A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-02-07 / 6. szám

HB^^HHB^HBB Hegesztés Petrusz Brovkt: Hazajött a muztikus Hogy falujába vissza tárt, száz és száz nőta velejött, levette szögről hangszerét a katona s átöltözött. S a húrok megcsillogtatták a bavaa Kárpát ormait, és látta újra a Dunát: feleselő hullámait. Msjd harc morajlott: messze. lent. forogtak arany kerekek, és az anya is megjelent, és zokogtak a gyerekek. S eljött, csapatban s egytdUI, a környék minden embere, s mondták: — De szépen hegedül., Kl volt tanító mestere? Egy pillanatig nem felelt, etek simogatta a vonót, a a hangszer lelke szóra kelt, amikor halkan válaszolt: Kt tanított? A társaim... Hol harc után, hol harc előtt. Szél szállt az utak hársain, szél szállt az álmaik fölött. Fegyverrel jár a katona .,. Ügy hús át fUstön éa ködön. S pihenőn ciermelyviz azava zuoorgott Így az üstökön. £s elfeledni nem lehet: „Szabaditőink jönnek Ittr Hogy vártak ránk az emberek 1 Hullottak boldog könnyeik! A rét arcot hogyan cserélt, = hogy hajnalodott a világ.-. Csönd lett. Egy szőt se szált a nép. Csak ő, ő sírta el magát. Hidas Antal fordítása egyében Így folytatták ív, de nevet a szem. Kalodák, tincsek, láncok. Majd furcsaerkezetü szeméremővek. Ennyi egész!' Nevet a szem és kitódul a segnyi látogató. Szétárad a stropolis utcáin, terein, hogy a nyes reggelek hívó szavára el-, glalja a helyét mindenki ott, ol már a jövendőt kalapálják erszer tündöklőbbre, mint a jdani páncélosvitézek mellvért-i voltak. Metropolis! Kétszázhuszonhét em és intézmény munkása és igozó értelmisége szakja meg jellegét. Es milyen üzemek. EI-iorban az épülő vasmű. Mindent !ogó és átformáló erő. Szakmai lást igénylő munka várja növedő ifjúságunkat. Mint egy dobosziv, úgy élteti majd a jövőn Kassát és a messzi vidéket kohók tüze. Népgazdaságunk /ik. legerősebb fundamentumát (ják a kassai építők. Szocia:a munkabrigádok versenyeznek ymással és az a kilencvenöt íliö korona felajánlás nemcsak ránd. Valósággá válik, mint ed-I- is minden, amit pártunk tersett. Nincs lehetetlen, mert a rt és a nép akarata nem ismer etetlent. Cassán a kétnapos Unnepsége-1 . a hétköznapokról beszélt idenki. Az elnyomás szomorú ;kőznapjairól, a felszabadító •cok dicsőséges fáradalmairól, a ról és a holnapról. A' munkáról, ly minden jólét alapja. A tunányról, mely nélkül semmi n völhat valóra. Békét pedig k az erő és bátorság adhatja g. A gyáva és ügyefogyott em•eket nem szereti a béke. látorságot és erőt pedig a sza-Iság, az emberhez mél'tó élet Mi ennek birtokéban vagyunk, ünk hát vele. GYURCSO ISTVÁN így kezdték