A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-07-19 / 29 - 30. szám

A szekérút A jobbágyokkal mit sem törődő uraság majdnem felfordult kocsijával a saját faluja közepén. Azonnal hívatta a bírót. — Miféle ostobaság az- — kérdezte dühösen —, hogy a legnagyobb sár­ban, a legdűlösebb helyeken van a csapás a falutokban, miért nem vág­tok új, jobb utat? — Nágyságos uram! — mentege­tőzött a bíró —, eső után az első szekér ezeknek a kátyúknak vágott nyomot. A többi szekér aztán így gondolkozott magában: tört nyomon járni könnyebb, mint újat vágni, és aztán én vágjak nagy keservesen új utat azért, hogy más ember köny­nyebben járhasson utánam? így aztán mindegyik az első után ballagott. S ámbár a kocsik felfordulnak, a lo­vak dülöngélnek, a kerék törik, és a hám szakad, arra jár mégis az egész falu. Valljuk meg őszintén, hogy gyak­ran így gondolkozunk mi is, amikor ellene vagyunk az újításoknak! FÁY ANDRÁS HAJNAL ANNA: ÜSZÖLECKE Vízben lenni jó dolog, csakhogy úszni nem tudok. Tud a béka, tud a lúd, még a kis kacsa ls tud, tud a játékkacsa is, könnyű, fenntartja a víz. Mégy a vizbe egy-kettőre, lábat össze, kart előre, feszesen szét a karod, úgy megy, ahogy akarod! Ne félj, foglak, így ni, látod, itt a kacsa, a barátod! Vízlmúvész vagy te már, de ő különb náladnál. Nézd, tótágast áll a vízben, farka áll ki, meg se billen, most suhogva felmerül, diadallal néz körül. Gyekoroliad, te is tudd, amit tudhat kacsa, lúd, hisz már most is többet tudsz, fára mászol, könnyen futsz, magasabban repülsz náluk, elhagyod a tudományuk. Most még ö a mestered, siess, versenyezzetek; fürgén evez piros lába, billeg zöldes bóbitája, piros csőre hogy ragyog — elkapott egy szúnyogot. A nyúl és a kék káposzta Szaladt a nyúl az úton, és néze­getett jobbra-balra, hogy valami jó étket találjon. Egy kert kerítésén bekukucskálva, igen szép kék ká­posztát látott. Nagyon megkívánta a jó falatot, de a kerítéstől nem fér­hetett hozzá. Hiába tekingetett, hiá­ba kerülgette körbe a kerítést, nem talált rajta rést, hogy beugörhasson a káposztáért. Arra jött egy róka, látta, hogy né­zeget a nyúl befelé a kertbe. Meg­kérdezte tőle: — Miért nem még be a kertbe ? Nézd, milyen szép kék káposzta te­rem itt, ne hagyd, hogy más legelje le. A nyúl szégyellte bevallani, hogy nem fér hozzá a káposztához, és így beszélt: — J61 láttam én is a kék káposz­tát, de nem kívánok belőle enni. Már megcsömörlöttem a káposztaevésben. De te meg miért nem mégy be azo­kért a szép szőlőfürtökért? — Én is úgy jártam, ahogy te. Nem akarok enni a szőlőből, mert még éretlen, beteg lennék tőle. Mind a ketten abban a hiszemben mentek el, hogy. a hazugsággal meg­mentették a becsületüket. HELTAI GÁSPÁR 1 2 3 4 .1 "I • ? 8 9 11 1 13 14-15 16 • • L | | LÄSZLÖFFY ALADÁR: Vár a vakáció i Azt üzenik a halászok ' Meg a favágó munkások, \ Akik hegyi patakokba • Tutajokat eregetnek": Hogy a folyók melegednek • •. Azt üzenik a kertészek: A madarak segítettek! Amíg a barackok értek Gyümölcsösből hernyót ettek. Ne legyen kifosztott fészek! Azt üzenik a kalászok: Elhullott a gép alá sok Ügyetlen kis testvérkéjük, Ne hagyjuk ott egereknek. Szedegessük, gyűjtsük össze Sok kis magból majd az őszre Iskolában tízórázni Cipó sül a gyerekeknek. MI VAN A VONALAK MÖGÖTT? Megtudod, ha az l-esekkel jelölt területe­ket barnával, a 2-seket sötétzölddel, a 5-asokat világoszölddel, a 4-eseket sötét­kékkel, az 5-ösöket égszínkékkel a 6-oso­kat világoskékkel kiszínezed! Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Nem rég került az égre. 6. Fér­finév (egy magánhangzó nélkül!), 8. Kesergő. 10. V. A. 11. Még egy c-vel kávéalja. 12. La..., (csónak). 13. Igekötő. 14. T-vel katonaiskolás. 15. Gumi. 17. Hangok a zenei hangsor­ból. FÜGGŐLEGES: 1. Finom szerszám. 2. Csata. 3. Még egy 1-lel vágóeszköz. 4. L. D. 5. Név. 7. Ma sokat beszélnek róla. 9. Vissza: énekei. 12. Durva liszt. 14. Vissza: lyuk (népiesen). 16. Ezzel kezdődik a zenei hangsor. 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom