozik. Bejelentette, hogy négy év alatt megírja visszaemlékezéseit és azután teljesen visszavonul az írástól. 9 Menandrosz ókori görög vígjátékira (i. e. 342—290) Düszkoiosz című komédiáját, nemrégen találták meg. Az érdekes színpadi müvet Vicenzában mutatják be először. • L. N. Tolsztoj halálának 50. évfordulója alkalmából a Szovjetunióban húsz kötetben és ötszázezres példányszámban újból megjelennek a nagy orosz író összes müvei. Ez alkalommal megjelenik Lenin Tolsztojról szóló cikkeinek gyűjteménye, és az 1960-as év folyamán elkészül az L: N. Tolsztoj című dokumentációs film. • Mussza Dzsalil, a német fasiszták által meggyilkolt tatár költő hősies harcáról eddig ismeretlen adatok kerültek napvilágra. Farid Szultanbekov üzbekisztáni tanár, a költő volt fogoly társa, a tatár írókkal nemrég tartott találkozóján beszámolt egy illegális csoport működéséről, amelyet Dzsalil szer-' vezett meg. A Tatár írók Szövetségének folyóiratában közölt két cikkében új adalékokkal szolgáit Leon Nebenzahl német író is. 13