A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-07-05 / 27. szám

Leleplezték Miskolcon P. O. Hvlozdoslav emléktábláját A Csehszlovák Kultúra és a TIT Bor­aod megyei szervezetének rendezésében a napokiban leleplezték Miskolcon F. 0. Hviezdoslav, a nagy szlovák költő emlék­tábláját. Hviezdoslav 1862—1865 között Miskolcon, az akkori evangelikua algim­náziumban végezte középiskolai tanulmá­nyait, és a mai Széchenyi utca 16. szám alatti házban lakott nagybátyjánál. A vá­rosi tanács és a Hazafias Népfront ál­tal adományozott emléktáblát a költő egy­kori lakóhelyén leplezték le. a Zeneszín házban - Kapcsolja be kérem a mikrofont, és kezdjük a forgatást. Dr. Fleit scher technikus megnyom egy gombot és máris felhangzik Felixová Jindra asszony kellemes, megnyerő hang­ja: ,Jiedves közönségünk, üdvözöljük önö­ket Zeneszínházunk mai előadásán. Műso­runkon Giuseppe Verdi Nabucco című ope­rája szerepel..." Ott vagyunk a Leningrád és Nedbal utca sarkán a Zeneszínház ,.kulisszái" kö­zött. A függönnyel árnyékolt tolóablakon túl pedig ott az ötven férőhelyes nézőtér, a jó hanghatás kedvéért különlegesen bé­lelt falaival, és egy kis színpaddal, ame­lyen gyakran „élő" szereplők, a nehezebb zenei műsort magyarázó bemondók sze­repelnek; vásznára pedig néha kísérő fil­met vetítenek. - Ilyenkor nyáron nincs olyan nagy közönségünk - mondja Felix elvtársnő, a színház vezetője. - ősztől nyárig több­nyire telt ház előtt játszunk. Minden ze­nei műfajnak megvan a maga közönsége. Műsorunk ennek megfelelően igen válto­zatos. Átkandikálunk a tejüveggel kombinált tolóablakon. A hangszórókból a Nabucco csodálatosan szép karéneke hangzik, a hallgatóság a zene varázsa alatt áll -ünnepi percek ezek. Félix Jindra asszony emlékezik: - 1951 novemberében, a színház léte­sítésekor bizony még nem volt ilyen fel­szerelésünk. Ma már mikrobarázdás leme­zeinkkel egyfolytában egy fél órás műsort forgathatunk. Van két magnetofonunk, több modern gramofonunb, hangerösitönk és színes világítóberendezésünk, amellyel hangulatkeltés céljából különféle fényeket sugározunk a nézőtérre. A színháznak Jindra asszonyon kívül még két alkalmazottja van: dr. Pavol Fletscher, továbbá Anton Adamko tech­nikusok, akik váltakozva teljesítenek szol­gálatot. Most, a Nabucco két és fél órás forgatásánál mindketten ügyelnek a műsor zavartalanságára. A Nabucco általában ke­véssé ismert opera, a zeneszínházban azonban a népszerű karének miatt már talán hetedszer adják ez évben, és mindig van közönsége. - Ki állítja össze a műsort? - En, mépedig két szempont alapjár - válaszolja Félixová elvtársnő. - Egy­részt a közönség kívánságait kell kielégí­tenünk, másrészt igyekszünk zenei ízlé­süket irányítani, fejleszteni. Mintegy öt­ezer darab saját lemezünk van; ezenkívül testvérüzemünk, a prágai Gramofon vál­lalat zeneszínházától is kapunk kölcsön „műsorszámokat". Hétfő kivételével he­tenként hatszor adunk műsort, ügyelve arra, hogy ne keresztezzük a Filfuirmónia hangversenyeinek programját. Mialatt a „kulisszák" mögött beszélge­tünk, a zene egyre szól. El-eltereli a fi­gyelmünket a felvetett témáról. Azután hirtelen csend lesz - véget ért a felvo­nás. A közönség soraiból csak kevesen mennek át a dohányzóba. A többség nem akarja megtörni a zene varázsát és ko­molyan, átszellemülten várakozik ... Ilyen egy este a zeneszínházban. -go-Mit olvassunk LEV TOLSZTOJ: Feltámadás Sorban a Háború és béke, a Karenina Anna ut&n Irta meg Lev Tolsztoj harma­dik nagy regényét, a Feltámadást, a múlt század regényirodalmának remekét, amelyben a "hetven esztendős Író a val­lomástétel hatalmas erkölcsi szükségéről ad megrázd erejű tanúságot. De nem az öregedé művész botladozó Istenkeresése, valláserkölcsi fejtegetései dominálnak, ha­nem az elnyomottak, a szegények és ki­szotgálttaottak mérhetetlen szenvedései. Alig van a világirodalomnak müve, amely a lélek és a test gyötrelmeiről, a szen­vedésről és az elmúlásról annyi tapasz­talattal s oly megrázóan szélna, mint a Feltámadás — Tolsztoj agpkorának .vallás­filozófia) tévelygései és aszkézise nél­kül. A Magyar Népköztársasággal kötött kö­zös könyvkiadási egyezmény keretében megjelent értékes olvasmányt Szőllősy Klára fordította. A közönség... Dr. Fleitscher Pál technikus a kapc,c>ló-táblánál Lehocky György felvételei •M. V. KRATOCHVlL: A fáklya A tizenötötdik században, pontosan 1415-ben játszódik le M. V. Kratocbvll törté­nelmi regényének cseleknlénye. Fősze­replői a híres és emlékezetes konstanci zsinat rendezői és részvevői: királyok és pápák, akik nem annyira az erkölcsi, mind inkább az anyag) hatalomért vetélkednek egymással. Felvonulnak előttünk Zsigmond római császár, XXUI. János pápa és a két másik ellenpápa, valamint a középkori Európa többi ' hatalmasai, akik egymásnak orv, ádáz ellenségei. Egyben azonban meg­egyeznek: feltétlenül el akarják pusztíta­ni azt, aki az emberi ész és a tiszta er­kölcsi törvények- alapján meg akarná vál­toztatni a pápa és a katolikus anya­szentegyház aranyat és vért szívé, há­borúkat és elégedetlenséget szité politi­káját. Ez az ember Husz János volt. ő Kratochvil könyvének egyik főszerep­léje, az Iró az ő világító, bátor hitval­lását tárja elénk, amely mellett kitart utolsó lehelletlg. A könyvet Zólyomi Antal fordította.

Next

/
Oldalképek
Tartalom