A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-07-05 / 27. szám

Madame Curie Huszonöt éve, 1934 nyarán halt meg Madame Curie, a rádium és a rádióaktivitás felfede­zője. . Az Idő távlatában egyre nemesedő vonásai tisztán és büszkén mutatják egyik legnagyobb kortársunk igazi életét: az asszonyét, aki ($ tudományt keltett életre, és új fegyvert ková­csolt egy szörnyű betegség ellen. Cári elnyomatás alatt szenvedő lengyel földön szUJetett. Apja, Wtadyslav SModowski közép­iskolai matematikai tanár, anyja egy lengyel kisnemes leánya. Varsóban 1§67 november 7-én szifletett a kis Mania — Maria Sklodowska — a későbbi Madame Curie. Huszonnégy éves korában Párizsba került és a Sorbonne természettudományi karán tanul. Szenvedélyesen szered a műnkét, a laborató­riumok csendet és figyelmet parancsoló llgkörét. Egyszerre két llcenciátust szerez: H83-ban az elsőt a fizikai , 1894-ben a másodikat a mate­matikai alapvizsgán. 1894 tavaszán megismerkedik Pierre Curie-vel. a zseniális tudóssal Egy év múlva feleségül megy hozzá. Következő állomás a doktorátus. Üj Ismeretlen területnek lát neki Becquerel tanár asszisztens­nője, Madame Curie. Honnan jön az az energia, amelyet az uránium vegyületei sugárzás alak­jában állandóan kibocsátanak? Nyolc évig tart az Ideghéború a természet tltkfiért. A házaspár együttes munkával lát neki a feladatnak. Saját megtakarított pénzükből hozatnak Joachlmsthal­ból szurokércüledéket, a fizikai intézet udvarán dolgoznak egy őcska barakkban. Évek hősi mun­kájával közelítik meg a titkot, s egyre tömé­nyebb, egyre nagyobb rédiumtartalmü anyagok sorakoznak az öreg munkaasztalon. 1902 a győ­zelem éve: sikerül egy tizedgramm tiszta rádiu­mot előállítani. Madame Curle elvégzi az üj elem atomsúlyának első mérését. A természet titkait fel tudták fedni, a ter­mészeti erőket le tudták győzni, de a minden­napi kenyér csatajában sokszor vereséget szen­vedtek. A francia állam rendületlenül havi öt­száz frankra értékelte Pierre Curie munkáját. A házaspár tanítással keresel meg kenyerét s szabad óráit a barakk laboratóriumában tölti. A rádium pontos adagolásán dolgoztak, amikor a katasztrófa bekövetkezett. 1906. április 19-én egy társzekér halálra gázolta az utcán Pierre Curiet. A fekete gyászruhás asszony folytatta a munkát, férje örökébe lépett a tanszéken is. Egyedül élt, egyedül dolgozott, egyedül harcolt. Sikerek és megpróbáltatások évei sorén vizs­gálta felfedezését, a hazájáról elnevezett új elem, a polónlurn tulajdonságait, új eljárást ve­zetett be a rádium adagolására," elkészítette a rádium első nemzetközi miotamértékét. Amikor 1914-ben kitört a világháború, Madame Cune a tudomány partlzánharcosaként vett részt a küzdelemben: autóra szerelt röntgengéppel járta a front mögötti területeket. Emberek százainak életét segített megmenteni. Huszonöt éve, 1934. júüus 4-én hosszú beteg­ség utftn meghalt. Az orvosok vészes vérsze­génységet állapítottak meg. Okozója: a rádium. A sugárzás, amely ellen sohasem védekezett. Idézte eló a szervezet összeomlását. Győzött a halál, de Madame Curie emléke el­vakító, örök fénnyel sugárzik, mint az az anyag, amelynek titkát ő fejtette meg. K. R. MarlcCurie. Iréné leányával, Joliot-Curie feleségével Szép Helena Siereti Hl epret Helenka bájos teremtés! Bár kissé kacér és szeszélyes, mégis nagy népszerűségnek örvend. Helenka, kedves olvasóm, nem azo­nos a trójaiak ledér Helénájával, a tíz évig tartó görögztrójai háború okozójával, akinek Homérosz hírnevét köszönheti. Helenka hét­éves csimpánzhölgy és Hurvineknek, a kilenc éves csimpánzflnak hűséges társa. Mindket­ten a prágai állatkert lakói, és ketrecük előtt nap mind nap tömegesen várakoznak, hogy a csimpánzok csínyjein mulathassanak. A város peremén, a Moldva folyó széles völgyében, a trójai magaslat egyik katlan­szerű mélyedésében — az aranyos város barokk gyöngyszemének, a trójai kastélynak tőszomszédságában terül el Európa egyik legfiatalabb állatkertje. Kapuján belSpve hatalmas nyíl ötlik szemünkbe, és mutatja az irányt: az út jobbra fel a himalájai med­vékhez és a fókák tavához vezet. Innen már csak néhány lépés Helenka .és Hurvínek ketrecéhez, ahol a hódolók — minden tila­lom ellenére — csokolMé bonbonnal, na­nukkal, cseresznyével és eperrel etetik ked­venceiket. Szerencse, hogy nyár van, és így az illegális etetés során csimpártzék orvosi­lag is engedélyezett csémegéhez jutnak. A szabadon élő csimpánz ugyanis vegetá­riánus. £s most képzeljük el, mi történne, ha a látogatók Helenkát és Hurvíneket füs­tölt szalonnával, csabai kolbásszal és főtt csülökkel traktálnák. Hurvínek az ebédnél igen udvarias legény. Hélenkának málna­szörpöt önt, és ebéd után slegít az edények eltakarításában — egyszóval „mintaférj". Elbúcsúzom Helenkától meg hü párjától, s máris a második számú kedvencnél, a bar­namedvéknél vagyok. Mackóik nagyon já­tékos fickók! Birkóznak, hemperegnek és hi­hetetlen ügyességgel másznak fel a köves udvarukon búslakodó csupasz fára. Szorgal­muknak hire kelt. Mert ők bizony igen szor­galmasak, sőt mondhatnám szorgalmasab­bak, mint annak idején a rezidenciájukat építő cég alkalmazottai voltak, akik túlsá­gosan spóroltak a betonnal. Dörmögőék ész­revették a betonozás hiányosságát, és rög­tön nekiláttak egy földalatti barlang kivá­jásához. Hiába, a medvék a téli álomhoz szükséges rejtekről sem feledkeztek meg! Nagy elefánt és kis emberek

Next

/
Oldalképek
Tartalom