A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-11-22 / 47. szám

Körök tanfolyamok A CSEMADOK járást vezető­sége az érsekújvári járásban is megkezdte a szlovák nyelvtan­folyamok szervezését. Kürtön a helyi szerveknél nem nagy megértésre találtak; ellenben Für községben a helyi szer­vek kérték fel a CSEMADOK járási titkárságát, hogy segít­se elő községükben a nyelv­tanfolyamok megszervezését. Az ógyallai járásban: Ma­daron, Hetényben, Martoson, Izsán és Virten szlovák nyelv­tanfolyamok nyíltak. A Virten jelentkezett tizenhét hallgató közül tizenhat az egységes földműves szövetkezet tagja. Tu íló hí tói n k írják A CSEMADOK andódi helyi csoportja földrajzi kört szerve­zett. A kör tagjai Kis Lajos, újvári tanár vezetésével tanul­nak. Elhatározták, hogy később majd csillagászattal is foglal­koznak. Partosújtelepen, a Komárom melletti kis településen rend­szeres népművelő munka folyik. A négyszázhúsz lakosú kis­községben egy-egy előadáson legkevesebb negyven-ötven em­ber jelenik meg. A legutóbb Fellegi István, a komáromi Te­rületi Színház igazgatója tar­tott értékes előadást, Betekin­tés az atomok világába címmel. A tornóci, negyedi és szelő­cei helyi csoportok a csehszlo­vák-szovjet barátság hónapjá­ban Osztrovszkij Az acélt meg­edzik cimü regényéről, a vere­bélyi járásban: Csifáron és Mo­hin Borisz Polevoj Egy igaz ember című regényéről szervez­tek irodalmi esteket. Léván a CSEMADOK által rendezett A holdhoz cimü nép­művelő előadásnak százharminc hallgatója volt. Az elégedett hallgatóság kérte, hogy rend­szeresen szervezzenek hasonló értékes előadásokat. -td-Színjátszóink munkájáról A nyitrai kerületben is megrendezik a tél fo­lyamán a legjobb színjátszó együttesek kerületi szemléjét. Eddig kilenc csoport nevezett be a következő színdarabokkal: Vágsellye a „Bubo­rékok"-kai, Mohi a „Nyolc hold föld"-del, Nagykér a „Két évi mátkaság"-gal, Deáki az „Ingyenélők"-kel, Kálna „Az utolsó férfi"-val, Hetény a „Húsz év után"-nal, Garamgyörgy a „Fehér Anná"-val, Csúz és Tardoskedd a „Mi­kor a hárs virágzik" című színművel. A szín­játszó csoportok már megkezdték a próbákat és szorgalmasan dolgoznak, hogy a szemlén sikeresen szerepeljenek. -t-Mire készülnek Losoncon? A CSEMADOK losonci helyi csoportja az utóbbi időben igen nagy aktivitást mutat. Ez a megállapítás nemcsak a műsoros estek szer­vezőire, rendezőre és szereplőire vonatkozik, hanem az egész CSEMADOK-tagságra, sőt a kí­vülállókra is, mert hiszen hiába dolgozna a kultúrgárda, ha nem lenne közönsége. Márpedig a losonci közönség érdeklődő és hálás. Kovács Kató művésznő, a losonciak kedves Kató nénije, aki időt és fáradságot nem saj­nálva már évek óta neveli, oktatja a losonci műkedvelő színjátszókat, most ismét új, nem könnyű feladatot vállalt. Ő rendezi a Bástya­sétány 77. című Eisemann-operettet. A három­felvonásos, mai tárgyú operett próbái már tel­jes iramban folynak, a bemutatót november 26-ra tervezik. A losonciak elhatározták, hogy a Bástyasétányai vesznek részt a kerületi versenyben. A másik darabot, Vészi Endre Titkárnő című ugyancsak három felvonásos drámáját, amelynek a próbái Emlékezzünk 1937. október 23-án történt Kassán, hogy a déli korzó idején kiállt a színház kiskapujába Pintye Lajos, az akkori kassai színtársulat szí­nésze. Levetette kabátját, felgyűrte ingujját, és így kiáltott: — Nézzék, uraim, ez a magyar színész feor­sa. Huszonöt évi becsületes munka ut«-* erre jutottam. És mielőtt még bárki is a közismert színész­hez léphetett volna, Pintye Lajos felvágta áz ereit. így szólt az újságtudósítás, amelyre még ma is jól emlékszem. Az akkor 52 éves színész nagy nyomora miatt követett el öngyilkosságot. Deák Sándor irányításával már folytak, egyelő­re leállították. A szereplök a két darabban nagyrészt ugyanazok és ez felülmúlta volna az erejüket. A gondokat, a nehézségeket viszont ellen­súlyozza a szereplők lelkesedése. Sikerült újabb tehetséges fiatalokat bevonni a szín ját szókör­be, akik - a próbák szerint ítélve — a már tapasztaltabb műkedvelőkkel együtt még sok kedves órát szereznek a losonci közönségnek. ...és a fülekiek? Füleken Kellner Frici bácsival, a helyi cso­port elnökével beszéltem. Már nem sokáig leszek elnök, az évzáró tag­gyűlésen leváltanak — mondja mosolyogva. — Próbálkozzék valaki más, fiatalabb is. A tervekről még Frici bácsi nyilatkozik: — Megvan a féléves tervünk - büszkélke­dik. — A kerületi színjátszó versenyben Kor­nyejcsuk a Nagy műtét cimü drámájával in­dulunk. Azonkívül készülünk Kállai István Majd a papa című zenés vígjátékának előadására. A füleki színjátszók már eddig is jó nevet szereztek maguknak a műkedvelők között. Ed­dig vagy harminc komoly darabbal léptek fel, így a Fehér Annával, Amerika hangjával, A Ludas Matyival, Dankó Pistával, Güll Babá­val, Luxemburg grófjával, Az Ármány és sze­relemmel, a Tacskóval, az Üzenet az élőkhöz és más színmüvekkel. — A mi közönségünk igényes ám — mondja Frici bácsi, és az öreg Roth bácsi, aki éppen a jó munkáért nyert diplomákat keretezi, nagy buzgalommal, helyeslően ráhümmög. — Nekünk nem lehet ám ugyanazt a dísz­letet vagy öltözéket kétszer használni, mert bizony megkritizálják — folytatja Frici bácsi. — Mi azonban igyekszünk helytállni, és fel­készültségben, mondanivalóban is értékeset adni. Elvégre nem hiába vagyunk Vörös Fülek. Ez mindannyiunkat kötelez! — go — Pintye Lajos 25 évig működött az akkori po­zsonyi és kassai magyar színtársulatnál, az utolsó idényre azonban nem kapott szerződést. Az akkori idénybeosztás szerint ugyanis a ma­gyar színtársulat télen nem játszhatott Kassán, a vidéki turnék pedig olyan keveset jövedel­meetek, hogy az új igazgató csak kis száimú társulatot állíthatott össze. Pintye szerződés nélkül maradt. Mindezt lázért is érdemes felemlíteni, hogy most, 22 év távlatából lássuk, milyen volt az élete, a sorsa az első köztársaságban a magyar színésznek. Mennyivel könnyebb, jobb sorsuk van ma hazai magyar színészeinknek, akiket a párt és az állam, egész népünk támogatása és szerető gondoskodása kísér. S. L. LOSONC Időszerű jegyzetek : Egy iíj szó születése A szovjet világűrkuta­tás az utóbbi hónapokban sorozatosan bámulatba ej­tette az §qész világot. A második szovjet holdra­kéta célbaérése, a harma­dik űrrakéta és az önmű­ködő bolygóközi állomás útja, a Hold túlsó, látha­tatlan oldalának lefényké­pezése — ez mind új fo­qalmakkal ismertette meg és gyarapította a tudo­mányt. A csodálatos ese­mények az irodalom és a művészet kiváló alakjait is megihlették. Nyelvük új szóval qazdaqodott: pri­lunyityszja. Maqvarul azt jelenti: Holdat érni, le­szállni a Holdon. A prl­zemlitvszja - földet ér­ni, leszállni ige mintájára képződött. Eqy szó — s mégis kifejezi századunk eddig leqnagvobb tudomá­nyos diadalát. Más nyelvekben, például a franciában is próbálnak új igét képezni a Luna szóból. S ha az új kife­jezés meqhonosul más nyelvekben is, ez az oro­szok, a szovjet nép első­ségét fogja hirdetni. <L> ZALA JÓZSEF Késő ősszel A megdermedt utakra őszi ezüst szitál; így magadra maradva ki tudja, még mi vár? A termő ág csupasz már, szél sodorja gallyát; ha még magad maradnál, zord sors omolna rád. Bár nem hívsz, útrakeltem, mint a vándormadár. Avarborított kerten jövök. Kattan a zár ajtódon, s a kilincshez kettőnknek karja nyúl: ugye, hogy téged mindez nem ért váratlanul? Egyedül vagyunk, csókolj! Nem zörgetnek, ne félj! Csak zárunk rázza kóbor komám, az őszi szél. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom