A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)
1959-08-02 / 31. szám
«W > jrásís'ft^.ís^s« ft IJJfif-' * I ** - «.,.,» KoiínífCNíR^iPÁjfÁ ggggjggggr - -Mit olvassunk? Ilja Erenburg: A kommünár pipája A nagy szovjet író Tizenhárom pipa című elbeszélés-kötetét még az első világháború utáni Európáról írta. Pipákról szólnak a történetek, azonban az író ábrázolásában a tárgyak átszellemülnek, emberi sorsok jelképeivé válnak. A pipák is, az emberi lehelet útján, megőrzik gazdájuk szenvedélyeit, gondjait — nemzedékről nemzedékre. így kapunk a könyven megható képet a hős kommünárról, a békére vágyó frontkatonákról, a holland farmerról, az ószeres zsidóról, az angol lordról, a filmszínészről és a hadi özvegyek sorsáról. Szókimondó, fanyar iróniával megírt, lebilincselő olvasmány. A barátság óhajtása Igaz hittel veled mennék, szívbéli testvéred lennék. Egy a szóban, egy a vágyban, féltő bánat a sírásban, hogyha te is velem jönnél. Kezedet kezembe venném, a szíved is átölelném. Védenélek holtomiglan, míg a lélek el nem illan, ha te is pártomra kelnél. Hogyha sziklák zuhognának, rőt villámok lobognának: megvetném a vállam érted, megosztanám szenvedésed, ha te sem kímélnéd vállad. Barátságunk igy verődne sorsot gyürkőző erőbe. Állnánk, mint a szürke gránit! verhetetlen mindhalálig, hogyha lelked átölelne. Dénes Györqv «... J Szabó Béla: A család kedvence A család kedvence Dávid, a legfiataldbb gyermek. Az író, a tizennyolc éves Dávid visszaemlékezésén keresztül, lepergeti előttünk a fiú életének döntő mozzanatait. Amikor a családra rátör a fasizmus, a hirtelen férfivá komolyodott fiú nem apja megbúvó, passzív védekezését választja, hanem azokhoz keresi az utat, akik harcos kiállással szembeszállnak a gyilkos fasiszta terrorral. Igy jut el Dávid a kommunistákhoz. Erről szól Szabó Bélának finom líraisággal átszőtt reálista regénye, amely nemcsak számonkérés, hanem intés is: ha szembe kerülsz a rosszal, ne csak védekezz és ítélkezz, hanem cselekedj! Tanulságos, értékes olvasmány. Konkurreneia Zsigárdon a templomtéren május 12-én komoly háborúság esett. .Az érsekújvári Jednota vándorautója állt meg itt, s nyomban nagy sereg asszony és férfiú vette korúi. Az autó bazárárut, magyarul selejtárut hozott. Procházka László, az elárusító olcsó pénzen kínálta, adogatta a holmit, inget, gatyát, nadrágot, meg egyebet. Csimma Ferencné, a helyi posztókereskedés üzletvezetője (pedig ez is Jednota) erélyesen tiltakozott e terület- és piacbitorlás ellen. íme, konkurreneia!... Kinek volt igaza, kinek nem, nehéz eldönteni. Hanem egy bizonyos: boldog ipar a textil ipar. Selejtgyártmányainak a tapasztalat szerint nagyobb a keletje, mint jóra sikerült remekeinek. Pedig az árkülönbözet jóformán semmi. Példának okáért: egy munkanadrág ára 48 korona, a selejté 44. egy olcsóbbfajta szöveté 92 korona, elpuskázva 90 koronába kerül. Igy sorolhatnánk ki tudja meddig. Pedig a selejt, ha bármilyen olcsó volna is, akkor se jó reklám. -bi -SZLOVÁKIAI SZÉPIRODALMI vAWVVKT ADÖ Pista az asszonyhoz lép és átöleli. Nehéz láz ül a szemén, és szemlátomást vadul szaporázza a szíve: — Nem szeretsz Jolánka? i— Mondtam már, Pista. — De nekem sose elég ... — Te, te nagy gyerek! — No. mondd, mondd! — Szeretlek — leheli az asszony. — Nem érzed ? — Én csak azt érzem, hogy egyszer a hideg ráz, máskor meg el akarok égni, mikor a közeledben vagyok... Te... te édes... te csillagszemű asszony!... Szeretsz?... — Nagyon? — Nagyon ... — Mindig fogsz? — Mindig, te, te nagy gyerek... — suttogja az asszony átforrósodó hangon, és csókolja a legényt vadul, mohón tűzzel ... A csókok nyomán dal fakad, mintha csalogány hívná szerelmi nászra a párját, s a csókok nyomán láng lobog, mintha ezernyi villám járna körülöttük táncot. Ezt nem lehet kibírni, el kell szédjlni, bele kell halni. Pistát a fellegekbe röpítő vágya hirtelen elhatározásra bírja: Jolánkát gyöngéden az ölébe emeli és elindul vele az első szoba felé. Az asszony érzi, tudja a legény szándékát, s azt is érzi, hogy már csak pár lépés, egy-két perc választja el attól, hogy egy másik férfihoz tartozzon, hogy egy másik férfihoz kösse az életét egészen ... Ijedelemmel tölti el a nagy pillanat közelsége. Egy percre felrémlik ugyan előtte a férje arca. majd meg a kis Janika vádló tekintete üti meg a szivét, és megpróbálja az ellenállást: de az ellenállása csak könnyű mocorgás, erőtlen sóhaj, elhaló szó. .. i— Ne... ne akarj még, Pistukám! Láng az arca, tűz a teste, s vágy a csillagos szeme, mely megadóan lezárul, mikor a két erős kar végigfekteti az ágyak végén guggoló sezlonon. Kint az udvaron az almafa egyik száraz gallyán fecske ül. Aprócska csőrével ugyancsak cifrázza a dalt. A háztető élén galambok becézik egymást... A hím büszke tartással bókol, billeg a nőstény körül, ké"ökölnyire burukkolja fel a begyét, és csókra ingerli a szelíden lapuló párját... Az udvaron egy árva tyúk kapirgál kotyorászva, de hiába, nincs kinek. Kinőttek már alóla a csirkék, és elhagyták, szétszéledtek... Csak az udvar királya hegyez fölötte nagy méltósággal, s kerülgeti konok kitartással. S mivel a makacs türelem rózsát terem, a vágyak ismétlődő kielégülése után a tyúkanyó menyecskésen megrázza magát s oldalra dőlve belehever az imént kapart gödröcskébe ... Aztán váratlanul nagy árnyék húz át az udvaron: valahonnan a rétek felöl egy gólya köt hidat a kéményig. Az álmosító csendességben olyan a kelepelése, mint a riadt dobpergés .. (Folytatjuk) 15
