A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-07-12 / 28. szám

A modern orvostudomány a gyógyítás egyik legfontosabb eszközének a megelőzést tartja. Az általános megelőzésnek egyik fontos tényezője az üdülés. Aki helyesen üdül, néhány hét múltán pihenten, megerősödött ellenállóképességgel tér vissza otthonába, munkájához. Az egészségnek nélkülözhetetlen feltétele a pihenés. Ezen azonban nemcsak a testi nyugalmat, hanem a szellemi kikapcsolódást is kell érteni. Az egész évi azonos környezet, a megszokott személyek és a mindennapi aondok megülik az embert. Az uauies kornyezetvaitozása feloldja a szellemi fáradságot is. De már az elkövetkező kellemes napok gondolata, az utazás előkészületei, az apró bevásárlások, maga az út is változatosságot és felüdülést jelent. Ezek mind kihatnak egész központi idegrendszerünkre, és erre ingert gyakorolva át-Ilol üdüljünk A különböző üdülőhelyeken más-más . gyógy tényezők hatnak elsődlegesen. Egészen más a hatása a magaslati üdülőhelyeknek, mint a lejjebb fekvő erdei klí- ' mának, és ismét mások a gyógyforrású üdülőhelyek gyógytényezői. Kívánatos lenne, hogy mindenki a testi adottságainak legmegfelelőbb helyen üdüljön. A fiatalok, teljesen egészségesek, bárhol üdülhetnek. Idősebb, betegségeken átesett, kisebb-nagyobb bántalmakban szenvedők, az adottságaiknak legmegfelelőbb klímán üdüljenek. Tudjuk, hogy sok emberre káros hatással van a nagyobb magaslat, mások szervezete nem jó! bírja a nagy vízfelületektől visszavert ibolyántúli sugárzást. Kezelés alatt álló betegnek csak orvosa adhat tanácsot, de van néhány általános szahálv. Közismert, hogy minél lagyobb a tengerszint eletti magasság, annál :isebb a levegő viszonylagos oxigéntartalma, fsökkent légzófelületű •mberek — olyanok, ikik légzőszervi megbeegedéssei bajlódnak — ton, ahol éppen a kisebb oxigéntartalom miatt a légzőszerveknek jelentősen több munkát kell végezniük. Ugyancsak nem javallt a magaslati üdülés annak, akinek magas a vérnyomása. A szív ugyanis magasan fekvő üdülőhelyek levegőjének relatív oxigénhiánya miatt szaporábban működik, ezzel pedig együtt jár a vérnyomás emelkedése. A vérszegénység súlyos eseteiben ugyancsak kerülni kell a nagyobb magasságokat. A nagy magasság a nem egészséges szívű embereknek sem ajánlatos. Ezzel ellentétben, a kimerült, fá.adt, enyhébb vérszegénység állapotában levők menjenek magaslatra üdülni. Az ilyen szervezetben a vörös vérsejtek száma csökken, a magaslati klíma pedig serkentőleg hat ezek képzésére. Ideges emberek lehetőleg ne üdüljenek nagy vízfelület mellett, ahol a sugárzás, a vízfelületek reflexiója a visszaverődés következtében lényegesen nagyobb. Reumás, ízületi bántalmakkal csak száraz környezetű helyen tanácsos üdülni. Minél többet a szabad levegőn! Bárhol is üdüljünk, vannak ^abályok, amelyek általános érvényűek. Az üdülés nemcark megvá.tozott életkörülményeket, hanem változutt életrendet is jelent: Aki egész éven át zárt levegőjű helyen dolgozik, üdülése heteiben lehetőleg mindig szabad levegőn legyen. Az étkezések, az ebédutani pihenő és az éjszakai órák kivételével minden percet töltsünk a' szabadban. Nagyon hasznosak a fede.len testtel, fürdőruhában, szűrt fénnyel, tehát árnyékos helyen élvezett légfürdők. Nem sok hasznát látják a legszebb helyen eltc.tött heteknek azok, akik — és ez nem ritka eset — egész nap ki sem mozdulnak az üdülő társas helyiségeiből, és végtelen sakk-játszmákkal vagy kártyapartikkal vélik szolgálni Mennyit tanácsos fürdeni? Mindenekelott különbséget kell tenni a gyógyforrások vize és a sportszerű fürdés között. A helytelen fürdőzésnek sajnos, évről évre sok áldozata van. Akik kénes, alkalikus, rádió. nál üdülnek, a fürdőzés időtartama tekintetében mindig kérjék ki az üdülőhely orvosának tanácsát. Megtörténik, nem is egyszer, hogy magas vérnyomásban szenvedők, órákhosszat ülnek nyakig a meleg gyógyvizes medencében, vagy szervezetüket kimerítik a számukra káros, fárasztó úszással. Tó vagy folyóvíz menti üdülésre is vannak általános érvényű szabályok. Magas vérnyomású vagy nem egészen ép szívű emberek sem túlságosan hideg, sem túlságosan meleg vízben ne fürödjenek, s főleg semmiképpen ne ússzanak. Izületi, reumás megbetegedésre hajlamosak semmi esetre se fürödjenek hideg vízben. Az ideges ember számára — ha a fenti kizáró okok nem állnak fenn — az úszás elsőrendű gyógy tényező, a hideg vízben való rövid ideig tartó fürdés is hasznos, de a fürdés után (ez különben általános, mindenkire vonatkozó szabály) testüket dörzsöljék szárazra. Káros az a szokás, hogy egyesek a tóban vagy folyóban naphosszat „élvezik a vizet". A túl hosszú ideig tartó fürdés ártalmas a bőrnek, mert kioldja zsírtartalmát, és az is bajt okozhat, ha a hideg vízben való tartózkodással testünk sok hőt Akik élnek és akik visszaélnek a nanfánnvol Minden üdülés leghatásosabb, de egyoen legcsalókább gyógytényezője a napfény. Gyógytényezökként elsősorban az bolyántúli sugarak hatnak. Ezek a szi/árványképben az ibolyaszín után következő, de számunkra már láthatatlan sugarak, a test bőrében fejtik ki hatá-A napfényhatás felszínre hozza a bőr festékanyagát, a napfényen lebarnulunk. Mivel ez a lebarnulás korunkban nemcsak egészség kérdése, hanem a divaté is, sokan a lebarnulás folyamatát egy napra szeretnék sűríteni. Az, aki sportol, és már kora tavasztól rendszeresen napozik, s már lebarnulva érkezik az üdülőhelyre — ha szervezete egyébként egészséges és bírja a napot — persze vígan napozhat tovább. Nem így azok, akik fehér bőrrel érkeznek üdülésük helyére, és napok alatt szeretnék hónapok mulasztását pótolni. Van rá eset, hogy az ilyen „napújonc" már az első órákban pecsenyevörösre sül, nemegyszer súlyos égési sebeket szenved, és üdülésének egész ideje azzal telik, hogy gyógykezeli égett bőrfelületét. A túlzott napozás következtében keletkező égési termékek veszélyesztetik a vese működését. Az egyes súlyosabb esetekben vesegyulladást is okozhat. Akit az orvos a napozástői nem tiltott el és üdülése idején kezdi meg a napkúrát, fokozatosan tegye ki testét a napnak. Kezdje napi 15 perccel oly módon, hogy teste mindkét oldalát 15 — 15 percig süttesse. Ez az időtartam azután fokozatosan napról napra növelhető. Idősebb, nem egészséges vagy különösen érzékeny bőrűek felváltva süttessék egy-egy testrészüket a nappal, míg testük többi részét helyezzék árnyékba. Ne feledjük, hogy a fürdőruhában árnyékos helyen vett légfürdö, hála a visszaverődő ibolyántúli sugarak hatásának, éppen olyan egészséges, ha nem is feketedünk tőle azonnal csokoládébarnára. Nem mindegy, hogy mennyit eszünk Túlzás volna különleges nyaralási étrendről beszélni. Üdülés idején éppen úgy, mint az egész esztendőben, érvényesülniük kell az egészséges táplálkozás alapelveinek. Megfelelő menyiségben kell fogyasztanunk fehérjét, húst, tojást, tejet, túrót, sajtot és még vitamindús zöldségfélét és gyümölcsöt. A sovány embernek az üdülés heteiben nagyszerű alkalma nyílik arra, hogy néhány kilogrammal gyarapítsa testsúlyát. Hozzásegíti ehhez a bő alvás, a sok pihenés és a kalóriadús étrend. Különösen kenyér, sütemény, cukor, tésztafélék, méz, vaj tehetnek hasznos szolgálatot a hízásra szorulóknak. De még a normális súlyú, idősebb ember is tekintse a hasznos üdülés szükségszerű velejárójának a néhány kilogrammos súlygyarapodást. A kövér ember számára az üdülés a legalkalmasabb időszak a fogyásra. A szigorú fogyókúra az üdülés ideje alatt könnyebben tartható meg, mint bármikor. Az idősebb kövér emberek egy-két napos fekvökúrát is tarthatnak, gyü-ГУЛ l'Sinon Q r~l n a 1 íins/KejL'-rDi \ГСУ Mit igyunk és mit ne igyunk? Foglalkozni kell az talokkal is. Az üdülőhelyek vize, ha íze szokatan is az első napokban, Tiindig vegyelemzett, ?gészséges ital. Sétákon, cirándulásokon azonban re igyunk különböző ku:ak. források vizéből. ~ л s főleg ne többféléből rövid idő alatt. Sok ember szervezete erre különösen érzékeny. Inkább ásványvizet igyunk. Ital az alkohol is. Artalmas ital. Különösen ártalmas nyári nagy melegben a szervezetet amúgyis erősebben igénybe vevő kirándulásokon, evezés közben. A pihenésre szánt éjszakákat, tehát az este 10—11 óra utáni időt poharazással eltölteni — mégoly kellemes társaságban is — vétek.