A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-15 / 20. szám

Csehszlovákia történetében immár a harmadik alkotmány lép életbe. A három alkotmány három korszakot jelent. Az 1920-ban elfogadott burzsoá alkotmány ugyan leszögezte, hogy minden államhatalom a néptől ered, de az igazi úr az országban a burzsoázia volt, amely attól sem rettent vissza, hogy a dolgozók közé lövessen, ha azok érdekeit veszélyeztették. Népünk tanult a történelemből és mikor a felszabadulás után 1948-ban letörte a burzsoázia elkeseredett ellenforradalmi kísérletét, ugyanaz év májusában olyan alkotmányt törvényesített, amely megerősítette a nép által kiharcolt vívmányokat és biztosította hazánkban a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetet. A május 9-i második alkotmányunk tehát tulajdonképpen a népi demokratikus rendszer alkotmánya volt, érvényességének 12 esztendeje alatt megszűnt hazánkban az embernek ember általi kizsákmányolása és azzal a mezőgazdaságban is sikerült győzelemre vinni a szocialista termelési viszonyokat. Alapvetően megváltozott társadalmunk osztályösszetétele, sokat fejlődtek a termelőerők, elmélyült a szocialista demokrácia és ragyogd eredményeket ért el a kulturális forradalom. Mindez azt jelenti, hogy hazánkban lényegében már győzött a szocializmus és ezért új, szocialista alkotmány vált szükségessé. Igy született meg szocialista alkotmányunk tervezete, amelyet pártunk országos vitára bocsátott. Ez is mindennél ékesszőlóbban bizonyítja, bogy az új alkotmány népünk alkotmánya, hisz vala-Szocialista alkotmány mennyi dolgozó hozzászólhat és megjegyzéseket fűzhet hozzá. Az új alkotmány azonban nemcsak az elért eredményeket szögezi le, hanem a jövőbe mutat, megszabja fejlődésünk további irányát is. Leszögezi, hogy társadalmunk politikai alapja a munkásosztály vezette munkás-paraszt-értelmiségi szövetség, amelynek élén a kommunista párt áll. A párt vezető szerepe biztosítja népünk fejlődésének helyes irányát, rendszerünk demokratikus voltát, valamint a két nemzet és a többi nemzetiség egyenjogú fejlődését. Az új alkotmány már azt is rögzíti, hogy Csebsziovákia szilárd része a szocialista világrendszernek és a többi szocialista országgal együtt törekedik a kommunista társadalom felé. Különösen ki kell emelni az új alkotmány azon részét, amely dolgozó népünk fokozott szerepét hangsúlyozza a népgazdaság, a kultúra és az államigazgatás irányításában. Különösen a nemzeti bizottságokban végzett munka felelőssége növekedik a jogkör alapos kiszélesítésével. Egyes állami funkcióknak fokozatos átvétele következtében a társadalmi szervezetek jelentősége is nagyobb lesz a jövőben. Ez a törekvés már a kommunizmus felé mutat. Az államirányítás fö elve a demokratikus centralizmus lesz továbbra is. Az alkotmány kitűzi a szocialista törvényesség további elmélyítését. Az új alkotmányban nagyon jelentős a tudománynak és a marxista világnézet feladatainak kihangsúlyozása. Ennek kettős szerepe lesz: egyrészt a szocialista tudomány eredményeit érvényesíteni kell a további fejlődésben, másrészt fel kell használni az emberek tudatában fellelhető régi csökevények kiszorítására. Jelentős része az új alkotmánynak a jogokról és kötelességekről szóló fejezet. A munkára, pihenésre, egészségvédelemre, gyógykezelésre stb. való jogokat az előző alkotmányból veszi át és kiegészíti azokat. Leszögezi, hogy az egyén a szocialista társadalomban csupán az egész társadalom fejlesztésével bontakoztathatja ki teljesen képességeit. Ezért a legfontosabb kötelesség a közösségért végzett munka és valamennyi állampolgár legfontosabb joga a munkára való jog. Dolgozó népünk legjobbjai évtizedekig harcoltak azért, ami napjainkban megvalósul. Hazánkban végképp megszűnt a kizsákmányolás és győzött a szocializmus. A hazánk felszabadulásának 15. évében megszülető alkotmány új korszakot, a fejlett szocialista társadalom korszakát nyitja meg, a kommunista társadalom építéséhez való fokozatos átmenet alapjait rakja le. ' Lidice elpusztításáról egészen megfeledkezett a nyugatnémet történelem. „Békében és barátságban kivánunk élni a világ minden nemzetével, hozzá akarunk járulni a különböző társadalmi rendszeri! államok békés egymás mellett éléséhez és a jö kapcsolatok erősítéséhez." (A Csehszlovák Köztársaság alkotmánytervezetének bevezető nyilatkozatából.) Jó kapcsolatok erősítése . . . Kontrasztul ide kívánkozik néhány tény arról, hogyan tanítják Adenauer Nyugat-Németországában a történelmet. Az a német ifjúság, amely már nem ismerte a náci uralmat, a bonni kormány jóvoltából soha nem tudhatja meg róla az igazságot. A tények meghamisítása és elferdítése az iskolákban kezdődik és a filhiben, televízióban, irodalomban folytatódik tovább. A nyugatnémet tankönyvírók tolla nyomán megváltozik, megszépül a történelem. Dicső fényt kap a hitleri katonák ténykedése és a Harmadik Birodalomnak a megszállt földrészeken betöltött „civilizációs küldetése." A Szovjetunió ellent támadás szerintük tulajdonképpen védekezés volt, a szovjet támadás megelőzésé. Teljesen elferdítve emlékeznek meg a hitleri fasizmus megnyilvánulásairól, a zsidóüldözéseket néhány semmitmondó mondattat említik, á sokmillió áldozatról nem tudnak semmit, még kevésbé az SS-ek embereken végzett kísérleteiről. Tovább folytathatnánk a tények sorozatát, amelyekről a német iskolás gyerekek nem szerezhetnek tudomást. Felesleges lenne. A helyzetet még jobban jellemzik azok az „ismeretek", amelyeket meg kell tanulniuk. Földrajzkönyvük például óriási megműveletlen földterületekről számol be Lengyelországban. Képeket is közöl, melyek közvetlenül a háború utáni időkből származnak és amelyeknek azt kellene bizonyítani, hogy a háborús pusztítás nyomai még ma sincsenek eltüntetve. Térképei Németország háború előtti határait mutatják. Az okozatot mindig megelőzi az ok. Az ilyesfajta hamisításoknak is megvannak a maguk okai. Természetes, hogy a zsidőüldözésekröl nem lehet beszélni, amikor a kormányban olyan náci zsidóüldözők vannak, mint. Oberländer, Schröder és Globke. A 30 0000 francia túsz agyonlövetéséröl is ajánlatosabb hallgatni, hiszen mindez Speidel tábornok, a NATO haderők parancsnokának intézkedésére történt. A tankönyvek szerint mindenért Hitler a felelős. Azok az emberek pedig, akik hatalomra juttatták, ma ismét vezető szerepet játszanak és döntenek arról, hogy mit kell és mit nem kell tudniuk a német iskolásgyerekeknek. Aztán nem csoda, hogy a letartóztatott fasiszta tüntetők ..Ней Hltler"-rel üdvözlik egymást, A hitleri Németországban r.em voltak Az elfoglalt országok békeszerető lakóinak legyilkolása sem volt Igaz.