A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-07-12 / 28. szám

Jan Neruda (1834. VII. 10. 1891. VIII. 22.) A legnemzetibb cseh költő. írásaiban — elsőként az újabbkori cseh irodalomban — kiáll az egyszerű dolgozók, a kizsákmányolt proletárok mellett. Egyik • írásában igy vall önmagáról: ,,A szegények közül, a munkásosztály sorából származom, magam is munkás voltam egész életemen át — hogyne volnék megértéssel munkásságunk iránt! Nem hagyhatlak el benneteket és ti mindig magatokénak kell hogy valljatok: hiszen egy vérből valók vagyunk! Egészen a tiétek vagyok — bárha tíz életem volna, hogy mind a cseh dolgozóknak szentelhessem!" 1861 tavaszán, amikor legjobban dühöngött az abszolutizmus, „Honvéd" című versében — melyet alább közlünk — a magyar szabadságharcot állítja az elnyomott cseh nemzet elé példaképül. „Meghalt a haza!" — sóhajt a liös, Lankadt kezéből kihull a kard, mely ágyúdörgés vad zajában húszszor járt vele bősz csatában. „Meghalt a haza!" — riad a kéz S tölti puskáját golyója — cél, tűz! — s a hazátlan fiú ott húzza meg a lélekharangot. Mi nem tudunk még így meghalni, hazáért, népért, szabadságért, megmérjük kalmárként előre, mennyi kell a haza földére. Mi nem tudunk még így meghalni, nem is vagyunk még férfiak, de ha meghal szépséges hazánk, élhet-e velünk még a világ? Időszerű jegyzetek: Farkasok báránybőrben Az utóbbi hónapok eseményei arról tanúskodnak, hogy az emberiség megrögzött békerontói — a német revansiszták nem alszanak. Oeeánontúli patrónusaik védőszárnyai alatt melegedve úgy érzik, eljött az ideje, hogy nyíltan szerepet vállaljanak a bonni állam hadiszekerének tolásában. Ezt bizonyítja az Is, hogy volt náci háborús bűnösök, sőt a háború után halálra ítélt, majd kegyelmet nyert magasrangű katonatisztek állnak ma az amerikai támogatással épülő Bundeswehr élén. Noha a nácik nyugati pártfogói az új német hadsereg „védelmi" szerepéről, a „civilizációnak teendő szolgálatairól" fecsegnek, a náci bűnös Heusinger, aki most ä Bundeswehr főfelügyelője, szépítgetés és áltatás nélkül kijelentette: „A Bundeswehr ma ugyanolyan feladatok előtt áll, mint 1939-ben". Ehhez bővebb kommentár nem is szükséges. Nem meglepő kijelentés. Mert követhetne-e új célokat egy olyan hadsereg, melynek élén több olyan tábornok áll. aki legalább ezredesi rangig vitte fel a hitlerista hadsereg főparancsnokságában vagy vezérkarában? Például Förtsch altábornagy, aki tömegesen hurcoltatott el szovjet állampolgárokat a Reichbe a megszállt területekről, gyakran küldött „büntetőosztagokat" a békés polgári lakosság kiirtására. Békés szovjte városok tönkrebombázása, a gatcsinal, peterhofi pusklnői híres emlékmüvek elpusztítása terheli búnlistáját. Vagy Kammbucher repülöaltábornagy, a nyugatnémet légierők jelenlegi főfelügyelője, aki az Edelweis légiköteléknek parancsot adott, hogv 1940 május 10-én Freiburg német város színlelt ellenséges bombázásával ürügvet szolgáltasson totális hadiárat indítására Franciaország és Hollandia ellen A bonni rendszer dédelgetett kegyence Kurt Meyer volt SS vezérezredes, akit kanadai hadifoglyok meagyilkoltatása miatt a háború után halálra Ítéltek. Később kegyelmet kapott és most az egyik revansiszta „bajtársi szövetség" (melyek a bonni államban napról napra gombamódra szaDorodnak) vezetője és várja „jobb napok" virradását. Lám, a bonni militaristák, a ..Drang nach Osten" új mai kereszteslovaglai nem tanultak a történelmi leckéből. Üjra befogták a háború szekerébe, mely egyszer már Sztálingrádnál és más csatamezőkön számukra végzetcsen elakadt. Gondolják, még egyszer megpróbálják, hisz a háború Fortunája változó és kiszámíthatatlan. Am arról megfeledkeznek, hogy ma . milliók elszánt békeakaratával állnak szemben, nein háborús mészárszékekre szánt hiszékeny ágyútöltelékekkel, vagy erőtlen pacifistákkal, hanem öntudatra ébredt tömeoekkel. Ez pedig nagyon megfontolandó' Ha sikerülne Is megkockáztatniuk egy újabb háborús kalandot, a történelem vihara, a Szovjetunióban — a béke nagyhatalmában vezérét látó békeszerető emberiség kiállása gazdástul együtt elsöpri harci szekerüket. C. L\ Családi ügy Édesapám az idén üdült életében először. Hatvan 'év alatt persze volt szabadságon, de azt mindig otthon töltötte, háza köriili foglalatossággal Az Idén hatékonyabban követelte jogait fájós dereka, a döntő mégis az volt, hogy erélyesen elkísértem a szakszervezeti bizottsághoz, amely a beutalását Intézte. A készülődéskor édesapám pizsamát kért tőlem kölcsön, az kényelmes, meg nehogy azt mondják, hogy neki nincs. Amikor a legjobbat kínáltam, anyám tiltakozott. — Hadd csak! Jobb lesz az a régi, a zöld csíkos. Az el van szakadva. Lyukas a könyöke, ko-~ pott is. Takő is. — Éppen azért. Mit gondolsz, tía az úiban látiák, azt mondják, hogy látszik, eddig nem volt Dlzsa-" mája. azért feszít most az újban, de úgyis feszeng benne! — Modjanak' azt, amit akarnak: . — Mondjanak. Mégiscsak jobb. ha a régit lát;

ák raita. Azon meglátszik a viselés; hogy otthon Is abban alszik, olyan házból való ... Meghajoltam az érvek előtt, a régi pizsamám foltot kapott, és gyengéd vasalást. S elkísérte apámat Tátralomnicra. Az üdülés olyan jól sikerült, hogy apám, aki az utóbbi ttz év alatt tán egyetlen levelet sem Irt senkinek, most üdvözlőlapokon adta tudtára a rokonságnak, hogy nagyon JÓI érzi magát. Arca kisimult, kérges, nehéz kezének sosem volt olyan puha fogása, mint ezután a két hét után. — Hát a pizsama? — Viseltem —' mondta —, ha már ott volt. — Mert a löbbi Is abban volt, ugye? = A többi?... Némi hallgatás után folytatta: — A többln minden jobb volt. Éppen a régit adtad !de? Vagy azt hitték, hogy neked nincs jobb vagy azt hogy csak ezt érdemeltem tőled Édesanyám elfordította a fejét, én magam nyeltem egyel Csak nem rsinálok családi perpatvart egy pizsamáért? Koródi József Reviczky Gyula (1855—1899) a századvég kiemelkedő költő-egyenisége. A Nyitra megyei Vitkőcori született. Szerencsétlen családi vi-' szonyai, szegénysége, betegsége igen keservessé tették életét. Költészetében szakított Arany követőinek irányával, ő már a modern városi élet költője. Részvéttel fordult a kapitalizmus áldozatai felé. Állásfoglalása csendes panasz, nem lázadás. Az Arany és Ady közötti időszak jelentős újítói közé tartozik. Perdita Rózsakittálás, zene mellett Az ördöaé lett ifjú lelked. Es kezed most virágokat. Ajkad meg csókof osztogat. Náladnál semmivel se jobbak Neveztek csúf szóval bukottnak. Kimondtam én is azt a szót, S nem volt rá semmi válaszod. Csak rám hajoltál, hoau ne lássam Két arcod kipirulni lázban Félénken siiatad s reszketőn: Rád haragudni nincs erőm! Koldusa kotdusabb világnak! Borulj reám: én szánva szánlak. Lelkem a porban is megért. Szeret s megáld hii szívedért. * * * Szeretlek, mint egy elhagyottat Fay másik elhagyott szerethet. Ahogy vero'ádő fáidalom csak Képes szeretni: úgy szeretlek. Nem a gyönyörnek tiszta mézét Sznmiazza nikam. hogyha csókol: Az, ami hozzád vonz, a részvét, Szeretlek, édes, szánalomból. Szeretlek, mert min én leányka, Te is jobb sorsot érdemelnél, Szeretlek mert reád találva Látom, van árvább szív színemnél. Szeretlek önzésből, kimondom; Mert amidőn szemedbe nézek: Egyszerre tűrhetőbb n sorsom 5 én kezdték vigasztalni téged.!