A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-15 / 20. szám

Lapszéll megjegyzések Gyurcso István verseskötetéhez Verskötatet, versek sorozatát ugyanattól az írótól egyvégben elolvasni, sajátságos követelményt támaszt az olvasóval szemben, mert hiszen a versek — helyi és Időbeli vonatkozásaik, a2 alapul szolgáló élmények tekintetében — különböző körülmények között születnek s az olvasásnál, mivel esetenként az időbeli hézag közöttük jelentékeny, az olvasónak mintha repülőgépen kellene ülnie, amely a szükséghez képest hirtelen változtatja a repülés irányát és magasságát. Mindezt alig érezzük Gyurcsó verseinek olvasása közben, mert a velük való sorozatos foglalkozást megkönnyíti az élményformának és az eszmei tartalomnak egysége. A kötet kétségtelenül telve van egészséges életkedvvel, azzal a tudatossággal és érzelmi motorizáltsággal, amely korunk társadalomépítésében nélkülözhetetlen. ""Valami frissesség és életközelség érzik Gyurcsó lírai gesztusain. Versei együttesen mesterkéletlen szövésű egészet alkotnak, helyenként ez hasonlít tavaszi rétek virágszőnyegéhez, de amint végigjárjuk a színesen változatos felszín alatt itt-ott göröngyök kényszerítenek pillanatnyi megállásra, /j Gyurcső lírájának összbenyomása eruptív, erővel felszínre törő, ha nem is vulkánikus értelemben, de egy fáradhatatlanul működő motor dobbanásaira emlékeztetőn. Azonban maradjunk csak a vulkáni hasonlatnál és ne feledjük el, hogy vulkáni talajon telepítik a legjobb, legzamatosabbb és legédesebb szőlőket. Gyurcsó Istvánnál a talajfeszítö, talajmozdító kirobbanásokhoz hasonló megszólalások között csendes, néha jellegzetes körvonalú, néha álmatagon pasztellszerű képek és ezeket kísérő, suhanó hangulatok is mutatkoznak, az utóbbiak többnyire rövid versekben. A költő feladata és problémája mindazt, ami benne gondolat és érzés formájában kitörő erejű vagy esetenként szelíden elöbuggyanó, művészi benyomásűvá, magával ragadó ritmusúvá formálni. Gyurcsónak verseiből kivilágló egyéni tulajdonsága az őszinteség és a természetesség. Gyakran használták költök méltatásában és bírálatában ezeket a szavakat. Ha felszínes használat közben sematizálődtak vagy megkoptak is, Gyurcsó verses kifejezöképességére alkalmazva teljes és komoly értelmük van. A költészet nyelve nemcsak szépségével, szemléletességével és hangulatosságával megkapó nyelv, hanem az őszinteség nyelve is. A vers azzal, amit mond és ahogyan szól, az olvasnitudónak, az értő érdeklődőnek rést nyit az alkotó munk'a műhelyébe és kaput tár az író életkörülményeinek, a társadalomhoz való viszonyának, világnézetének megismeréséhez. Gyurcsó István kötete ebből a szempontból nem nélkülözi sem a befele tekintés lehetőségét, sem a társadalom, a közösségi és valóságos élet irányában a tágas horizontokat. Két melegforrás, magas hőmérsékletű hévíz fakad fel verseinek világában: lelkesedése a békéért s lángolása a szocializmus által teremtett béke, emberiesség és jólét távlataiért. Lírájának jellegzetes sajátossága az a képesség, hogy összekapcsolja azt, ami az ő életében a legszemélyesebb (család, otthon, feleség, gyermekek, munkabuzgalom) azzal, ami a legközösségibb, ami a legfokozottab értelemben emberi, népközi, humánus és az életet magasrendűvé formáló. Megható például az egyik versben, amint figyeli fiának békés álmát s közben az emberiség legméltóbb álmának, a jólétet teremtő békés jövőnek zavartalanságára gondol. Életérzésének jelentkezésében van valami eredeti, amint a technikát, a technika fölött érzett elégedettséget összekapcsolja a vívmányokat magasrendüen alkalmazó szocialista társadalom rendjével. Ő szülőfalujának határában, ahol vad füvek és bodzabokrok burjánzanak fel, éppúgy otthon érzi magát, mint Prágában, ahol fizikai munkásként dolgozott. Ha otthonában tartózkodik, képzeletben akkor is hazai és világperspektívákat fon át, egy-egy szempillantással összekapcsolja a republika területének szélső pontjait Nagykapostől Chebig, a Tátrától a Dunáig, a gömöri hegyektől a Prága perifériáin épülő új városrészekig. Mikor elvitték szűkebb hazájából messzire munkába, ez nem keseríti el, bizakodása a dolgozók győzedelmes összefogásában töretlen marad és csakugyan megéri, hogy a szocializmus győzelme eltávolítja a társadalmi igazságtalanságok töviseit. A technika fejlett eszközeivel végzett munka termelékenységéért lelkesedni tud. Szenvedélyes munkakedve azonban nyerseség nélkül nyer kifejezést. Szerelmi lírájából teljesen hiányoznak a dekadens vonások. Már 1955-ben megjelent verskötetében (Anyám mosolyog) feltűnik szerelmi költészetének nagy tisztasága, a szerelem serkentő hatása fokozott munkálkodásra és a társadalom jövőjében való bizakodásra. Nem ismer felületes kacérkodást szenzuális vonatkozásokkal, ebben a tekintetben örvendetesen mentes bizonyos mozidarabok sematizmusától. Gyurcsó versei tárgykörükkel: eszmeiségük közvetlenségével feltétlenül hatnak olvasóikra, valamint azzal a formáló áthevítéssel is, ahogyan a tárgyi világ jelenségeit tükröztetésük közben megragadja. Mikor azonban az élményeket nyelvi köntösbe öltözteti és a nyelvi kifejezést a verstechnika keretébe helyezi, itt már hellyel-közzel szokatlan formákkal és némi lazasággal kerülünk szembe. Az helyes, hogy a költő mint szocialista, világnézeti állásfoglalás dolgában nem tesz engedményt, ragaszkodik tudatos önmagához, azonban a nyelv dolga és a verstechnika ügye megköveteli hogy figyelembe vegye a megszokott nyelvhasználatot és a kifejezésnek általánosan elfogadott formáit. Ami a versek nyelvét illeti, Gyurcsó néha átcsap teljességgel csupán tartalmi értékű, logikus mondanivalóba, s ilyenkor a hevület zománca letöredezik az okos szavakról s amit mond, az tényközlés, vagy beszélgetés prózájában elfogadható, de versben nem érzik helyénvalónak. Ügy látjuk, hogy a verstechnikában legjobban megfelel neki a szabad vers. Ebben a verssor hossza, vagy a rím nem kényszeríti egészen oda nem illó fordulatnak vagy henye szónak betoldására. Tud ügyesen rímelni, még a szonett bonyolult rímképletével is megbirkózik. Azonban nem egy példa van arra. hogy egyszerre csak nem törődik' a zeneiség követelményével s a rímek nem csengnek, hanem kongnak, mint a réz, vagy ólmosan egymáshoz koccannak. Vannak a kötetben értékes alkotások, kiválóan sikerült versek, ezek közül megemlítjük a Nagy Októberi Foradalom világszerte gyakorolt hatásával foglalkozó A fényben megnőtt ember-1 vagy a Potyalesök-et, mely bemutatja a közös munkában résztvenni nem akarókat, akik felsülnek tallózó szándékukkal a kombájn által elhullajtott (illetve el nem hullajtott) magvak után. A Piroska című költemény kifogástalan és élénk ritmussal ad képeket a nők számára feltáruló munkaterületekről a szocializmusban. Szerkezet és szemléletesség dolgában vonzó alkotás a Falum határa termő vidék. Ez mélyén átérzett visszatekintés egy község elgazosodott határára abban az időben, amikor még nem jutott el oda a szocialista munkaszervezés. Vannak költők és versek, akik és amelyek simogatóan érintik az olvasót, míg mások szinte villamos ütések sorozatával figyeltetik őt fel. Az ilyen lüktetés azonban nem pótolhatja a szerkezet tervezetes felépítésének és tagoltságának szükségességét. Nem egyszer hiányzik a versek befejező lekerekitése, előfordul, hogy lezáró hangulat nélkül, hirtelen, mintegy meredeken végződnek. Ahol a versekben kezdetlegességek mutatkoznak, ezek nem kimesterkedett természetűek, hanem valahogy természetesen adódották, olyanok, mint az ércbányából felhozott kő, amelyben néhol tündöklően felcsillan a nemes fém, de m'g kiolvasztásra szorul. Nem túl-szitált őrleményből készült szalonsüteményt kínál ez a kötet, hanem inkább igazi búzakenyeret, amelynek lisztjében benne van a kenyérmag kérge és lisztese, frissítő vitaminja és tápláló egyéb alkatelemei. Valami hamisítatlan ízes fanyarság Gyurcsó megkülönböztető sajátsága. • Várunk tőle további eredményes munkálkodást s legyen rajta, hogy a hozzáfüzödö várakozások teljesedjenek. A Termő idő-ben olvasása közben eszünkbe jut, hogy régen, a feudalizmus világában a középiskolákban a diákoknak verseket is kellett írni dolgozatul, vagyis őket nemcsak az elméleti verstanba, hanem a verselés gyakorlatába is próbálták bevezetni. Meg is tanultak költeményeket fabrikálni, de ezeknek az iskolán kivül és az iskolai éveken tűi nem volt visszhangjuk. Gyurcsó nem ment át ityen formális oktatáson. de verseinek van visszhangot keltő ereje, bár itt-ott érzik rajtuk s technikai gyakorlat hiánya. " Ezt könnyen lehet pótolni, de a vers igazi vonzóerejét aligha lehet oktatás útján megszerezni. Gyurcsónak ebben a tekintetben nincs szüksége oktatásra, mert a hatnitudás adományával — bár helyenként kitssé érdes jelentkezési formában — határozottan rendelkezik. SAS ANDOR Termő időben 14