A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-25 / 4. szám

Macky könnyű esetnek tartja Krisztát. — Barbara Frey és Horst Buchhotz Jense szereti az eszkimó benszíilbtteket. — P. Reichard A szerelem végállomása Corello, (V. de Sica) az elegáns, örökifjú apa észreveszi, hogy lánya már kész no Ha nincs gyerek, az is baj! — Jelenet az Apák és fiúk című filmből Macky, a fiatal munkás barátaival fogadást köt, hogy egy vasárnap alatt elcsábítja Krisztát, a gyár új alkalmazottját. Gyors sikerekhez van szokva, s ezért azt hiszi, hogy Kriszta ls könnyű eset lesz. A romlatlan lány azonban más, mint Macky eddigi lányismerősei. A fiúval nem várt dolog történik: komolyan beleszeret Krisztába. A fogadást ugyan elveszti, de megtalál valamit, amit eddig sem ő, sem barátai nem ismertek: az igazi szerelmet. A nyugati filmgyártás sok filmet szentel a serdülő ifjak problémájának. A forgatókönyv-irőnak, V. Trempemek nem első ilyen tématikájú filmje ez, és dicséretreméltó, hogy a nyugatnémet fiatalokat olyanoknak mutatja be, mint amilyenek a valóságban: a nácizmus rájuk nyomta bélyegét, a háború és a rákövetkező idők cinizmusra nevelték őket — semmibe veszik az élet igazi értékeit. A film azonban azt is megmutatja, hogy ezt az életformát a fiatalokra ráerőszakolták: környezetük bűneiért ők lakolnak, de belül, a külső méz alatt ők maguk vágynak legjobban a kiegyensúlyozott életre. A szerző leleplezetlenül mutatja be a nyugaton dívó szórakozásokat, a bikaviadalt megszégyenítő „szabadstílusú" birkózásokat, a táncőrület veszett forgatagét, a léha mletmódot. Macky szerepét Horst Buchholz, a legnépszerűbb nyugatnémet filmszínész játssza. Oivitoq A dán Nordisk film — Európa egyik legrégibb filmgyára — Grönland örök jéggel borított vidékét mutatja be e festői felvételekben bővelkedő színes filmen. A ritkán látott természeti szépségek kárpótolják a nézőt a vérszegény meséért A felvételeket hónapokig tartó előkészítő munkálatok előzték meg; egy külön műtermet kellett Grönland e legészakibb vidékén felállítani, hogy a helyszínen eszkimók közreműködésével vegyék filmre két értékes ember egymásratalálásának történetét. 1957-ben a cannes-i filmfesztiválon a Dokumentáris Játékfilm díjával tüntették ki a dánok filmjét. Apák és fiúk A filmcímekkel rendszerint baj van, gyakran nem fedik a mü tartalmát, így van ez a jelen esetben is. Ez a kiváló olasz filmvígjáték ugyanis öt, a IegkülönMtaobb társadalmi rétegből származó család életének kis epizódjairól szól. Mindenütt másképpen alakul a szülők és gyermekek közötti viszony, de minden családban van kellemetlenség, meg nem értés, megbocsátás szerelem, gylermekvárás, szülői gyengeség, gyermeki lázadozás, és felvetődik a gyermektelen házasság problémája is. Egyszóval a generációk örök harca dúl, ahol a maga szempontjából mindenkinek ijjaza van. Jókedvűen szólni komoly dolgokról — Így lehetne jellemezni azt a néhány olasz filmet, amelyet az utóbbi időkben filmszínházaink vetítettek. Mint ahogy nem volt öncélúan humoros a lakáshiányt tárgyaló Pézsmabunda, a fiatalok munkanélküliségéről szőlő Római történetek, vagy a csodaszép, apró mozaikokbői összerakott Villa Borghese, úgy az Apák és fiúk sem az. Lehetett volna belőle erős, szociális élű drámát ls írni, de a szerzők — nagyon helyesen —a vlgjátékformát választották, és hála a kitűnő rendezőnek, M. Moniecellinek a film ebben a formájában minden drámánál mélyebb morális hatást ér el. Nehéz volna itt bővebben foglalkozni a minden nagyképűségtől távol állő filmnek ötletes részleteivel. Minden néző saját családi életének egyegy eseményére Ismer rá. De egyöntetű helyeslésre talál a film csattanójában rejlő igazság, amikor a két szürkülő halántékú apa, akiknek gyermekei tanulás helyett találkára járnak — kárörömmel vigasztalják egymást: Jó, jó, csak házasodjanak össze, ha elvégezték az Iskolát, majd megtudják mi az, ha az embernek gyerekel vannak. V. de Sica, M. Mastrolanni, A. Lualdi, F. Interlenghi, R. Marchi, M. Merlini kiválóak, mint mindig. Kitűnő a kísérőzene, melynek szerzője Cicognlni. A film csehre szinkronizálva kerül bemutatásra, mely jelen esetben megokolt; kár lenne a szellemes szövegből egy jottányit is elszalasztani. SIMKÖ MARGIT