A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-05-15 / 20. szám
A kommunizmus csodálatos rakéta ja A hét és egyáltalában az utolsó évek egyik legkimagaslóbb eseménye Ny. Sz. Hruscsov május ötödikl beszéde volt. A szovjet kormányfő csütörtökön délelőtt a Legfelsőbb Szovjet két kamarájának közös ülésén mondotta el „A munkások és alkalmazottak adójának megszüntetéséről és a szovjet nép életszínvonalának emelkedését szolgáló további intézkedésekről" szóló történelmi jelentőségű, nagy horderejű beszédjét, amelyet bátran nevezhetjük a kommunizmus csodálatos rakétájának, mivel jelentősége és fontossága túlhaladja minden hold és naprakéta jelentőségét. Ny. Sz. Hruscsov kétórás beszámolójában megmutatt a kommunizmust építő szovjet nép remek perspektíváját és a szovjet kormány nevében olyan törvényjavaslatokat terjesztett elő, amelyeknek öt éven belüli, fokozatos megvalósítása, nemcsak hogy a szovjet emberek életszínvonalának eddig még nem látott felemelkedését biztosítja, hanem egyúttal a két különböző társadalmi rendszer - a kommunizmus és a kapitalizmus békés versenyének keretein belül, a tőkés társadalmi rendszernek teljes gazdasági és erkölcsi vereségét ls jelenti! Mivel a jelenlegi hétéves terv teljesítésével a kiszélesített szocialista reprodukció, valapünt a szovjet nép életszínvonala további emelkedésének biztosítánál a szovjet államnak kizárólag a szocialista üzemek és vállalatok akkumulációja lesz az egyetlen forrása, ahogyan ezt már a XXI. kongresszus is kimondta, ezerkllencszázhatvanöt október elsejétől a szovjet munkásokat és alkalmazottakat felmenti a kereseti adó fizetése alól, még pedig a differenciálás és nem a nívelllzálás értelmében. Ezen kívül ezerkilencszázhatvanötig pedig bevezetik a hat órás munkanapot is, ami azt jelenti, hogy a Szovjetunió lesz a világ egyetlen állama, ahol fizetéscsökkentés nélkül megrövidül a munkanap. A szovjet kormányfő beszédének további részében bejelentette, hogy a Szovjetunióban ezerkilencszázhatvanegy január elsejétől új pénzt vezetnek be, amelynek aranytartalma tízszeresét teszi kl a mai rubelnek. A gazdasági eredmények és tervek ismertetése után N. Sz. Hruscsov rátért a nemzetközi helyzet értékelésére. Megismételte, hogy a szovjet kormány akárcsak a közelmúltban, most is az általános és a teljes leszerelést tartja a nemzetközi problémák legfontosabbjának és utána a német és az ezzel összefüggő nyugatberlini kérdés békés rendezését Sajnos, állapította meg beszédében a szovjet kormányfő, hogy nem egész két héttel a párizsi csúcsértekezlet előtt, nemcsak Adenauer, hanem több amerikai politikus is, köztük Herter, Dillon és Nixon igyekeznek mindent elkövetni, hogy a csúcsértekezlet eredményességét már eleve megakadályozzák! Igen éles hangon bírálta azokat az amerikai köröket, amelyek április 9-én és május 1-én súlyos provokációt követtek el és amerikai hadigépeket küldtek szovjet területre. Köztudomású dolog, hogy a május elsejei, betolakodót — hiába röpült az kilencszáz kilométeres gyorsasággal és rendkívüli magasságban, a szovjet kormány parancsára a légvédelmi egységek egyetlen rakétalövedékkel leterítettek. Hruscsov figyelmeztette a nyugati Imperialistákat, hogy a szovjet nép és kormány türelmét ne tekintsék gyöngeségnek, mivel ha a Szovjetuniónak nincsenek is készenlétben álló atombombavetó repülőgépei, Igenis vannak rakétatövedékel, amelyek gyorsabbak és pontosabbak, mint a bombázógépek. Am a szovjet kormányt külpolitikájában nem az érzések vezérlik, hanem elsősorban a józan ész és ezért is a tárgyalások útját választja, a béke politikáját, amelyhez a szovjet állam már születése óta híven ragaszkodik és amelyért évtizedeken át következetesen harcol. A szovjet kormányfő bízik abban, hogy a párizsi csúcstalálkozón tninden nehézség ellenére olyan eredmények születnek majd, amelyek a béke megszilárdítását szolgálják. BARSI IMRE Li Szín Man délkoreai diktátort 12 évi kegyetlen uralkodása után elsöpörte az elemi erővel kirobbanó népharag. A legkegyetlenebb terror és elnyomás súlyos évei alatt Dél-Korea Ázsia egyik legkoldusabb országává változott. Li Szin Man klikkje amerikai haditámaszponttá változtatta Korea déli részét, belerántotta a népet a kegyetlen testvérgyilkos háborúba és minden eszközzel megakadályozta az ország békés egyesítését. Az amerikai dollármilliókat bezsebelte a korrupt uralkodó csoport, a maradékot pedig felemészetette a fegyverkezés. Li Szin Man bábkormánya kiirtotta a demokratikus jogokat és kegyetlenül elnyomta még a burzsoá ellenzéket Is. Persze mindez nem akadályozta az USA vezető politikusalt abban, hogy agyondicsérjék a délkoreai „demokráciát"". Ezen elismerésnek egyik kézzelfogható bizonyítéka, Eisenhower elnök ígérete, hogy a Szovjetuniótól visszatérőben meglátogatja Li Szin Mant. Egy kis hiba csúszott a tervezésbe, mert Washingtonban nem számoltak a délkoreai néppel, amely elsöpörte a vén diktátort. Most az Egyesült Államok arra törekszik, hogy az elűzött Li Szin Man helyét kevésbé kompromittált, de az USA-hoz hú egyénekkel pótolják. Ügy látszik, ideiglenesen az elnöki teendőkkel megbízott No Csonung megfelelő személy számukra, hiszen még attól sem rettent vissza, hogy az elkergetett elnököt különleges tanácsadójának kérje fel. S mlg folynak a nagy mesterkedések, a délkoreai nép országszerte tovább tüntet. A csalássál megválasztott parlament azonnali feloszlatását és az új választások kiírását követed!. Slcra száll az amerikai hadsereg távozásáért és Korea békés egyesítéséért. A diktátor megbukott, de a harc tovább folyik. A délkoreai események nemzetközi jelentősége öriási. Hiszen a délkoreai példán a török diákok is bátor tüntetéseket szerveztek az elnyomó rendszer ellen. A Fülöp-szigetek miniszterelnöke tanácskozásra gyorsan Csan Kajsekhez látogatott, Dél-Vietnamban pedig rendkívüli intézkedéseket tettek a délkoreai események megismétlődésének megelőzésére. Az ázsiai bábkormányok rettegnek, Washingtonban pedig szaporodnak a gondok, a közvélemény pedig látja, hogy a dollárral kitartót! klikkeket mindenütt gyűlöli a nép, és Igyekszik lerázni a nyakáról. A. B. ki»,,»»-,., , , Törökországban is demokratikus jogokat kö-A szöuli tüntetők tankot szereztek a velük vete in e k, Isztambulban az ötezer főnyi jliákszimpatizí'.ö katonáktól. tüntetőt lovasrendörök verik szét.
