A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-29 / 22. szám

Vázlatkönyv. A be netn avatottaknak keveset, esetleg semmit sem jelent. Néhány vonással papírra vetett alakok, emberek és állatok körvonalai, hegyi tájak és síkságok skiccei. Gyakran be nem fejetett portré, sokszor magános, útszéli fa megkezdett vázlata. A vázlatkönyv lapjai a művész hol megpihen, fellélegzik, hol pedig nagy feladatok megoldására készül fel. Jönnek a témák, a ceruza, mint valami bűvös műkorcsolyázó csodálatos arabeszkeket varázsol a füzet hófehér oldalaira. A téma megvan, ám míg testet ölt, vadul kergetőzdnek a variánsok. A vázlatkönyv mindig nagy szerepet játszott a művészetben, festőknél, szobrászoknál, íróknál és zeneszerzőknél egyaránt. Számos esetben egy darab rajzpapír, noteszlap vagy gyűrött kottapapír jelentette a vázlatkönyvet, amelyben nemegyszer apró remekmüvekre bukkanunk, mint Leonardo da Vinci mappájában, Ady Endre papírszeletkéin... És bizony Beethoven meg Csajkovszkij sem alkottak mindig szim-A szenei tó jönikus költeményeket. Hiszen a múló pillanat hangulatát örökítette meg Beethoven a „Románcz F-dúrban" vagy az „Elizabeth emlékkönyve" című könnyű zenemüvében csak úgy mint P. /. Csajkovszkij ismert „Trojkd"-jában! Lörincz Gyula vázlatkönyvéből közlünk ittt néhány rajzot, amelyekről még nem tudjuk, hol, melyik festményén tűnnek majd fel motívumként, mint röpke futamok a zenében. A háború elpusztította a festő „Dornkappeli madonnáit", tanulmányait és vázlatait. Klirit árvíz, és tűzkárosultak építik újjá elpusztult szülőházukat, úgy kezdett hozzá Lörincz Gyula is a felszabadulás után ismét a munkához, hogy felépítse életmüvét. Es a művészi alkotás meg a polgári kötelességek teljesítésének közepette, a megpihenések s nekirugaszkodások perceiben és óráiban nála is sorrakerült a vázlatkönyv. A vázlatkönyv — amely kincsesláda is lehet! -si-ti Dunánál Lörincz Gyula oázlalkönyoéből