A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-05-15 / 20. szám
Mt&mA Jfladutőö oexíxi Háború után A bőgő rádiót, rossz lemezek rekedtségzaját, abbahagyott könyveink vádló csendjét, holdfényt az ablakon, mely megfoszt álmainktól, tudtuk mindezt bizony becsülni jól csak akkor, midőn az iszonyat múltával újraéledt a motor-zaj, a vad, s a zene meg az ének, s a könyv lap-nesze, mit nem tudunk befejezni, s a hold, ahogy szelíd képét függönybe rejti. .. S a fény, mit inni kezd pitymallatkor a földünk . — Te nélkülem Te, nélkülem, füst vagy csak, lángtalan. Te, nélkülem, nem vagy, csak láncszem, egy nagy fénylő lánc néma szeme, melyet magában mélybe nem eresztenek: horgonyt fölvonni azzal nem lehet. Te utánam is élhetsz, társtalan, mint az éj, ha a nappal oda van s fönt csak beteg csillagsereg remeg. Visszhangon! Éjt-nap mondd, mint magam: Te, nélkülem füst vagy csak, lángtalan! Szél Előbb csak kopp-kopp, mint a harkály, aztán kátránypapírt birizgál. Majd szélkakas rikolt, hogy immár ő — ő, a vészes, éles — itt jár! Égen egész nap derű fénylett. Diadalt ültek az erények. A szélkakas zengi a vétket: ablakot forgóstól kitépett. Forgóstól ragadta a lombot, mint győztes had vezére tombolt. Rabló, varázsló módra rombolt, égvívó, rettentő dühében. Fényes nappal, így tiszta délben százszor veszélyesebbnek érzem. Pedig csak szél, csak szélroham volt... (Illyés Gyula fordításai) EFFENDI KAPIJEV Frontjegyzetek A kozáklegény idős anyjának egyszem fia. Örségen áll. Anyja ott álldogál kissé távolabb, vigyáz reá. Ügy hallotta, hogy a diverzánsok gyakorta orvul megtámadják az alvó őröket. - Gyerek még a szentem, hátha nem ügyel, elalszik és megölik. Nekem meg úgysem jön a szememre álom. Hát vigyázok rá! * A háborúban a hidegvér éppoly ragályos mint a rémület. Ezért nagyon fontos, hogy az embernek kipróbált, tapasztalt bajtársa legyen. « A polgárháború alatt Kirov megparancsolta egy hegyi harcosnak, hogy élete kockáztatásával derítsen fel egy igen veszélyes helyet. A harcosnak inába szállt a bátorsága. - Mitől félsz? - kérdezte Kirov. -Attól, hogy hőstettedről nem fog majd tudni senki? Ne félj! Ha meghalsz, szépen szólok rólad. - Most szólj! — kérte a harcos. Kirov ekkor lelkesen széttárta karját és gyönyörű beszédet mondott, melyben mint elhunytat emlegette a katonát. „Legbátrabb volt a bátrak között - mondotta Kirov -, kitűnő bajtárs és harcos. Nem sajnálta ifjú életét feláldozni a nép ügyéért és harcoshoz, hőshöz méltón esett el" — és így tovább. Mennél jobban dicsérte Kirov, a harcos annál jobban kihúzta magát, arca megfeszült, tekintete felragyogott ... - Köszönöm! — mondta meghatottan. — Ilyen beszédért akár meg is halok! Ezzel elindult és végrehajtotta a kapott feladatot. * A fronton a családodra gondolsz és az otthonod képe feldereng előtted, nagyonnagyon magasan s a távoli homályban látod, akár egy felengedett sárkányt s a fonál, melyen a sárkányt tartod, a szívedhez kötve húzódik s te húzod rajta magad után... * Egy lány a roham előtt kifestette az ajkát. Még a halál előtt is szép akart lenni. * Egy traktor lelőtt repülőgépet húz maga után. Mint egy hangya a döglött szitakötőt. * A szív úgy követi a repülőgép zúgását, mint a napraforgó, finoman, érzékenyen. * — Nézzék csak, ez itt bizonyára gyár volt. Látják, különleges vöröses téglarétegek. Ez meg itt, úgylátszik, híd lehetett. Nézzék csak, vascsövek s egy egész korlátdarab. Hát ez? Mi lehetett itt? Emlékmű, vagy csak valami lépcső? Bizonyára mégiscsak park volt, mert látják, mennyi gyökér és tuskó van köröskörül ? Vagy faraktár lett volna! * A szanitéclány súlyosan megsebesült a lábán, de egy gránáttölcsérbe bújva tovább kötözte a sebesültet. Egy szilánk ismét megsebesítette mindkét lábát. Elesett,, de egy átvérzett kötést emelt a magasba, úgy kiáltotta: — Aki megsebesült, kússzon ide hozzám! Nem tudok mozogni. * Bombatámadás. Arcomat a földhöz szorítom. Érzem, hogy valami remeg a kezemben. Egy szál kamillafű, rajta egy hangya. Orosz hangya. Földiek vagyunk. Nem árulnak el engem. * A Novi-i ütközetben, amikor a franciák ágyúgolyók özönét zúdították az oroszokra, Fuchs bevallotta Szuvorovnak, hogy fél. Amaz átható tekintettel nézett rá. — Ne félj semmitói — mondta. — Maradj csak mellettem. Hiszen magam is gyáva vagyok. Hernádi László fordítása Kulturális hírek O Azt az amsterdami házat, amelyben a Frank család — Anna Frank és szülei — bujkált, teljesen renoválva és újjáépítve május 3-án nyitják meg ünnepélyes keretek között. A ház első részében nemzetközi ifjúsági központ működik majd. • Televíziós láncot építettek Moszkvától a Kaukázusig. A csaknem 700 kilométer hoszszú szakaszon — amely áthalad Orjol, Kurszk és Belgorod városán is — 15 vas, illetve vasbetonszerkezetű tornyot állítottak fel. ®A nyugat-németországi antiszemita jelszavakat mázoló új nácikat leplezi le a Aakrfengassei-ház című új filmjében Kurt Hoffmann, a Csodagyerekek rendezője. • Cocteau, a világhírű francia író és festő újszerű megbízást vállalt: bélyeget tervez a francia posta számára. ® Albert Maitz, neves amerikai író készítette a Slovic katona kivégzése cimü készülő amerikai film forgatókönyvét. A film producera Frank Sinatra. • Albert Kahnt, a neves amerikai haladó írót új oldaláról ismerte meg a moszkvai közönség. Kiállításon bemutatta művészi fényképgyűjteményét, amelynek témája: Amerika gyermekei. 0 Az Egyesült Államokban kiadták Alekszej Tolsztoj Nagy Péter című regényét s az amerikai sajtó nagy tetszéssel fogadta a művet. • Arthur Miller drámáját, Az ügynök halálá-t megfilmesíti a Lenfilm Stúdió. A jaltai filmstúdióban fiatal partizánok hőstetteiről készül film. Ogyesszában Borisz C'sirkov főszereplésével forgatják az Üdvözlégy Dnyeper cimü filmet. ® Rendkívüli ritkasággal gazdagodott a moszkvai idegen nye'vű könyvtár. A vezetőség egy 2212 kötetes kínai enciklopédiát szerzett be. Az enciklopédiát több évszázadon át írták a legnevesebb kínai tudósok. • NEW YORKBAN KIADTAK Solohov Csendes Don cimü regényét Stephen Garry fordításában. 13 s