A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-10-25 / 43. szám

f ^eríi vendéglő Fekete fákra zene száll, a lámpa fehér fényt szitál, körötte szúnyog-raj ragyog -keringő, kicsiny csillagok. A kövön forgó tánc lebeg, elámulnak a levelek, pincér fut kék ernyők alatt, gyapoton jár a pillanat. Kacajt terem a lombos nyár, sörhabtól kontyos a pohár, a könnyű szoknya pihelágy, mint bőr alatt a szekfű-vágy. Mesét szór húr és szaxofon, manó ugrál a kisdobon, nyelem a szép est hímporát, súlytalan forgás a világ. S nem zsibbad el a félelem, hűs hajnal-íz leng szívemen, tusázik vele feledés, mégis megpendül, mint a kés. Legyen e szépség végtelen! ne kérje örvény, vak verem, ne tépje förgeteg szele, atompor sose lepje be. Az óhaj konok s gyönyörű, sóhajtja gyártfüst, gyönge fit: víg legyen minden nyárutó, ne verje gyilkos ágyuszó. Távozzon el a rettegés, ösztönben nyíló szenvedés. Légy kegyes hozzánk, holnapunk, hűséges féltőid vagyunk. Torpanjon meg a kerge fagy, minden élőnek enyhet adj, virágnak nedvet, meleget, embernek békét, kenyeret, költőnek tarka látomást, ne idézze az elmúlást, - ne legyen gyász-szín bolondja, mely kedvesét is megfojtja, -szabadságnak adj hatalmat, csillogjon, mint a gyöngyharmat, csók, ízén, tettek sikerén csillogjon» mint a tiszta fény. VERES JÁNOS Egy könnyelmű, de becsvágyó fiatal hivatalnokról szól a történet, aki elhatározza, hogy feiverekszi magát az úgynevezett felsőbb körökbe, és megalapítja karrierjét. Egyszerű és gyors utat választ: elcsábítja a gazdag Brown lányát. Ugyanakkor viszonyt folytat egy boldogtalan házasságban élő, érett asszonnyal is, akibe valóban beleszeret. Azonban ez az érzése jóval gyengébb, mint becsvágya. Elnyomja jobbik énjét, és a gazdag vállalkozó lányát vezeti oltárhcz. Az elhagyott asszony öngyilkos lesz. Három filmfesztiválon reprezentálta e film az angol filmprodukciót, és a kapitalista erkölcsiségre oly jellemző mondanivalójával, haladó szellemével, kitűnő lélektani megfigyeléseivel magas szinvonalat képvisel. Az előadás fénypontja Simon Signorét, ez az egész kiváló művésznő, aki Cannes-ben az asszony szerepével elnyerte a legjobb színészi teljesítmény első díját. Csillagok NYEPRINCEV szoVjet festő képének tárqvát Tvardovszkij híres verses históriájából vette, a Vaszilij Tyorkinból. Vaszilij Tyorkin és társai egyszerű szovjet emberek, akik hősiesen védték hazájukat és leverték a német fasizmust. Hősök a harcban, vidámak a harcok szünetében. Nyeprincev kompozíciója igen élénken emlékeztet Riepin közismert képére: A záporozsi kozákok - válaszolnak a szultánnak. .Ezerkilencszáznegyvenhárom. Egy bolgár városka állomásán görög zsidók transzportját hajtják marhavagonokba. A cél: Auschwitz. A mozgó vonat után egy fiatal német tiszt rohan, míg csak el nem tűnik a szerelvény. Ki ő? Walter nemrég került vissza megsebesülve a keleti frontról, és a városka civil munkásai felügyeletével van megbízva. Elege van a háborúból, unottan végzi kötelességét, és úgy érzi, hogy ő jó ember. Eltompultságából az elszállításra váró transzport fiatal tanítónője. Ruth rázza fel, mikor szemébe vágja, hogy ő sem különb a többi németnél. Ekkor kezd Walter érdeklődni a zsidók tragédiája iránt. Többször találkozik Rutthal, aki megérti Walter cinizmusa mögött rejlő belső harcot. A tiszt meg akarja menteni a lányt, de ez nem hagyja el sorstársait. A vonat elmegy, és Walter a barbarizmus elleni harc aktiv résztvevőjévé válik. K. Wolf, a Defa filmstúdió fiatal rendezője — dr. Friedrich Wolf, a kiváló német író fia — e filmjében nem a fasizmus embertelenségének dokumentumait akarja bemutatni, hanem felhívja a világ értelmes tagjainak figyelmét az embertelenség mindennemű megnyilatkozásának elfojtására. A film a cannes-i nemzetközi filmfesztiválon külön díjat kapott. S1MKÖ MARGIT de karrierje érdekében feláldozza azt. (Haeter Seárs és L. Harvey) Jelenet a Csillagok című filmből (Ruth -Sasa Krusarská)