A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-11-15 / 46. szám

Galina Ulanová és Jurij Zs< Prokof jev Romeo és Júlia balettjében éppen a moszkvai Nagy Színház londoni szereplésekor az angol kri­tika mutatott rá. Az angol kritika akaratlanul is azokat a szovjet szakembereket igazolta, akik a szovjet balett modernizálásán fáradoztak. Igy került aztán vissza Igor Mojsze­jev a moszkvai Nagy Színház ba­lett-együtteséhez mint annak a művészi vezetője. Mojszejev vezetése alatt az együttes egy modern balettel, a Spartacusszaí lépett $ közönség elé, amely forradalmat jelentett a szovjet balett világában. A közön­ség és a 'hivatalos körök bizonyos zavarral nézték. az új kísérletet, amely feloldotta a klasszikus ba­lett-számok (Hattyúk tava, Gizella, Diótörő stb.) kék hüvösségét, és az érzések mellett a szenvedélyek vörös örvényét ls a színpadra vit­te. Mojszejev kísérlete bizonyára nagy haladást és fejlődést jelent a szovjet balett-művészet történe­tében. Kritikusok és szakemberek, Laurie Slbbald a moszkvai Lian Dejde és Julij Algarov szőlótánca nálunk csak úgy, mint Nyugaton, meg vannak győződve, hogy Moj­szejev vezetése alatt a szovjet ba­lett nemcsak, hogy megtartja, ha­nem meg is erősíti elsőségét. És Galina Ulanovához, Maja Pliszeckajához, Raja Strucsková­hoz. Tamara Varlamovához, Jurij Zsdanovhoz új és új világhírű ne­vek csatlakoznak. A moszkvai Nagy Színház balett-iskolájában a kis Laurie Sibbaldon, a csehszlovák, lengyel, magyar, bolgár és román balett-reménységeken kívül ott lesznek a balett-művészet nagy szovjet műhelyében az angol, osztrák, francia, valamint ameri­kai tánctehetségek is! És a moszkvai balett-iskola nem­csak a harminckét szovjet balett­színház együttesét látja el kiváló táncosokkal és táncosnőkkel, ha­nem Nyugat színpadjait ls, hogy a Natalia Ryzenkők mellett a Lau­rie Stbbaldok is hirdessék a szov­jet balett-művészet nagyságát a világ minden táján! —si­äfl y Színház táncosaival próbál Uhláug etindiuL Tamara Varlamova a Spartacusban Tavasszal történt. A moszkvai Nagy .Színház balett-együttese amerikai vendégszereplése során Los Angelesbe érkezett, és az ottani televízió stúdiójában fellé­pésre készült. A próbák során egy tizenhárom éves — Laurie Slbbald nevű — kislány alkalmatlankodott a táncosok között. Rajongó tekin­tettel nézte a szovjet táncosnő­ket, Igyekezett mozdulataikat utá­nozni, és mindezt olyan bájjal és keccsei tette, hogy V. Vasziljev és L. Lavrovszkij felfigyeltek reá. Megengedték, Ihogy velük próbál­jon, sőt. a kis Laurie a televíziós adás során együtt táncolt a szov­jet balett-művészekkel. A szovjet balett-szakemberek el voltak ra­gadtatva Laurie Slbbald tehetségé­től, és megkérdezték tőle, vajon ákarna-e a moszkvai Nagy Szín­ház balett-iskolájában tanulni. A kislány boldogan Igent mondott, Maja Pliszeckaja gyors beleegyezését adta Slbbald mama és papa is. Csupán az amerikai külügyminisztérium en­gedélye lassította le az ügyet, ám ezen nincs és nem is lehet sem­mi csodálkoznivaló, mivel a kül­ügyminisztérium "Hivatalnokai nem mozognak olyan gyorsan és ke­csesen, mint a balett-táncosok. A hangsúly azonban nem ls az USA külügyminisztériumának las­súságán, hanem a szovjet balett vonzóerején van, amely bűvölte a Los Angeles-i Laurie Sibbaldot, aki felismerte és megragadta a ritka alkalmat, hogy a világ leg­jobb balett-iskolájában tanulhas­son. A moszkvai Nagy, Színház ba­lett-együttese szakkörökben, va­lamint laikusok között egyaránt olyan világmárkát jelent, amely­nek párja nincsen! A szovjet balett-müvészet, amelynek legkiválóbb reprezentán­sa éppen a moszkvai Nagy Szín­ház balett-együttese, a klasszikus táncművészet legmagasabb fokát nyújtja. Művészetében párosul a régi hagyemány, a cári imperá­tori balett technikája és fonmamű­vészete az új, szovjet tartalom­mal. amely a gépies balett-tánc­ból egy emberi érzéseket — sze­relmet, gyűlöletet — kifejező drá­mai művészetet hozott létre. A szovjet balett-művészetben az új szovjet közönség már nem lát­ja sem a forradalom előtti cári Oroszország—- balett-táncosnőinek frivolságát, sem a nyugati szín­padok dekadenciáját és foimaszét­hullását. A Szovjetunióban a ba­lett-szakemberek, a táncosok a párt segítségével és a közönség nagv hozzáértésével szerencsésen és tökéletesen egyesítették a ha­ladó hagyományokat a szocializ­must, majd a kommunizmust épí­tő jelen problémáival, és Így aztán a szovjet balett-művészet megér­demelten foglalta el a világ-rang­létrán az első helyet. Igaz azonban, hoqv a hagyományok túlértékelése kissé konzervatívvá tette a szov­jet balettet, amelyre két év előtt Galina Ulanová és Jurij Zsdanov Prokof jev Romeo és Júlia című balettjében

Next

/
Oldalképek
Tartalom