A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-02-14 / 7. szám

V orftf/srgr &ze/Zéfy/efe sS __ • " • - • • • i F BAJOR ANDOR SZELLEM1DEZÓK A középkor varázsló-tudománya -AL titkos abrakadabrákat, bűvös jeleket rajzolt, hogy fölidézzen Sátánt, halott szellemet, mélységbe zuhant angyalokat. De lám, az abrakadabrák nem segítettek, kísértetté váltak a középkori varázslók is, s ahelyett, hogy a halott rémek megjelentek volna, a varázslók szállottak le hozzájuk. Ma Nyugat-Németországban új abrakadabrák rajzolódnak templomok és iskolák falára, titkos és sötét jelek. A sötétség tudósai rajzolják, hogy megjelenni kényszerítsék a háború és az erőszak szellemét. Mi jól ismerjük ezt a jelt, a horogkereszt sötét jelvényét, a halál rajzolt propellerét, amelynek árnyékában ifjúságunkat töltöttük. Boldog az ifjúság, amely nem látta ezt a betört végű szélmalom-vitorlát, mert azt öldöklő szelek hajtják, malmában lelkek és életek őrlődnek — emberpelyva gyűl a zsákokban, s a semmibe röppen a liszt. Mi, akik láttuk már őrületes forgását, még ma sem tudunk számot ctdpi, mennyit rabolt el teljes emberségünkből ez a rémes halál-kerék, ez a lélekrács, modern Walpurgis-éjszakák emblémája. Láttuk már rettenetes varázslatát, ahol megjelenik, ezerszámra és tízezerszámra sírkeresztek nőnek körülötte: s ez a rémlátás, a balgaságnak kivetett horog, ez szórja el a mezőkön a sírkeresztek magvait. Mert ahol megvillan hideg acélja, ott a sírkereszt nem emlékmű többé, hanem vegetáció, szapora tenyészet, mint a burján, mely magától nő, hogy az élet meyszűnhessék alatta. Rémségek egybefonódó karja, amely munkást, akar eltaszítani munkás testvérétől, egv- sorsra rendelt néveket szeretne szembeállítani, szabadság kglodája, szellemet szorító bilincs. Horogkereszt: ezt rajzolják Nyugat-Németországban a sötétség tudósai, ezt a gaztettek közötti összeadás-jelet. A halál és öldöklés eltorzult plusz-át, amely summázta-öszszeadta minden elmúlt századok rémségét, a négy égtáj gonoszságát öszszegezve: indián skalpot, spanyol autodafét, őserdei nyilmérget és tudományosan szintetizált gyilkos levegőt. De ma gyönge az új summára a miazmák ereje, tévednek a halál-idézők, akik már csak ebben a jelben bíznak; tévednek pártfogóik, akik általuk fenyegetik a világot és mérgezik a békét. Mert Európa szocialista népei ma egy csapásra porrá tudják zúzni a gyilkosság ismert cégérét, s porrá zúzhatják varázslóstul, kísértetestül. A horogkereszt-rajzolók nemcsak kísérteteket idéznek, de a népek hatalmas haragját is, mely az első jelre megjelenik — és íme —, az egész világon zúgni kezd az örült próbálkozás ellen. A bűvös jel a világ lelkiismeretét készteti szólásra: háborgó tiltakozásra, hatalmas szóra, mely átéri a földgolyót. A kísértetek ideje lejárt; akik ma a történelem gonosz árnyékait hívják seígtségiil, a föld minden fényét és igaz erejét szólítják maguk ellen viadalra. S nem tudják — nem tudhatják jelenésre kényszeríteni a múlt rémeit; de éppen ök fognak a halott rémek közé letűnni — pusztítás helyett egyek lesznek azokkal a pusztulásban. J. Stursa: Humanitás NYIKOLAJ ASZAJEV: A legjobbak kora F. E. Dzerzsinszkij emiékének Ó, idő, te tetted-é a rontást, mely ma nem kímél időt, erőt? Egyikünkbe szívhüdés, megint mást más halál kaszál idő előtt... Pusztulunk, de nem rívó kínokkal, nem golyó-iitötte seb veret: úgy halunk mi, szétvetett karokkal végtelen mezők, terek felett. Mert emelni kell ma, másokig fel, vállainkon egy jövőt, s olyat, melynek útja lüktető írekkel tej s a méz helyén ma vért folyat! Rétegekbe ült a só s a kőszén ... hogy' legyen belőlük egy-anyag? Most mező s üzem zenéje békén egy-zsivajba összeálljanak! Most nehéz a szív. Hiszen csupán szív: csak feszítenéd — s belészakad; zsákok és sinek: titáni tánc hív egy közös s egyéni sors alatt! Ám e szörnyű harc, s munka mégsem vak robot, s kényszerű teher; napjainkban edzetik meg, érzem, mind, ki egyszer is belédlehel!... Ó, idő, a hős szívekre törsz-é, s elveszejted épp a jobbakat ? .., Nem halunk meg! Ügy leszünk a földé, mint a büszke robbanóanyag! 192 7 (Hárs György fordítása)