A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-02-14 / 7. szám

A csiszolómühely brigádja Egyszerű történet, de engem nagyon meghatott. Alig pirkadt még, a galántai Főutcán, egy-két tejeskocsi kasmatott csak, s a csúszósra fagyott járdán négytlnk cipője kopogott csupán. Elői egy öregasszony bukdácsolt két nehéz batyujával. Utána két munkásnő haladt, s leghátul magam csapdostam fázós talpaimat a kövezethez. Már jó néhány perc óta bandukoltunk igy egymás nyomában, amikor a két leány szaporázni kezdte lépteit s néhány Ügyes csúszás után beérte a vonathoz totyogó öreget. S ekkor történt az, ami oly kedves volt számomra. Mintha édesanyjuk lenne, kétfelöl karonragadták a töpörödött nénikét, s keztyütlen, kékké fagyott keztlkkel maguk cipeték tovább batyuit. Jelentéktelen kis eset. Hanem e történetnek előzménye is van — s ez az érdekes itt! Előzménye, amelyet néhány órával később a véletlen árult el... « » » A galántal bútorgyárról Kriho Ferenc ökonömus egy-két őra alatt mindent elmondott már — amit csak mondhatott. A sok számadattól csakúgy zúgott a fejem, — és mégis, mliy messze voltam attól, amit én kerestem! Mert jól van, az Is érdekli az olvasót, hogy ez az alig tiz esztendős vidéld Üzem ma már Nyugat-Aírlkfiba, Mongóliába, Arábiába, meg a jő ég tudja hová szállítja a szebbnél-szebb hálószobákat és kárpitozott bútorokat, — dehát hogyan írjak én erről hosszú oldalakat? Mint ahogy azzal sem töltök ki három-négy sornál többet, ha azt mesélem el, hogy az üzem dolgozói az elmúlt esztendőben ls száz százalékon felül teljesttették a tervet. Ekkor indítványozta a fiatal Mőrcez Mihály, hogy járjuk végig a munkatermeket Is, hátha ráakadunk valami más érdekességre, S Iáim, alig léptük át az első műhely küszöbét, már Is segített rajtam egy elejtett megjegyzés. Éppen az üzem új csodagépének működését figyelgettem, amikor emfgy szólott hozzám Juris Ferenc, a gép kezelője: — Lássa kérem, ez az újmódi gyalugép két munkást is megtakarít s egyszerre négy oldalán gyalulja a deszkát. És mégis, hiába lenne akár száz Ilyen masinánk, nem tudnánk pótolni az emberi lelkesedés ezer csodáját! Mert a gép romlandő, s ha beleüt a ménkű, megenné a fene az egés; gyártási tervet! Itt vannak azonban a ml szocialista munkabrigádjaink, ezek még akkor Is helytállnak, ha a gép felmondja a szolgálatot. Nos, akadt már érdekesség, csak a plajbász győzze a sok jegyeznivalöt. * • * ötvenkilenc utolsó hónapjában, az új bérrendszer elfogadásának örömére kezdődött el a verseny. Az ajtószerelö műhely brigádja A fényezők: középütt a két Irénke Juris Ferenc és Csicsai István az új gyalulógépnél öt műhely leglelkesebb dolgozóiból alakult egy-egy brigádcaoport; a csiszoló, a szekrényösszeszerelő, az ajtószerelö, a fiáderező, és a csupa lányból és asszonyból álló fényező-műhely munkásaibői. S hogy mit akarnak ezek é brigádok? Nem mást, bizony, mint különböző felajánlások és fogadalmak révén úgy élni és ügy dolgozni, hogy elsők legyenek az üzem munkásai között és elnyerhessék a büszke szocialista munkabrigád elmet. Mert Íme, milyen tettek teljesítésére kötelezte magát az öt munkacsoport: A terv egyenletes teljesítésére s a minőség fokozására. A csiszolóbrigád tagjai be akarnak kapcsolódni a CS1SZ munkájába, a többi hrigádosok pedig más tömegszervezetek munkáját segítik elő. I mellett a csiszolók közül két dolgozó belép a pártba. Megfogadták továbbá, hogy tisztán tartják műhelyeiket, sőt fel is díszítik. S hogy tervüket minél jobban teljesíteni tudják, a szakmai önképzést is kötelességükként fogják fel. Ami a legdicséretesebb, h munkabrigádok tagjai egyöntetűen kijelentették, hogy nemcsak munkahelyükön, de magánéletükben is olyképp fognak élni és viselkedni, hogy az új szocialista ember példaképévé váljanak! • • • ígérni mindent lehet: a szó és a papír nagyon sokat klbir, — de vajon teljesítik ls ígéreteiket az Ígérgetők? Ezzel a kérdéssel Kocsis János az üzem legöregebb munkása jártam végig néhány munkatermet, s íme néhány válaaz: Halupka Alajos és Asztényi Árpád már ls felvételét kérte a pártba. Vince István, a szekrénykezelők brigádjából nemcsak műhelye gyengébb dolgozóit oktatja, de szabadidejében maga is műveli önmagát. Pifkö Ferenc és Rapand Gyula, az ajtóös9zeszerelő műhelyben naponta ellenőrzi a tisztaságot, s társaival együtt elhatározta, hogy ha valaki beteg találna közülök lenni, a kiesett munkás munkáját Is elvégzik, csakhogy egyenletesen teljesítsék a tervet. És a magánéletben való kifogástalan viselkedéssel hogyan állunk? Nos, a fényezők munkabrigádjának két fiatal Irénkéjében, Mala és Csádi Irénben a hajnali epizód két munkáslányára ismertem ... NEUMANN JÁNOS