A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-06-05 / 23. szám
Képzőművészeti kislexikon Rubens Pieter Pauwel (1577-1640) A kegyetlen Alba herceg spanyol hadai vérbefojtották a flandriai szabadságharcot. Frandria a jezuitizmus fellegvárává változott. Idegen szerzetesek mint varjak fekete hadai özönlötték el az országot, működésbe léptek a vérbíróságok és. Tyll Eulenspiegel szülőföldje az éjsötét gyász hazájává változott. Az ellenreformáció a diadalát ülte, a művészetben pedig a barokk vette át a reneszánsz helyét. Ám felette érdekes, hogy addig, míg Spanyolhonban és a többi Habsburgok által elnyomott országokban a barokk művészet a bigott katolicizmusnak volt a kiszolgálója, addig Flandriában éppen Rubens alkotása törte át a vallási fanatizmus korlátait és az ő érdeme, hogy a flamand festészet és kompozíció színei és elgondolásai szelídítették meg az ecclesia militans türelmetlen és reakciós törekvéseit. Rubens volt az a művész, aki alkotásaival megbékéltette a reneszánszot a barokkal. Rubens: Diana hazatérése a vadászatról Fiatal korában jelentéktelen flamand mestereknél tanult. Későbben Velencébe művész volt, ékesen szóló elbeszélő, aki vágy szimbólumát, a vörös drapériát, ment, ahol Tintoretto, Tiziano és Paolo játszi könnyedséggel győzte le a nehéz- Rubens hosszú és gazdag pályafutása Veronese művészete ragadta meg őt. Mii- ségeket, ám az is igaz, hogy a felületen alatt rengeteget alkotott. A nagy barokk veiket tanulmányozta és másolta. Ezután maradt és nem tartozott ázok közé a festő müveit megtalálhatjuk Európa ösz-Romában találjuk, ahol megismerkedett művészek közé, akik új problémákat ke- szes képtárában és múzeumában, a mad-Michelangelo, Raffaelo és Leonardo alko- resnek és tárnak fel. A festészet minden ridi Pradoban, Antwerpenben, Münchentásaival, amelyek nagy hatással vannak a ágában otthon volt. Festett arcképeket, ben, Berlinben, Londonban és Bécsben, a fiatal északi festőre. Fejlődésére azonban vallásos és történelmi jeleneteket, tájfes- párizsi Louvreben, Prágában és Budapesmégiscsak Caravaggio és a három Carac- tő volt és élénken foglalkoztatta ót a va- ten, a drezdai Zwingerben és a leningrádi ci fivér barokkfestészete nyomja rá bélye- dász élmények megörökítése, igen szívesen Ermitageban egyaránt, gét. festett allegorikus képeket is. Korai müveiből kitűnik a „Szent György Tehetsége hihetetlen gyorsasággal fej- Bár Rubens a barokk festészet legtipi- lovag", az „Utolsó ítélet", az „Oroszlánlödik. Gyorsabban már csak hírneve terjed, kusabb képviselője volt és mint ilyen vadászat...", rrúg a későbbi alkotásaiból a Hercegek és fejedelmek versengenek ke- akarva nem akarva a római katolikus ,J>áris ítélete", „Diana hazatérése a vágyéért. Végül is visszatér hazájába és egyház hírnevét öregbítette, mégis neki dászatról", a „TV. Henrik Medici Mária Antwerpenben telepedik le, ahol Albrecht köszönhető, hogy a flamand festészet nem arcképét fogadja", a „Leukippos lányainak és Izabella főhercegi párnak lesz az udva- szolgálta kizárólagosan az „ad majorem elrablása", vagy akár a .Meleager és Atari festője. glóriám Dei" gondolatát, ö maga a felsza- lanta", amelyet ezerkinlencszázötvennyolc-A híres és divatos jestő a rengeteg badult ösztönök ünneplője, érzékiesség és ban városunk műértő közönsége is megmegrendelésnek csak úgy tudott eleget jelkorbácsolt szenvedélyek festője lett. csodálhatott, a drezdai Képtár hetven retenni, hogy műhelyébe közel száz tanít- Istennői, Vénuszai és Dianái sőt madonnái mekmüvének itteni kiállításán. Rubens ványt vett fel. A számos tanítvány között érzéki vágytól vemhes nagyfarú, szalma- Pieter Pauwel nagy művész volt! Alkotása néhány későbbi kiváló mester is dolgozott, hajú és kékszemű flamand polgárasszo- a „naturalista megismerésnek és a hellen-Rubens műhelyében kezdett a híres ki- nyok, akikben egy szemnyi keresztényi ista szenzualismusnak", ahogyan ezt Murályfestö Van Dyck, valamint a vadász je- lemondás nincsen. Az asszonyi testek sár- ther mondotta és az idealizmusba forduló leneteiről közismert Frans Snijders is. gás rózsaszínje felett képein majd mindig festői elképzelésnek volt a szintézise. Rubens páratlanul termékeny, termő meglobogtatja az érzékiség, az asszonyi BARSI IMRE Nyári, délután (Barsi felvétele) FEDERICO GARCIA LORCA: Két vers I- n. In memóriám pa ]u Édes nyárfa, a kopasz hegytetőn Átöltöztél^' en fakereSZt m Arany-lángba. Kristályos ér fut, De tegnap még zöldeltél vJn ol a Ha rezdü L Bolondul a nyárba, Köpenybe burkolt emberek suhannak Rajtad fütyült a szűk sikátoron keresztül. Sok madárka. a tornyok ormán Ma elhervadtál pléhkakas pendül. A kánikulában, Lendül t örökkön Akár én, a lelkem lendül Piros nyar"-— Tereb élved Rab illat-árja elvesztél mindenestül!... Ájtatos szivemet Magába-zárja. Mező kérges öregapja. Édes nyárfa, Te meg én, átöltöztünk Arany-lángba. ZVhJXS*TM 0, síró andalúz falucska, ül!... (W! assies Tibor) (Weöres Sándor,
