A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-08-02 / 31. szám

Az egykorú „Donau-Handelszeitung" állandó repülő-mellékletének fejléce 1909-ből. Bahlly János, a feltaláló Repúiőfét. BAHILY JÁNOS CS. ÉS KIR. FÖEPfTŐMESTER É8 MARSCHALL ANTAL K0C8ICYÁR08 POZSONYBAN. ötletes újítást, amiért a cs. k. hadügyminisztérium a pozsonyi hadtestparancsnokság útján külön köszönetben részesítette. Találmánya az akkori viszonyok közt elég jelentős lehetett, mert például egy abban az időben megjelent műszaki zsebkönyv több oldalt szentel leírásának. A pozsonyi hadtestnél teljesített szolgálatot, amikor megnősült. Schwantzer Rözát, egy itteni szőlősgazda lányát vette feleségül. Valószínűleg ez az oka, hogy Bahily, amikor a kilencszázas évek elején nyugalomba vonult, itt telepedett meg. A találmányok sorában néhány aprő praktikus dolog következett: büzelzárö árnyékszék (amiért az 1899-es pozsonyi helyi iparkiéllltáson ezüstéremmel tüntették ki), a tüzelőanyag hathatósabb kihasználását biztosító kályhabetét s egy ügyes szemetesvödör. Ezeken a találmányain azonban inkább az őket forgalomba hozö Weber Vilmos és Társa cég keresett, mint Bahily maga, akinek pedig sok-sok pénzre volt szükségé) mert ekkor már élete nagy álmának, a motoros repülésnek megvalósításán dolgozott . . . Igaz, nem ö volt az egyetlen, aki a repülés problémájával foglalkozott abban az időben. Daidalosztól és Ikarosztól Leonardo da Vinciig, a Mongolfier-testvérekig, Lllienthalig, a Wrightfivéreklg és Blériotig majd minden évszázadban akadt valaki, aki arra áldozta életét, hogy megvalósítsa az emberiség évezredes vágyát, megoldja az ember levegőbe emelkedésének problémáját. A robbanómotor feltalálása adta meg az igazi lökést az e téren végzett kutatásoknak, kísérleteknek. A múlt század vége felé franciák, svájciak, oroszok, németek, osztrákok, ameri-Az „Avion" szerelés közben a budapesti Dedics Testvérek gyárának udvarán 4. ábra '—«•«• nta fa a. a kaiak, magyarok végeztek több-kevesebb sikerrel kísérleteket. A bizonytalan politikai légkör, a nagy világégés előszele a század elején végül a tömegek — de méglnkább az egyes európai államok hadvezetöségének figyelmét — If a repülés .problémájának megoldására irányította. Feltűnő jelenség, hogy a század elejének sajtójában lapozgatva, alig találunk olyan hónapot, amikor valamelyik lap ne közölt volna szenzációs cikket, hogy ez vagy az a feltaláló „megoldotta" a repülés és a levegőben maradás problémáját. Bahily gyakorlati ember volt. Rengeteg újságkivágás bizonyltja, hogy figyelemmel kísérte a sajtónak a repüléssel foglalkozó cikkeit. Rendszeretetére jellemző, hogy minden cikket gondosan elrakott, az illető újság nevének és a megjelenés pontos időjének feltüntetésével. Egyébként, mint rajzai bizonyítják, már 1894-től kezdett repülőgépek tervezésével foglalkozni. Először kézi meghajtású légcsavart szerkesztett, majd valami egészen fantasztikus, ma már megmosolyogni való, lábhajtásos, ballonokkal kombinált csavar-repülőgépet, míg végül — nem tudni, milyenj ötlet alapján — bizonyos helikopterrend sztrrel kezdett foglalkozni. Gyakorlati gondolkozású ember lévén találmányait szabadalmaztatta, az elsőt még 1895-ben, a másodlkat, a csavarszárnyas repülőgépet 1905-ben. A szabadalmi leírás így jellemzi ezt a repülőgépet: „Jelen találmány tárgyát egy repülőgép képezi, amely közös középvonal körül, de ellen(Folytatás a 16. oldalon) Bahlly „Avion"-ja, a szabadalmi okirat és a repülőgépnek a szabadalmi okirathoz csatolt tervrajza 34770. M. nsbuUlml Ulifakfa