A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-02-07 / 6. szám

4 szocialista demokrácia elmélyítéséért Antonln NovotnJ elvtársnak, a CSKP Körponti Bizottsága Ülésén elhangzott beszéde mélyrehatóan elemezte hazánk jelenlegi gazdasági helyzetét és bejelentette, hogy Iparunk már április végén teljesiti az ötéves tervet. Ezenkívül foglalkozott a területi átszervezés céljaival, amelynek lényegét a szocialista demokrácia elmélyítésében jelölte meg. De lássuk, mit la jelent ez a gyakorlatban? Tudjuk, hogy pártunk és korthányunk a túlzott központosítás megszüntetésével, a nemzeti bizottságok hstáskörének és felelősségének kiszélesítésével már 1958-ban a szocialista demokrácia fokozott érvényesítésének útjára lépett. Az élet igazolta ezen intézkedések helyességét és ha a nemzeti bizottságok munkájában akadtak is még fogyatékosságok, mégis jelentós előrelépés volt. Napjainkban pedig, amikor egész országunk a szocialista társadalom betetőzésén fáradozik, fokozni kell népünk részvételét a gazdasági élet és államigazgatás irányításában. Ennek egyik eszköze a területi átszervezés, amely a szocialista demokrácle elmélyítésének fő eszközévé teszi a nemzeti bizottságokat. Hiszen rajtuk keresztül csaknem félmillió lakos vesz részt az fillam Irányításában. Ez pedig olyan hatalmas erő, amely képes megoldani a legnehezebb problémákat is, hihetetlenül nagy segítséget tud nyújtani hazánk felvirágoztatásában. A nemzeti bizottságok tevékenysége már ma is kiterjed életünk számos területére. Az új intézkedések azonban még tovább bővítik a járási és helyi nemzeti bizottságok hatáskörét. Nagyobb felelősség fog vállukra nehezedni különösen a mezőgazdaság fejlesztése és a közszolgáltatások terén. Mindkét terület nagyon jelentós: az egyik egész népgazdaságunkra hatással van, a másik pedig a lakosság szükségleteinek kielégítését szolgálja. A nemzeti bizottságok hatáskörébe fognak tartozni a helyi szükségletekre termelő vállalatok, a kulturális Intézmények, iskolák stb. Mindez azt bizonyltja, hogy a területi átszervezés nem csupán adminisztratív intézkedés, amely nagyobb járásokra, kerületekre osztotta az országot, hanem a belső tartalom, a lényeg megváltoztatására törekvő lépés, amely a szocialista demokrácia elmélyítését szolgálja. A nemzeti bizottságok pontos meghatározása még nem ismeretes, de Novotny elvtárs beszédéből megtudjuk, hogy az eddigitől sokkal nagyobb jelentősége lesz a plénumnak és az albizottságoknak. Az eddigi gyakorlattól eltérően a képviselőkből álló kétharmad mellett az albizottságoknak egyharmadát, kiváló szakemberekből, kultúrmunk&sokból, szövetkezeti elnökökből, stb. kell megválasztani. Az albizottságok vezetője a nemzeti bizottság tanácsának egyik tagja lesz. Eddig gyakran előfordult, hogy a nemzeti bizottságok alkalmazottai nem vették figyelembe a bizottságok határozatait és igy a választott szervek fölé kerekedtek. Az új intézkedések ennek is elejét veszik azzal, hogy a nemzeti bizottságok osztályvezetőire kötelező érvényű lesz a bizottságok határozata is. Ez elősegíti .alkotó kezdeményezésük kibontakozását. Ha a területi átszervezés nyújtotta lehetőségeket mindenütt kihasználjuk, ha egybehangoljuk az egyén, a falu és a járás érdekeit az egész ország érdekeivel, ha Igazán a legmegfelelőbb, legképzettebb, gazdag tapasztalatokkal rendelkező embereket állítjuk a vezető helyekre, a mélyreható változások minden bizonnyal meghozzák fejlődésünk meg -gyoruslásit. Hazai visszhang Hazánk dolgozói a gyárakban, üzemekben, egységes földműves szövetkezetekben és a hivatalokban egyaránt nagy lelkesedéssel tárgyalták meg Hruscsov elvtárs előadói beszámolóját és a világ összes parlamentjeihez intézett békefelhívását.