A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-08-02 / 31. szám

esi iBB

OBSZÁO ÍPOSTOU — srYABORSZÁG A kecskekapui evangélikus temetőben az ötödik parcella közepén, sűrű zöld közt egyszerű sir bújik meg. Sima műkő emlék, minden hivalkodó disz nélkül. Tetején urna, középütt körző és háromszög, ami ara mutat, hogy technikus ember földi maradványai nyugszanak itt, alatta szintén egyszerű tábla s rajta a név: Johann Bahily, vagyis Bahily János, ahogy annak idején kortásai ismerték Ki volt, mi volt — ma már alig tudja valaki. Ki őrizte meg emlékét, kitől származik a sírkőre letett szerény virágcsokor? — Erre a kérdésre sem a néma sir, sem a csendesen pihenő halottak nem tudnak felelni. Beszéljenek hát az élők. Pöllni út 10. Egyszerű, földszintes házacska, magasan az utca szintje fölött a hegyoldalba építve. A csöngetésre Idősebb bácsi szalad le fürgén a lépcsőkön. Bahily Gusztáv. Szívélyesen Invitál befelé a házba. Leülünk a tornácon. Nem sok biztatás kell, hogy beszéljen édesapjáról. Szemlátomást örül az érdeklődésnek, mert szerette apját, bámulta zsenijét — és szereti városát, múltját, régiségeit. Bahily Guszáv mesél. Mesél édesapjáról, Bahily Jánosról, aki 1856, május 25-én született a Zólyom megyei Nagyszalatnán. Gyermekéveiről nem sokat tud. Nyilván az apa maga sem sokat mesélt róla családjának, meg aztán ki is emlékeznék ma már ilyen, száz év előtti dolgokra. Az ifjú Bahily János fiatalon, még huszonegy éves kora előtt bevonult katonának. A losonci gyalogezred lovastüzér ütegénél szolgált. Parancsnoka felfigyelt az ügyes, élénk eszű, szép kézirású fiúra, s az ő ötlete volt, hogy tandíjon a Selmecbányái ipariskolában. Bahily megfogadta a jó tanácsot, és műszaki rajzolói képesítést szerzett, majd Bécsbe ment a katonai műszaki akadémia építészeti osztályára. Ezután hányatott élet következett. Bahily megjárja a sok országból összetákolt Monarchia nem egy garnizonját. Galíciától Montenegróig. Három gyermeke közül kettő Trebinjében, egy Lembergben született. Erődöket épített, de közben jutott ideje, hogy más műszaki feladatok megoldásán törje a fejét... Vaskos mappa kerül az asztalra, benne régi családi fényképek, szabadalomlevelek, tervrajzok, újságkivágások. Lassan kibontakozik egy termékeny, munkás élet kevés sikere és sok kudarca, egy, a maga idejében fantasztának bélyegzett, sok tehetséggel és kitartással megáldott, de kortársai részéről annál kevesebb megértésben részesült feltaláló arcéle. Ma már nehéz volna kinyomozni, ml mindenféle műszaki prpbléma megoldásával foglalkozott néhai jó Bahily János. A hagyatékában fennmaradt okmányok, tervrajzok — bár ki tudja, mennyi kallódott el közülük a két háború viharában — igy is sok érdekességről számolnak be. Bahily már 1888-ban foglalkozott például a vasúti kocsik automatikus összekapcsolásának kérdésével. Rendkívül fejlett műszaki érzékre vall, hogy ez a probléma — mely az európai vasutakon a mai napig sincs megoldva, már hetven évvel ezelőtt felkeltette a figyelmét. 1889-ben az ágyúvontatásban a kocsirúd felerősítésére talált kl valami Az 1895-ben Magyarországon szabadalmaztatott repülőgép rajza és a szabadalomlevél Bahily első légcsavar-terve, amelyre 1895-ben osztrák szabadalmat nyert S a Egv további ötlet 1894-ből: ballonokkal kombinált légcsavar 3-m- VctfUyt,.