A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-07-19 / 29 - 30. szám

Népművelési tanácsadó A. IV. Országos Magyar Szavalóverseny legjobbjainak megjutalmazása A szavalóverseny egyik győztese Kö§iünjiik iH'Sitek Immár hagyományossá vált, hogy Ko­máromban, Jókat szülővárosában évenként összejöjjünk, és szívet melegítő ünnep­séget rendezzünk — a magyar sző ünne­pét, országos szavalóversenyét. A rege szerint valamikor nagyon régen a gyermek Pindaroszt, amint lepihent egy lombos fa árnyékában, elnyomta az álom. Olyan édesen aludt, hogy a szája is tátva maradt a gyönyörűségtől. Egy eltévedt méhecske addig röpködött a virágok és az alvó gyermek között ide-oda, amíg nyi­tott száját tele nem hordta mézzel. Azóta ömlött — a rege szerint — Pin­darosz ajkáról a méznél is édesebben a szó. És a mese Komáromban, a IV. Országos Szavalóversenyen szemünk láttára ismét valóra vált. A gyermek-szavalók szájából ez év június 16-án és 17-én pindaroszi szépséggel ömlött a szó. A méhecske, mely ide-oda szállt és telehordta gyermekeink nyiladozó ajkát édes mézzel — szocializ­must építő boldog jelenünk. A szó, mely két napig zengett a színvonalas versenyen édes volt, mint a méz, majd lágy, mint a rózsaszirom, és nemegyszer szilajon harsogó, mint a fergeteg. A való élet tükrözése volt ez, igazi mű­vészet, melynek igazáért, valóraváltásáért, a Szép mindent lenyűgöző erejével harcol­tak a komáromi IV. Országos Szavalóver­seny résztvevői. Az előadók szavainak muzsikája a költői lelkesültség olyan ra­gyogó fényével világította meg az irodal­mat, amire csak a lelket formáló művészi beszéd képes. Művészi előadásuk érzé­-seinknek nem egy húrját, hanem a húrok egész rendszerét pendítette meg. A sza­valók jóvoltáról a hangulatok, érzések va­lóságos akkordja zendült, mélyebben, ma­radandóbban vésve lelkünkbe a gondolat igazát. Ez kell most minden embernek! Mély­szántás, hogy gondolatvilágunk új szelle­mi értéket teremjen. Erről beszéltünk a szocialista kultúra kongresszusán Prágá­ban. Ez a rayol-eke a szépen mondott szó, mely ha beleszánt lelkünkbe: ősi gyöke­réig feltárja, napvilágra hozza az értékos réteget, megújítja a talajt és bőségesen termékennyé teszi. Ezért rendeztük a IV. Országos Szavaló­versenyt. Ezért mondták oly szívhezszó­lóan azt a kedves mesét, mely mindnyá­junk szemébe könnyet csalt. Azért mondták József Attila Kései siratóját, hogy mindenki megérezze: ez vagyok — ennyi az erő bennem, és ilyenné akarok válni: szebbé, jobbá, becsületesebbé. A verseny résztvevőinek ezért az áldo­zatos munkájáért köszönetet mondunk. Mózsi Ferenc, a IV. Országos Szavalóverseny rendezőbizottságának elnöke Ki a felelős a helyi népkönyvtárak köny­veinek beszerzéséért, s milyen anyagi forrá­sokból bővíthető a könyvalap? Az utóbbi időben többen felvetették ezt az érdekes és ugyanakkor komoly kérdést. Fő­leg azok a könyvtárosok tulajdonítanak nagy fontosságot ennek a problémának, akik tel­jes mértékben ismerik a könyvtárak külde­tését, s akik e téren lelkiismeretesen, nagy ügyszeretettel kívánnak dolgozni. Hegedűs Ferenc, oroszkai könyvtáros pl. panaszkodva ír arról, hogy az ottani HNB nem akarja gazdaságilag segíteni a helvi népkönyvtárat, bár szerinte — a könyvtárra fordítandó ösz­szegből el tudná látni a könyvtárat kb. két évre megfelelő szakirodalommal. Vélemé­nyünk szerint Hegedűs Ferenc panasza jo­gos. nézete helyes. Ugyanis a nemzeti bi­zottság — ahogy a Népművelési tanácsadó harmadik cikkében írtuk — felelős a falu kulturális életének teljes mértékű kifejlesz­téséért, a népművelési intézmények, tehát a népkönyvtárak munkájáért, tökéletes fel­szereléséért (adott esetben a könyvek beszer­zéséért) is Amint látjuk a nemzeti bizott­ságokról szóló törvény általános része is hangsúlyozza a nemzeti bizottságok felelős­ségét a kulturális élet (beleértve a könyv­tári munkát is) minden szakaszán. Ha azon­ban tovább megyünk és megnézzük az Isko­laügyi és Kulturális Megbízotti Hivatal 63 761-53 számú rendeletének a helyi nép­könyvtárak alapszabályával foglalkozó részét, megállapíthatjuk, hogy ez a feltevés még in­kább helyes. Ugyanis az alapszabály kimond­ja,- hogy a helyi népkönyvtár működésével kapcsolatos költségeket (a könyvtáros jutal­mazása. könyvvásárlás, újságelőfizetés. az épület karbantartása, a könyvtári felszere­lések beszerzése stb.) elsősorban abból a járulékból fedezik, amit a HNB a népkönyv­tárnak az előterjesztett és ióváhagyolt te­vékenységi terv, valamint költségvetési ja­vaslat aiapián nyújt. Az alapszabály továbbá azt is kimondja, hogy a könyvtár tevékeny­ségéve! kapcsolatos kiadások (könyvvásárlás, az épület karbantartása, újságelőfizetés stb. stb.) meqtéritését a szövetkezet és más szer­vek is elősegíthetik, amennyiben a- helyi népkönyvtár segít e szervek feladatainak tel­jesítésében. Végül a kiadások fedezésére szolgálnak még a könyvtár tevékenységéből származó bevételek, valamint ajándékozásbői. hagyatékból származó bevételek, s esetleg a járási népkönyvtár juttatásai. Az előbb említett járulékok alapján tör­ténő könyvvásárlásért a helvi népkönyvtár vezetője a felelős, aki a járási népkönyvtár által irányított bevásárlási terv keretében úgy végzi a könyvvásárlásokat, bogv a helyi népkönyvtár lehetőleg kielégítse a község, illetve a város lakosainak kulturális igénveit. íki) e "j > —-if/ e. r ez / r r ~ , ^ Üdvözöljük a baráti Lengyel Népköztársa­ságot E nrpókban ünnepli a testvéri Lengyel Népköztársaság fel­szabadulásának 15. évfordu­lóját. A szabad lengyel nép boldogan éli napjait független hazájában. Képünkön: vitorlások a Visztulán

Next

/
Oldalképek
Tartalom