A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-03 / 1. szám

'JIRÍ WOLKER Ez nem Faust szobája, hol elátkozott lelkek randevúja r ez röntgen gép, mit a XX. század mágiája szépít, az ibolyántúli tény húson, hártyákon, izmon áthatol, s miilt kulcsra titkos írás a test megnyíl és válaszol, mert lélek mar a test, amelyen írott üzenet, hogy bajra-o, örömre az ember született. :— Oly nehéz a mellem, doktor úr, ólom van benne s kígyók raja szúr, nyissa ki testem, e fénytől szétterül, s mondja meg nekem, mit lát ott belül. — i— Tüdődet látom munkás, a tüdőd falát, melyet gyár füstje, korma feketít s hallom transzmissziók, gépek sikító zaját, hogy a sezgény csak kínlódásra, gondra születik. Tüdődet látom munkás, a tüdőd falát, amelyet gümőkór és éhség felzabált. Meghalsz, — — Betegség, halál — tudom nehéz teher, d ennél is rosszabb, mi keblembe szúr, mélyebbre vesse fényét doktor úr, nyissa ki testem, e fénytől szétterül; s mondja meg nekem, mit Iát ott belül. — — A szíved látom munkás, ott a szívedet, ez eltiport magot, mely kalászos vággyal integetve vert, arra, hol egészség, szerelem, élet világa vár, hol asszonyra, gyerekre, hű társra lelni nem nehéz, hol értük meleg cipóvá változhat a kéz s közös asztalnál morzsáit behinti napsugár. A szíved látom munkás, ott a szívedet, mely minden terhet könnyebben vihet, mintsem hogy éljen szeretetlenül. — — E kínt is ismerem régen doktor úr, de kutasson fényével a mélység árka közt, hol legnagyobb s legszörnyűbb a súly. Nem bírom el már. Tudom, ha még tovább feszül, ha kihull belőlem, felfordul a föld. — — Gyűlöleted ég ott szegény legbelül. (Monoszlőy M. Dezső fordítása) tisztánlátásomat. kádervéleménye, foltok vannak bbbbh®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®»®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®!! tói elkényeztetett fiatalember szerepét. Az ő jelenlétében bizonyos nők egyszerűen elvesztették a fejüket — szóval ellenállhatatlan volt. Am, ha ilyen feladattal bízták meg, mindig szerencsétlen embernek tartotta magát. Az ilyen munka nemigen volt ínyére. — Mit kell kideríteni? — kérdezte Cagolov. — Egyelőre jó lenne megtudni, mit szokott csinálni Marija Jurjevna. — Lenne oly szíves pontosabban körülírni ? — Azt mondják nagyon szeszélyes, különc nő. Nézzen körül, mit jelent ez tulajdonképpen. Mellesleg állapítsa meg, nem maradt-e utána a lakásban gumikesztyű, különböző fiolák, s ehhez hasonló dolgok. Állapítsa meg azt is, nem tartott-e fenn kapcsolatot állatorvosokkal. Ámbár mindez nagyon valószínűtlen. A' legfontosabb az volna, ha megtudná, hogy most hol lehet Pállfy gróf. — Engedelmével eltávozom. — Kérje meg nevemben Susztov alhadnagyot, hogy vigye ki magát kocsival a helyszínre, s vegyen ő is részt a házkutatásban. Cagolov a megbeszélt helyen várta a bolgár esküdteket. A népi milícia parancsnokságáról kellett volna jönniök. Egyelőre várattak magukra. Susztov mélyen hallgatott, s igen rosszkedvűnek mutatkozott. Az ezredes ez alkalommal nem is beszélt vele, csak ráüzent, hogy vegyen részt a tervezett házkutatásban. Legalább Cagolovnak szerette volna tudtára adni, Furcsa hivatal Nem szeretek hivatalokba így történt. Az üggyel eljárni. Nem szeretek hivat a- késtem. Régen el kellett volna los ügyeket intézni, mert csu- már intéznem, pa bürokrata ül ott a zöld - Na, mondom magamban asztalok mellett, akik csak - ha most bemegyek ezzel a megkeserítik az ügyfél életét, hivatalba, a késésért megka-Humoros leírásokból ismerem pom a magamét. A velem kapókét meg rémes elbeszélések- csolatos legbékésebb jelző a böl, hogy micsoda dolgokat esi- lator lesz! náltak emberekkel és hogy Egyszóval féltem, de azért hány gyanútlan polgártárs ka- bementem, mert az ügy nem pott idegösszeroppanást a ve- tűrt halasztást. Pénzbírság velük való érintkezések folyamán, szélye fenyegetett, ezt pedig Pedig mostanában sokszor nem engedi meg a jövedelmem, találkozom velük, mert egy na Ha-ha-ha, a hivatalnak nem gyobbszabású dolgot intézek, volt szerencséje. Idősebb nő sok okmány, aláírás, pecsét fogadott, ö vette át az ügye • meg miegyéb szükséges hozzá. met. A késést meg sem említs az a legérdekesebb, hogy telte. Söt udvariasan viselke- nem tudom miért - ál- dett velem szemben. Azonban nok módon rá akarnak szedni, nem téveszt meg. Valószínűleg becsapni és elhomályosítani a nem egészen kifogástalan a - Halló, Halló! Ralié, Ralle! - hangzott az éterből a német rádióadás. — Hier Rinne... Aztán szünet, s újra: — Fünf Hufeisen von einem Pferde. Néhány perc múlva jött a válasz: - Halló, Halló! Rinne... Hier Ralle ---(Szünet) Bagger Dank.. Babin levette füléről a hallgatót és megtörülte szemét. Bagger Dank? Csak ennek az egy mondatnak volt, ha valóban volt valami értelme. Emiatt folyik az egész érthetetlen üzenetváltás. Minden új adás alkalmával, egy újabb mondat, de csak egy. Vajon mit jelent? Köszönet az árokvájóért? így nincs semmi értelme. E következtetés után Misa fellapozta a jegyzőkönyv megfelelő helyét, és feljegyezte a vétel pontos • idejét, a hullámhosszat és a rejtjelzett szöveget. * * * - Engedelmével, ezredes elvtárs, beléphetek ? NY1KOLAJ ATARQV (13. folytatás) — Tessék, Cagolov! — Parancsára megjelentem. Vatagin végigsimított halántékán. Aztán felkelt és félretolta a széket. — Cagolov elvtárs, menjen el Ordicevová utolsó lakására. — Nincs ott. Tegnapelőtt már megállapítottuk. — Tudom. De ott van a barátnője, Kostjenkova. Hajtson végre házkutatást. Vigyen magával egy-két bolgár elvtársat, s aztán okosan intézze a dolgot. Elnevette magát a kapitány szomorúsága és kedvetlensége láttán. Nehezen talált volna más tisztet ilyen kényes ügy levezetésére. Cagolov mindig jókedvű volt, s jókedve mintha ragályos lett volna. Azonfelül egy rendkívüli jó tu1

ajdonsággal rendelkezett: maaabiztos, fesztelen fellépése volt. A szolgálat érdekében tudott kedvesen mosolyogni, még akkor is, ha semmi kedve nem volt rá. Olykor nagyszerűen megjátszotta az asszonyok—bi—