A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-10-18 / 42. szám

íl I f és ami utána Tizenhárom napig volt Hruscsov az USA-ban, és ez a tizenhárom nap, ahogyan azt a l'Humanité cikkírója találóan Irta — alapjaiban rengette meg Amerikát! Az amerikai sajtó szeptember tizennegyedikén, tehát egy nappal Hruscsov megérkezése előtt Igy irt: „Hruscsovot lábhoz tett fegyverrel kell fogadnunk!" Egy hét múlva azonban a New York Post Igy ir: „Akár tetszik sokaknak, akár nem — Hruscsov bámulatos ember." És a napilapok - cikklóri Hruscsov amerikai látogatását a XX. század legnagyobb történelmi eseményének tekintik. Hruscsov látogatása után pedig Amerika legnevezetesebb kommentátorai igy írtak: „Valami történt ... Megváltozott a légkör, a béke — Igenis, lehetséges! Az egyszerű amerikai kisemberek levelei, táviratai, valamint Claytonnék, Binlckinék és Douglasnék hálateli sorai az igazság felismeréséről tanúskodnak. És vajon kapott-e már valaha államfő szebb elismerést, mint Hruscsov az amerikai anyáktól? „Az amerikaiak milliói reménykedve és bizakodva tekintenek önre; reménykedve, hogy az ön béketörekvései sikerei végződnek, és egy olyan bolgok kor közeledik, amilyet eddig még a világ népei nem ismertek!" A szovjet államfő amerikai útja valóban sikeresnek mondható; és mégis, Hruscsov a luzsnyiki stadionban az elért eredményekről igen megfontoltan, reálisan beszélt. Rámutatott arra a fontos tényre, hogy vannak még emberek és csoportok a Kongresszusban, és véleménye szerint a Pentagonban is, akik minden áron meg akarják majd fordítani a haladás szekerének rúdját, akik vissza szeretnék kormányozni a Világot a legfagyosabb hidegháború közepére. Eisenhower elnök csak a jövö év májusának második felében látogat el a Szovjetunióba, és bizony az alatt a 6 — 7 hőnap alatt igen kemény csatát kell megvívnia, hogy saját külpolitikai irányvonalát megvalósíthassa! A nemzetközi helyzetet az elmúlt tizenhárom nap után is józanul kell megítélni! Mert igaz ugyan, hogy az új szovjet javaslatot az ENSZ-ben igen jól fogadták, ugyanakkor azonban a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságát szorgalmazó javaslatot -éppen az amerikai küldöttség; mesterkedéseinek eredményeként -elvetették. És az angol kormánynak a laoszi kérdéssel kapcsolatos állásfoglalása sem ntutat arra, hogy a nyugati nagyhatalmak a közeljövőben következetes békepolitikát folytatnának. A hidegháborúnak azonban nemcsak az USA-ban van még számos hive; Róma, Párizs és Bonn reakciója az eseményekre igen vegyes érzelmeket vált ki az emberekből! Főleg a bonni visszhang igen borús és csendes. Maga a Der Spiegel című nyugatnémet lap rosszmájüan „Csendes Bonnról" trn naf* következik... Ir, mivel a bonni kormány ugyan megkezdte titkos fúró akcióit egy szovjet—amerikai baráti viszony esetleges kialakulása ellen, ám Bonnban minden a legnagyobb csendben történik, kegyetlen fogcsikorgatás közepette. Adenauer két levelet Irt már Eisenhowernek, és Grewe úr, a washingtoni nyugatnémet nagykővet izgatottan kérte a helyettes külügyi államtitkár magyarázatát, amikor Eisenhower és Herter kijelentették, hogy: „a nyugat-berlini helyzet valóban nem normális és az ügyet úgy kell elintézni, hogy azzal elsősorban a berliniek legyenek megelégedve." Az eljövendő nehézségek okait azonban mégiscsak az amerikai külpolitika korlátainak társadalmi gyökereiben, a kapitalista-imperialista rendszerben kell látnunk, amely törvényszerűen megszabja az Egyesült Allamok bel- és külpolitikáját, tehát a Fehér Ház és Eisenhower irányvonalát is. A kínai eseten kívül igen kézzelfoghatóan bizonyítják ezt az állításomat Mac Elroy amerikai hadügyminiszter tárgyalásai Japánban, valamint a Pentagon intrikái Laoszban, ahová az amerikai kiképző tisztek egy csoportja és az amerikai pilóta-zsoldosok, a hírhedt „repülő tigrisek" egyik különítménye éppen az elmúlt napokban indult el. Éppen ezért a túlzott optimizmus minden enyhülés ellenére még nem lenne helyénvaló. Mert még léfeznek a világ minden táján a szocialista országokat fenyegető amerikai repülő és rakétakilövő támaszpontok, a Bundeswehr meg mindig az amerikaiak látják el fegyverekkel és kiképző tisztekkel, és a jelenlegi godesbergi amerikai katonai tanácskozásokon is a bonni hadsereg további és gyorsabb felszereléséről tárgyaltak! Ám mindezek ellenére Hruscsov amerikai útja után az Egyesült Államokban egyre nagyobb tért nyernek a józan ész érvei, és ebben bizony nem kis része van a szeptember tizenkilencedikei és október negyediki kozmikus szovjet rakéta sikeres kilövésének is, mely a szovjet tudomány, sőt a szovjet haditudomány fölényét is igazolja! A tizenhárom nap, amelyet Hruscsov a? Amerikai Egyesült Államokban töltött, valóban megrengette Amerikát, és a jelenlegi helyzet igen hasonlít az egyik francia lap megállapításához, mely szerint Kolumbusz felfedezte Amerikát, az amerikaiak pedig felfedezték Hruscsovgt és a Szovjetuniót, amelynek tudósai viszont „felfedezték" a holdat! Most már csupán arról van szó, hogy Eisenhower tavaszi szovjetunióbeli látogatásáig az amerikai vezetők fedezzék fel a békés együttélés lehetőségét, szükségességét és eszerint módosítsák majd külpolitikájukat is! Alkalmuk és idejük aztán van, bőven! BARSI IMRE Hruscsov és Mao Ce-tung baráti beszélgetés közepette KÍNA ÜNNEPELT f A. Novotny, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnökünk szívélyesen üdvözli Mao Ce-tungot Dübörögnek a tankok...