A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-10-18 / 42. szám

Az ízlések különbözők Város épül a tenger fenekén Japán összlakosságának egytizede — jelenleg 9 millió ember lakik a fővárosban, ugyanakkor Tokió területe csak kétszázad része az országé­nak. Egyre több ember költözködik ide és mind több ipari üzem kíván idetelepülni. Ennek az áramlásnak a megakadályozása helyett Tokió te­rületét növelik meg olyképpen, hogy a tenger­öbölből egy részt kiszorítanak és 10—15 méter­rel a tengerszint alatt új várost építenek. Az eredeti elgondolás szerint feltöltötték volna a sekély 10—15 méter mély tokiói öblöt. Ezt a tervet hamarosan elvetették, mivel költségei csillagászati számokra rúgtak. A vízgazdálkodási és a klimatikus szempontok a terv megvalósítása ellen szőltak. Most új tervek készültek, és ennek értelmében, a hollandiai példa hatására, az öböl egy részét 25—30 méter magas gáttal kerítik el. Éz a fal 3—5 kilométernyire húzódna a jelenlegi partvo­naltól. A betonfal a tengerfenék szikla-alapjára épülne, és körülbelül 30 km hosszú lenne. A falon belül maradt tengervizet átemelnék, kiszivattyúz­nák és az iszapos tengerfeneket kikotornák. Eh­hez a gigászi munkához az öböl földgáz-forrásai szolgáltatnák az energiát. A városnak — amelynek egyelőre neve sincsen — a gáton túl saját kikötője lész, kb. 15—20 méterrel a város szintje felett. Elsősorban Ipari jellegűnek szánják, de lakónegyedei is lesznek. Itt az élet semmiben sem különbözik majd a ten­gerszint feletti iparvárosok és kikötővárosok éle­tétől, A várost — ha megépítik — a szárazföld­del aluljárók és vasúti alagutak kötik majd össze. Bár ez a terv lényegesen olcsóbb az eredeti, feltöltést javasló tervnél, mégis ennek megvalósí­tása is hatalmas összegbe kerül. (Die Welt) Cindy, a lángnyelő Cindy tizennyolc hónapos boxerkutya, és igen fura szenvedélynek hó­dol. Míg más kutyák kavics után futnak, addig Cindy tüzet oit és léngoti nyel. Szereti a tüzet, sőt azt is mondhatnók róla, hogy notórius láng­nyelő. Már kölyökkutya korában vonzotta őt a láng, most pedig égő gyufát és cigarettát olt el. Gazdája mosolygó fejcsőválással mondja: „Cindy nem ismeri a.félelmet, és olyan gyors, hogy tűzoltás vagy tüzevés közben meg sem égetheti magát. Valóságos kis ördög." Manónak más a véleménye Maoó barátunk Cindytől eltérően inkább libahúsra vágyik. Októberben indul útnak a komá­romi hajógyár kikötőjéből a második 1200 lóerős személyszállító hajó. melyet szerte az országban és a Szovjetuntóban „MOL 1200 Ks" jel­zéssel ismernek. Ez a korszerűen épített és fényűzően berendezett hajó a hajóépítők városa, Komárno nevét viseli. A hajó legénysége és az üzem dolgozói szoros kapcsola­tot kötöttek. A komáromi hajó­építőknek időnként beszámolnak majd a hajó útjairól és működésé­ről; a legénység tagjai viszont a hajón elhelyezett album útján — amely a hajógyár és a város éle­téből, munkájából, múltjából, jele­néből ad Izeiitőt — az utasok is megismerkedhetnek a komáromi hajóépítők életével. (Hy) Mi az erkölcstelen Spanyolhonban? Nem mindennapi körlevelet bocsátott kl minap Franco fasiszta diktatúrájának egyik legtöbb tá­masza, a spanyol katolikus egyház. „Szilárd er­kölcsi alapokra kell helyezni a spanyol életet" — mennydörgi a toledöi püspök intelme, s nehogy félreértés essék, midjárt fel is sorolja, hogy mely cselekedetek minősülnek erkölcstelennek. Például jegyespárok .halálos bűnt követnek el, ha az utcán karonfogva mennek. Ugyancsak „Igen közei áll a bűnhöz", ha tengerparton, folyóban, vagy uszodában férfiak és nők együtt fürödnek. Azonban minden ledér szórakozások között Is a legveszélyesebb a tánc, különösen az, amelynél a párok átölelik egymást. De ez még nem min­den! Kerülni kell „a bűnre vezető alkalmakat ls", vagyis azt, hogy az utcán kivágott ruhában, vagy ingujjban járjanak ... Ezekután az ember azt hlbetné, hogy a fentie­ken kívül más erkölcstelen dolog nincs is Spa­nyolországban. Mert ugyebár az erkölcsös, hogy spanyolok ezrei küszködnek az éhhalillal, hogy egy év alatt negyven százalékkal emelkedtek a megélhetési költségek. Az is erkölcsös természe­teset, hogy amikor a nyomor és munkanélküliség miatt a munkások és parasztok sztrájkolnak vagy tüntetnek, akkor a legbrutálisabb eszközökkei adják tuídtukra, hogy „erkölcstelen cselekedetet" művelnek. És miért lenne erkölcstelen az a pa­namjzás, amelybe nem is olyan régen magas ál­lású spanyol személyiségek. Is belekeveredtek? Természetesen az egyháznak tetsző erkölcsös cselekedetként értékelendő az is, hogy Franco hata-Icmrakeríilése óta csupán egyetlen madridi kü­lönleges bíróság 150 ezer politikai pert tárgyalt és 60 ezer halálos Ítéletet hozott. A terrorról azonban nem szól a püsoöki kör­levél. Igaz, miértis szólna? Hiszen a körlevélben csak az „erkölcstelenségekkel" foglalkoznak ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom