A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-10-04 / 40. szám

hasznos mmrntm Szeptember első napjaiban a Szlovák Nemzeti Színház drámai együttese hat alkalommal lépett fel a prágai Tyl Színházban. Az a körülmény, hogy a vendégjátékra közvetlenül a Szlovák Nemzeti Felkelés tizenötödik évfordulójának nagyszabású ünnepségei, a prágai Nemzeti Színháznak Dévényben rendezett frenetikus sikerű Libusa előadása után került sor, erősen sftményét a Galileiben, Z. Grúberová Júliáját és H. Sarvaüová komisszárnőjét Visnyevszkij Optimista tragédiájában meleg dicsérő jelzőkkel illetik. Közvetlenül a vendégjáték után a prágai Nemzeti Színház opera- és balettegyüttese látogatott el Bratislavába. A siker itt is hasonló forró volt; valamennyi előadás a prágai operamüvészek és táncosok világméretben is jelentősnek mondható színvonaláról tett tanulságot. játszott és drámai szopránjával is méltó partnere volt Mráznak. Josef Svoboda diszletmegoidásai meglepőek. A bolygó hollandi hajójának megjelenése a nyflt színpadon egyenesen szenzációs. Janáéek Makropulosz ügy című Operáját első alkalommal hallhatta közönségünk, és dicséretére szól, hogy ezt a nagyon igényes, modem muzsikát nemcsak megértéssel, hanem spontán lelkesedéssel is fogadta. A nagy morva zeneszerző nehéz feladatot vállalt magára, amikor Capek drámájának megzenésítésébe fogott. De kitűnően megoldotta; a húszas években, polgári környezetben lejátszódó cselekményekhez megfelelő izgalmasan vibráló, rendkívül ötletes, a történés hangulataihoz pontosan simuló, kifejező muzsikát komponált, amely különösen a dalmű második felében drámai erejű, a végjelentben pedig élményszerűen megrázó. Jelenet Martlnú Mirandolina című vígoperájából. A képen Marie Tauberová és Ivo 2ídek érdemes művészek kiemelte a vendégjáték művészi jelentősége mellett nagy politikai küldetését is. Az a meleg szeretet, amellyel hazánk fővárosának közönsége a szlovák művészeket fogadta, valósággal eleven manifesztációja volt a cseh és szlovák nép megbonthatatlan barátságának. A lapok egyöntetű véleménye szerint a Szlovák Nemzeti Színház rendezői és színészei minden elismerést megérdemlő művészi élményt nyújtottak. Különösen Jozef Budsky és Tibor Rakovsky rendezői munkáját emelik ld; Budskynál az élet vérbő teljességét adó nagyvonalúságot, rendezéseinek belső fütöttségét, nemes pátoszát és erős drámaiságát dicsérik, Rakovskynál pedig munkája tartózkodóbb, halk líraiságát, amellyel a vívódó lélek belső drámáját dolgozza ki színészeivel. A prágaiak vendégjátékukat a néhány héttel ezelőtt külföldön elhunyt Bohuslav Martinú cseh zeneszerző Mirandolina című vlgoperájával nyitották meg. Martinú maga irta utolsó operájának librettóját Carlo Goldoni A fogadósnő cimű komédiája alapján. Az elevenen pergő, könnyed játékhoz Martinú hasonlóan könnyed, nem nagyigényű, kellemes csengésű zenét szerzett, amely nem lep meg különösebb eredetiségével, de sehol sem fáraszt. A vendégművészek itt bebizonyították, hogy nemcsak az ének, hanem a játék mesterei is. Főleg M. Tauberová remekelt a címszerepben. Wagner Bolygó hollandija hozta meg a prágaiaknak a legnagyobb sikert. A címszerepet éneklő Ladislav Mrázban egy fiatal baritonistával ismerkedhettünk meg. akinek kivételesen nagy jövőt jósolhatunk. Hanganyaga imponálóan nagy, a magasságokban orgonaszerüen felbúg és piánói is tökéletesek. Emellett drámai játékával ls emelni tudta a balladai hős tragikumát A rendező Václav Kaälik érdeme, hogy a Sentát éneklő Alena Miková szinte balladai révületber Az előadás szünetében a Szlovák Nemzeti Színház szólistái, T. Masaryková és A. Martvonová szívélyesen elbeszélgetnek M. Tauberová és J. Procházková prágai művésznőkkel. A Janáíek-opera váratlanul nagy sikere elsősorban a főszerepet éneklő Mária Podvalová érdeme. Nagyerejű drámai szopránja különösen a harmadik felvonásban ragadtatta el a közönséget, de drámai játékával is emelni tudta az elbűvölő hanganyaggal tett hatást. E három opera mellett a prágaiak bemutatták Frantiäek Skvor Doktor Faust című balettjét. Skvor, aki maga vezényelte tánckölteményét, évtizedekkel ezelőtt, huszonhat éves korában Irta a táncjáték jói csengő, leleményes zenéjét, amelynek legnagyobb érdeme, hogy kitűnő tánclehetőséget ad. A balettben, amely Heinrich Hríne Faust-elgondolásait viszi az eredeti népmeséhez hiven színre, elsősorban a Mefisztofélit, a női sátánt táncoló Oíga Skálává tűnt fel ragyogó technikájával és átélt játékával. A főszerepet táncoló Jiri Blazek koreográfiája helyesen emelte ki, hogy ez a heínei Faust nem a rossz énjével hadakozó töprengő lélek, hanem élveket és boldogságot hajszoló ember, aki a nöd Mefisztó csábítására rossz útra téved és végül elkárhozik. A művészek közt Villám Záborsky aratta a legnagyobb sikert ragyogó beszédtechnikájával, amely Brecht Galileijében á csúcsra ér, felejthetetlen élményt ad, ugyanilyen magával ragadó a Romeo és Julia öreg Eorenzöjában és félelmetesen lenyűgöző KarvaS drámájának patkányszerű gárdista tisztjében. Mellette Julius Pántik, Karol Machata. Ladislav Chudlk, Martin, Gregor és Ctibor Fiitik nagy emberábrázoló művészetét emelik ki. A nőket a prágai kritika már halványabbnak látja, de M. KráTovicová telje-Nemzeti Színházunk ezzel a vendégjátékkal jól Indította el 40. jubileumi évadját. A nagy kultúrájú prágai énekesek, táncosok, karmesterek, rendezők és jelmeztervezők oly teljesítményeket nyújtottak, amelyek a mi művészeinket feltétlenül sarkallni fogják. Szívesen vennénk, ha az ilyen gazdag élményeket nyújtó vendégjátékok egyre sűrűbben megismétlődnének. Hasznosak ezek mind a közönség, mind a művészek szempontjából és kitűnően szolgálják a kulturális összeforrottság ügyét. EGRI VIKTOR Janáéek Makropulosz ügy c. operájában elsősorban a főszerepet éneklő Marie Podvalová érdemes művésznő, valamint Zdenék Otava nemzeti művész nyújtott kiváló teljesítményt A fiatal Faust (Jiri Blazek) és a fejedelemasszony (Vera Buresová) táncjelenete Fr. Skvor Doktor Faust című balettjéből Az öreg Faust (J. Holecek) és Mefisztofela (Olga Skálová érdemes művésznő).