A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-11-22 / 47. szám

A modern tudomány ma már meg sem lehetne elektronikus számológépek nélkül. Köztudomású, hogy a szputnyikok és lunyikok kibocsátásához szükséges csillagászati számításokat szintén ilyen gépeken végezték. Kevesebben tudják azonban, hogy az elektronikus számológép idegen nyelvű szövegek lefordítására is felhasználható. Ez sokak szemében szinte hihetetlennek tűnik, hiszen a fordítás eddig kifejezetten szellemi munkának minősült, és azt hittük, hogy ez mechanikus eszközökkel nem végezhető. Pedig itt is „mindössze" arról van szó, hogy a nyelvtannak szabályai vannak, amelyekre a gépet — képletesen szólva — „megtaníthatjuk", egy megfelelő program kidolgozásával. Amire még szükség van, az egy gépesített szótár. A gép fordítás közben lényegében ugyanazt a módszert követi, amit az ember, amikor fordít: az idegen nyelvű szöveg egyes szavait kikeresi a szótárból (a szótár természetesen lehet a fordító emlékezőkészsége, memóriája is); a keresés közben felhasználja az idegen nyelv alaktanát, tehát a szó előbb a szótő szerint keresi ki (gondolatban elhagyja a sző végződését), majd ha a szó jelentése megvan, a végződésnek megfelelően megadja a sző végleges jelentését; végül a mondatszerkesztés szabályai szerint összerakja a mondatot. Nos, lényegében ugyanezt teszi a gép is. A kétnyelvű szótárt a gép nagy kapacitású memóriaegységében helyezik el. Ez a jelen esetbemegy elegendő hosszúságú magnetofonszalag, amelyre az egymásnak megfelelő szavakat megfelelő impulzus-kombinációkkal ugyanúgy veszik fel, mint a zenét a rendes magnetofonra. A viszonylag kisszámú nyelvtani szabályt (amelyekre azonban sokszor szükség van) a gép gyors memóriájában például a forgó mágneses dobon tárolják Az idegen nyelvű szöveget (amint az ábrákon látható) rendesen írógépen adják be a gépbe. A gép ezután a kapott impulzus kombinációkból leolvassa az egyes szavakat, leválasztja a végződéseket (egyes szám, többes szám aianyeset tárgyeset sth.) és a szótő szerint kikeres a szó jelentését. Ezután ismét előveszi a végződést, megadja a szó végleges jelentését majd a lefordított szőt elhelyezi a memóriájában. Amikor elért a mondat végét jelző pontig, újra előveszi az ilyen módon nyersen lefordított egyes szavakat, és a mondatszerkesztés szabályai szerint rendes mondattá (űzi őket össze, végül egy távirösza.agra leírja a mondatot A BESZM jelű számológépet most már rendszeresen használják arra, hogy szakszövegeket — elsősorban tudományos szöveget — angolról oroszra fordítsanak Az angliai manchesteri egyetem géDén kínai szöveg angolra fordításán kísérleteznek A gép természetesen csak mechanikus fordítást készít, ame'yet lektorálni kell. de a munka legfárasztóbb részét már elvégzi az ember helyett. A fordítógép ma még viszonylag lassan dolgozik: egy közepes hosszúságú mondat lefordításához és leírásához mintegy 3.5 percre van szüksége, míg a gyakorlott fordító ugyanezt kb. 1 perc alatt elvégzi. Ne felejtsük el persze, hogy a fordítást nem külön erre a célra konstruáit fordítógép. hanem számítási célokra szerkesztett számológép végzi. De a gépek működési sebességének növelése és a különleges fordítási célokat szolgáló gépek tervezése e folyamatot legalább százszorosan meg fogja gyorsítani, úgyhogy a gép felhasználása ezen a területen is gazdaságossá válik. Valóban sakkozik! Vannak olyan problémák is, amelyeket napjainkig géppel nem sikerült megoldani. Ennek klasszikus példája a sakkozó automata. Kempelen sakkozó automatájában — mint ismeretes — még egy sakkmester is el volt bújtatva. Az elektronikus számológép azonban valóban sakkozik. Ennek is az a magyarázata, hogy a sakkjátéknak szabályai vannak, amelyekre a gép „megtanítható" azáltal, hogy a szabályokat — ugyanúgy, mint a nyelvtani szabályokat — megfelelő impulzuskombinációk segítségével elhelyezik a gép gyors memóriájában. A sakkjáték igazi problémája abban áll, hogy a játékosnak mindig egy adott helyzetet kell értékelnie: a tulajdonképpeni nehézség tehát a sakkjáték taktikájának és stratégiájának megtanulásában van: a taktika a legközelebbi néhány lépés végiggondol'sát, a stratégia pedig a játszma egész menetének áttekintését követeli meg. A géppel az alábbi módszert követik: Minden eqyes figurának b'tonvos pontszámú értéket tulajdonítanak. Ugyancsak megfelelő pontszámokkal értékelik a sakktáblán látható szabad illetve lekötött vonalakat. Amikor a számológép egy adott helyzetet értékel, tulajdonképpen nem tesz mást. mint a megadott — és ugyancsak a memóriában tartott — pontszámok alapján ténylegesen kiszámítja egyrészt a saját helyzetének másrészt az ellenfél helyzetének értékét, és ezt elraktározza a memóriájában Ezután „végigpróbálja" mindazokat a lépéseket, amelyek az adott helyzetben a sakkjáték szabályai szerint megengedettek, valamint az ellenfél lehetséges válaszlépését is, s az ezekből adődó pontszámokat összehasonlítja egymással. A megteendő lépés az lesz, amelynek e végigszámolt változatokból a legmagasabb pontszáma van. A nehézség itt az, hogy a sakkjáték lehetséges és csak csillagászati számokkal kifejezhető változataiból a jelenlegi gépek memóriájában csak egy kis rész helyezhető el. Ezért a gép egyelőre csak három-négy lépést tud előre végigszámolni. A játék a gyakorlatban úgy folyik le, hogy a géppel — alkalmas billentyűzet ségítségével — „közlik" a partner lépését, mire a gép hosszabb-rövidebb „gondolkodás" után az írógépen jelzi a válaszlépést. Az eddigi kísérletek szerint a gép egyelőre még elég gyenge játékos; „memóriájának" szűk kapacitása miatt a játék stratégiáját még nem képes „áttekinteni". Azt mondhatná valaki, hogy mindez csak játék. De ne felejtsük el: koncertek előtt a hegedűművész is legalább 8 órán át unalmas vagy játékos ujjgyakorlatokat végez (amit persze a közönség nem hall). Nos, amikor az elektronikus számológépet „sakkozni tanítjuk", itt is valami hasonlóról van szó. Mindezek csak gyakorlásszámba menő előzetes kísérletek — a kezdet, amely inkább csak ízelítőt ad a gép felhasználási lehetőségeiből. Az elektronikus számológépek igazi jelentőségét a termelési folyamatokban való közvetlen felhasználásuk adja meg; ez a termelés technológiájában a sző legteljesebb értelmében forradalmi változásokat hoz majd létre. E lehetőségeknek a felkutatása önmagában is szerfölött nehéz tudományos problémát jelent, amellyel szerte a világon tudósok százai foglalkoznak. A legfontosabb ilyen felhasználási terület a gyárak teljes automatizálása. A legutóbbi moszkvai nemzetközi számológépkongresszuson a szovjet tudósok megvitatták például azt is, hogy hogyan lehetne az elektronikus számológépeket a nagyon bonyolult kohászati munkafolyamatok irányítására is felhasználni; más szóval, hogyan lehetne az elektronikus számológépek segítségéve! egy nagyüzem főmérnökének a munkáját gépesíteni, teljesen kiküszöbölve még az ember irányító tevékenységét is. TARJÄN REZSŐ. a műszaki tudományok doktora „M—2" szovjet szerkesztésű kisméretű elektronikus számológép. Másodpercenként 3000 számtani műveletet végez. A gépet két ember kezeli 10