A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-02-14 / 7. szám

és új tradíciója Hosszú véres harcok után pihen a Dukla-szoros környéke. Elszórt lövések hangja, jérörcsatározások zaja veri fel csupán néha a csendet. Valami érződik a levegőben, mintha a látszólagos nyugalom mögött halk neszezéssel készülne valami. Igen, valami készül az Ondava vidékén. A csehszlovák tábori kórházakban nyugtalankodnak a könnyű sebesültek. — Mi az, mi az, mi lesz már, miért nem engednek bennünket a frontra? Csak nem állapodunk meg itt a haza, a szülőföld küszöbén? Az 1. Csehszlovák Hadtest, melynek oroszlánrésze volt a duklai áttörésben, gondosan álcázva készülődik a döntő ütközetre. Közben apróbb járőrharcokkal a front más szakaszára tereli az ellenség figyelmét, hogy a nagy támadás váratlan, meglepő és pánikotkeltö legyen. 1945. január 18-án hajnali 6 órakor megindulnak az Ondavától a seregegységek. Elszántan védekezik a meglepett ellenség, , de nincs megállása, kénytelen visszavonulni nyugat felé. Egyre csak nyugat felé. Két nap és két éjszaka tartanak a harcok. óriási szívósságot, edzettséget és lelkesedést követelnek, hiszen éjszaka tizenöt fokos a fagy, melyet csak a hazaszeretet tüze és a sivltós gránátok halálthozó lángjai meglegítenek át. ' De a Dukla-körüli harcokban megedződtek a katonák. A fő cél Bártfa. Mielőbb elfoglalni és megakadályozni, hogy ipari telepeit és gyönyörű műemlékeit lerombolják. Kérlelhetetlenül folynak a harcok, de eredményesen. Január 20-án a reggeli órákban, kétnapos küzdelem után szabad Bártfa. Zboró felé' hátrál a német, nyomában mindenütt az első csehszlovák hadtest. Az ellenségnek csupán a betonhidat sikerül felrobbantania, a város és a gyártelepek sértetlenek. Ma az ódon Bártfa falai álatt új üzem növekedik. Az Augusztus 9 nevet viseli, cipőit nemcsak nálunk, de a Szovjetunióban és Lengyelországban is ismerik. A Koldushegy alóli falvakból, Tarnóból, Cigelyből, Zboróból, Lénártfalváról kétezer ember talál benne . jó foglalkozást. Munkájuk eredménye szemlátomást megmutatkozik. Az 1948. évi 630 ezer pár cipő 1965-ig 4 millió 703 ezer párra nő. Bártfa új tradíciójának a cipók vetik meg szilárd alapját. Nevét rövidesen úgy emlegeti majd a külföld, mint egy városét, amely múltjához méltóan megállja a helyét ma is. A bártfaiak az idegenforgalom fellendülésével is számoltak. Modern új szálló épült a városban. Javítják a város csoda?szép, ódon műemlékeit, a gótikus székesegyházat tizenkét szárnyú oltárával, a kettős várfalat, épségben maradt tíz bástyájával, négy várkapujával. Az öreg város értékes középkori jellege sértetlen marad, de falai között olyan építömozgalom lüktet, amilyen még nem lüktetett a Kárpátok alatt. Bártfa újra virágzik. Virágzik mint a tizenhatodik században, régi dicsősége fénykorában. S a gazdasági fellendülés biztosítéka annak, hogy hazánk ezen eldugott sarkában, a szorgalmas és becsületes nép élete egyre szebb és szebb lesz. A hires bardejovi (bártfai) reneszánsz városháza Az Augusztus 9. tizem egy részlege A városház feljárója A népművészeti múzeum )gl bástya új köntösben (A műemlékvédő Ltal restauráltatta a régi városfalakat és a bástyákat)