A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-10-18 / 42. szám

Kenyérszelő Vállvetve küzdöttek Pátray Pál szobra Pátray Pál, szobrász. A Ma kiállí­tásán szerepelt először 1917-ben. Kezdeti expresszimizmusát levetve a klasszicizmus felé fordult. Az éveim oly gyorsan szállnak Az éveim oly gyorsan szállnak, megfognám őket; nem lehet. Csodálkozásra nyíló szemmel nézem, hogy búcsút intenek. Csák szállnak, repülnek könnyedén a véghetetlen ég alatt, előttük nagy-nagy fényességek, hátuk mögött az alkonyat. Szárnyuk alatt az ifjúságom arany-pihéken szendereg, riadt szívvel, szívdobogás sal költögetném: de nem lehet. i A véghetetlen eget nézem, ott szállnak 5k a nap alatt, ott repülnek sötéten, árván a néma-torkú madarak. DÉNES GYÖRGY „Normandie-Nyemen": az elsó francia - szovjet közös produk­ciójú film Egy maroknyi francia repü­lő 1941—42-ben hihetetlen ve­szélyek árán átküzdi magát a német csapatoktól megszállt Európán és eljut a szovjet vo­nalakig. Itt szovjet gépeket kapnak, és megalakítják a „Normandie" nevű vadászrepü­iőrajt. A Nyemen vidékén ví­vott hősi harcaik elismeréséül a szovjet főparancsnokságtól megkapják a kitüntető „Nor­mandie—Nyemen" nevet. Ez a címe is ennek a történelmi francia—szovjet fegyverbarát­ságot megörökítő filmnek, mely Párizsban és Moszkvában egyidőben kerül bemutatásra. A forgatókönyvet a francia Elsa Triolet, a szovjet Konsztantyin Szimonov és a belga Charles S p a a k kö­zösen írja. A franciák néhány színészt és technikust adnak, az oroszok a stúdiókat, a nagy­számú műszaki személyzetet és természetesen a rengeteg statisztát bocsátják a közös produkció rendelkezésére. Két negatívot forgatnak, és míg a szovjet verzióban minden pár­beszéd oroszul folyik, a fran­cia verzióban mindenki a sa­ját nyelvén beszél, vagyis a szovjet pilóták oroszul, a fran­cia pilóták franciául. „Ennek a filmnek roppant nagy az aktualitása - jelentette ki Elsa Triolet francia írónő. - A ma már történelmi táv­latból nézve, a repülőraj tör­ténete rnost kapja meg igazi jelentőségét." De Gaulle tábornok volt az. aki mint, a „Harcoló Francia­ország" mozgalom vezére 1942. január 20-án egy londoni rá­dióbeszédében kijelentette: „A szenvedő Franciaország együtt halad a szenvedő Oroszország­gal. A harcoló Franciaország a harcoló Oroszországgal ol­dalán áll. A kettéosztottságba taszított Franciaország együtt menetel Oroszországgal, mely­nek biztosan sikerül, hogy a mélység sötétjéből felemelked­jék a nagyság napfényéhez." Éppen ez a de Gaulle az, aki mint Franciaország köztársa­sági elnöke, ma egykori halá­los ellenségeinek, a régi, ja­víthatatlan német militaris­táknak a legveszélyesebb tö­megpusztító fegyvereket segít a kezére játszani. Pedig a má­sodik világháború alatt de Gaulle maga is azon igyeke­zett., hogy Németország a jö­vőben soha többé „ne emel­hessen fegyvert a demokrati­kus országok ellen". Talán a „Normandie —Nyemen" emléke­zetébe idézi rnajd a mai fran­cia politikusoknak a Szovjet­unió iránti baráti politika jó hagyományait. — t -Collin hadnagy (Jacques Richard) a harc szünetében szívesen elszórako­zik a csinos, fiatal kantinoslds­asszonnyal .... ... de a harcban lelövik. Szovjet partizánok mentik meg és helyezik biztonságba A film rendezését Jean Dréville (balra) végzi Dainir Vjatyfcs Berehnyikkel. A felvevő gépnél Jean l.aUer (jobbra). Francia és szovjet repiiSök győzel­mes légiharcukat ünnepük egy (rontmőgötti vendéglőben. A szov-' jet tábornok Borisz Babocskin, a francia tiszt Pierre Trabaud. —> A moszkvai „Moszfihn" stúdióban egy idő óta már folynak a közös film felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom